Weisshaus Aladár
Weisshaus Aladár (Budapest, 1887. december 21. – Budapest, 1963. november 21.) magyar szocialista politikus.
Élete [szerkesztés]
Weisshaus Aladár követve a családi hagyományokat, vasutas lett. 1910 - 1918 között a Déli Vasútnál volt ellenőr. 1918-ban a Vasutasszövetség titkára lett. Ebben az évben egy kormányrendelet elleni tiltakozásul - mely értelmében tilos volt vasutasoknak a Magyar Szociáldemokrata Pártba belépni - önként lemondott tisztségéről és csatlakozott a párthoz. A Tanácsköztársaság alatti szerepe miatt másfél év börtönre ítélték. Kiszabadulása után továbbra is baloldali tevékenységet folytatott. 1923-tól az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1925-ben az Magyarországi Szocialista Párt egyik szervezője és vezetője lett. Rákosi Mátyással együtt letartóztatták 1925-ban és egy évi börtönre ítélték „államellenes izgatás” miatt. Miután kiszabadult az KMP kizárta tagjai közül, azzal a váddal, hogy „a KMP fejlődését veszélyezteti”. Azt, hogy ez a vád tényleg igaz, azonban nem tudták bebizonyítani, így Weisshaus hiába kért egy hivatalos tárgyalást, azt elutasították. Ezt követően került kapcsolatba a Magyar Közösséggel, amiért 1946-ban az ún. 2. Magyar Közösség perben 3,5 évre ítélték. 1954-ben internálták, majd végül 1956. február 4-én szabadlábra engedték. Haláláig visszavonult a politikai élettől, 1963 november 21-én halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Külső hivatkozás [szerkesztés]
Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban.
