MiG–19

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MiG–19
MiG-19 HuAF 1.jpg
MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban

NATO-kód Farmer
Funkció vadászrepülőgép
Gyártási darabszám 8 500

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1953. szeptember 18.
Szolgálatba állítás 1955. március
Méretek
Hossz 12,50 m m
Fesztáv 9,20 m m
Magasság 3,90 m m
Szárnyfelület 25,00 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 5447 kg kg
Üzemanyag 1 800 kg kg
Max. felszállótömeg 7560 kg kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Tumanszkij RD–9B utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 2×31,9 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1455 km/h
Hatósugár 685 km
Hatótávolság 2200 km
Legnagyobb repülési magasság 17 500 m
Emelkedőképesség 180 m/s
Szárny felületi terhelése 302,4 kg/m²
Tolóerő–tömeg arány 0,86
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 3 db Nugyelman-Rihtyer NR-30 gépágyú, egyenként 70 db lőszerrel a szárnytőbe épített,
55 db a törzsbe épített gépágyúnál
Háromnézeti rajz
MiG-19 3-view drawing.svg

A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult. A gép prototípusa 1953 szeptemberében emelkedett a magasba, a sorozatgyártás pedig 1955-ben indult be. A típusból több mint 10 000 db épült, különböző változatokban. A gépet a Szovjetunión kívül gyártotta Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Kína is J–6/F–6 típusnéven az 1990-es évek közepéig 2000 példányt állított elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gép szolgálatban állt a Varsói Szerződés légierőiben, Magyarországon is, alkalmazta Kína (J–6), Észak-Vietnam, Irak, Kuba, Észak-Korea (J–6), Pakisztán (J–6), Egyiptom, Albánia, Burma (J–6), Kambodzsa (J–6), Szudán, Tanzánia, Zambia és Banglades (J–6) légiereje is.

A Szovjetunió a 1960-as években cserélte le MiG–21-esekkel MiG–19 típusú gépeit, ám sok ország később is hadrendben tartotta.

A J–6/F–6 vadászgép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína 1958-ban kezdte el gyártani a MiG–19-es kínai változatát, a gyártás még a kilencvenes évek közepén is folyt, jóllehet akkorra gép már igen elavultnak számított. Az exportra gyártott változatnál használták az F–6 típusjelzést.

A repülőgép háborúkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MiG–19-es több hadszínteret is megjárt. Az egyiptomi légierő szolgálatában megjárta a Közel-Kelet konfliktusait, a Pakisztán és India közötti konfliktusokban is harcolt. A legeredményesebbnek a vietnami háborúban bizonyult. Kínai, vietnami pilóták több légigyőzelmet is arattak a típussal, jóllehet jókora hátrányban voltak az amerikai, jóval modernebb F–4 Phantom II típusú gépekkel szemben. Ennek oka egyrészt abban kereshető, hogy fordulóharcban több esélye volt, jó manőverezhetőségének hála, másrészt a Phantom korai változata nem rendelkezett beépített gépágyúval. Gépágyú függesztménnyel pedig a teljesítménye erősen csökkent.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–19 témájú médiaállományokat.