Közérdek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mindennapi szóhasználatban általában, mint közhasznú-, közcélú-, közérdekű tevékenység szerepel.

A közérdek a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamit az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról. A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. A társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg. A hatalom szájában pedig mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. A hatalom által képviselt közérdek úgyszólván szükségszerűen harcba kerül magánérdekekkel, a hivatal által képviselt közérdek rendszerint egyeztető részletmunkával jut kiegyenlítődésre a magánérdek különböző megjelenéseivel. Mivel a közérdekű tevékenységek támogatása elismerten állami vagy nemzetközi feladat, ezért gyakran megfigyelhető olyan törekvés, hogy eredetileg nem közérdekűnek tartott tevékenységet közérdekűnek ismertessenek el.

A társadalom működésével kapcsolatos érdekek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapvető személyi jogok védelmezése és korlátozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyéni felelősség betartása
  • Ez emberi méltóságot tiszteletben tartása és védelmezése
  • Az állami hatóságok jóhiszemű magatartása az ügyfeleivel és védelem önkényeskedésükkel szemben
  • Az élethez való jog és a személyes szabadság joga
  • A gyermekek és a fiatalok védelme
  • A személy segítségnyújtáshoz való joga
  • Az esélyegyenlőséghez való jog
  • A magánélethez való jog
  • Szabad nyelvhasználat
  • A szabadság jogok kibővítése (megtartása) és politikai jogok biztosítása
    • Vallási és lelkiismereti szabadságjog
    • A véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága
    • A kutatás és az oktatás szabadsága
    • A művészi kifejezés szabadsága
    • Lakóhely megválasztásának a szabadsága
    • A gazdasági szabadság
  • A tulajdonjog szavatolása
  • Egyenlő és méltányos bánásmód a bírósági és közigazgatási eljárásokban
  • A törvény előtti egyenlőség
  • A bíróságokhoz való hozzáférés biztosítása
  • A bírósági eljáráshoz való jog
  • Büntethetőség szabadságvesztéssel

A polgárok részvételi jogai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösségi jogok védelmezése és korlátozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szociális célok megvalósítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hozzáférés a szociális biztonsághoz
  • Hozzáférés a szükséges egészségügyi ellátáshoz közegészségügy
  • A családok támogatása és védelme
  • Munkavállalással tisztességes megélhetését kell biztosítani
  • Méltányos lakhatási feltételek biztosítása a családoknak
  • A gyermekek és fiatalok, valamint a munkaképes korú lakosság képességeiknek megfelelő az oktatásban és képzésben részesülhet
  • A gyermekeket és a fiatalokat arra kell ösztönzik, hogy magukat fejlesszék, hogy önállóvá váljanak és a társadalmilag felelős személyekké, és támogatni a társadalmi, kulturális, és politikai integrációjukat.
  • Cél védeni a gazdasági következményektől az öregeket, rokkantakat, betegeket, balesetet elszenvedőket, munkanélkülieket, anyaságot vállalókat árvákat és özvegyeket.
  • Cél a szolidaritás a közteherviselésben és a közjavakból való részesülésben
  • Cél az általános életminőség és életszínvonal javítása
  • Törekedni e társadalmi célok pénzügyi forrásinak a bebiztosítására.

Gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX. században kialakuló modern társadalomtudományok kulcsfogalma, amellyel a teológia és az erkölcsfilozófia fennhatósága alól megszabadította a társadalom folyamatait és cselekedeteit. Az érdek szó példátlan pályafutást futott be az elmúlt százötven évben. Sikerének oka, hogy „az érdekelmélet összeforrasztotta a politikai gondolkodást a politikai harccal” (Geertz 1994b: 30), és kézenfekvő magyarázatot kínált minden társadalmi-politikai jelenségre. A közérdek, vagy egyszerűen csak az érdek, egy kettéosztott valóság – emitt a lét, amott a tudat – magyarázó és megállapító fogalma. Ellenpárja az ideológia, amely ugyan képes az érdeket kifejezni, befolyásolni, vagy éppen eltakarni, de mindenképpen másodlagos jelentőségű valóságot jelöl. Minden az érdekről szól a politikai gyakorlatban és tudományban, hiszen csak ennek ismeretében lehet irányítani az embereket és a társadalmat. Sok bírálat éri egyoldalúsága és közönségessége miatt, azonban hadállásai szilárdak. Érvényességét az a következetes gyakorlat tartja fenn, hogy a valódi érdek mindig elfogulatlan és cáfolhatatlan.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]