Károly Frigyes badeni nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Károly Frigyes
KarelFrederikBaden.jpg
Károly Lajos badeni nagyherceg

Baden–Durlach őrgrófja
Baden őrgrófja
Baden választófejedelme
Baden nagyhercege
Uralkodási ideje
1738. május 12. – 1811. június 10.
Elődje III. Károly baden–durlachi őrgróf
Utódja Károly badeni nagyherceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Zähringen-ház
Teljes neve Karl Friedrich von Baden–Durlach
Született 1728. november 22.
Németország Karlsruhe
Elhunyt 1811. június 10. (82 évesen)
Németország Karlsruhe
Nyughelye Németország Pforzheim
Házastársa Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónő
Gyermekei Károly Lajos
Frigyes
Lajos
Lujza Auguszta
Lipót
Vilmos
Frigyes Sándor
Amália
Miksa
Édesapja Frigyes baden–durlachi herceg
Édesanyja Amália nassau–dietz–orániai hercegnő

I. Károly Frigyes badeni nagyherceg (németül: Markgraf / Kurfürst / Großherzog Karl Friedrich I. von Baden; Karlsruhe, 1728. november 22.Karlsruhe, 1811. június 10.) 1738–1771 között Baden–Durlach őrgrófja, 1771–1803 között Baden őrgrófja, 1803–1806 között Baden választófejedelme, 1806–1811 között Baden nagyhercege.

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károly Frigyes herceg 1728-ban jött világra Frigyes baden–durlachi trónörökös herceg (1703–1732) és Amália nassau–dietz–orániai hercegnő (1710–1777) első gyermekeként a két fiú közül. Édesapja, aki egyetlen felnőtt kort megélő fia volt III. Károly baden–durlachi őrgrófnak, Károly Frigyes születése után négy évvel elhunyt, így Károly Frigyes lett a baden–durlachi trón várományosa.

1751. január 28-án Károly Frigyes feleségül vette Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnőt, VIII. Lajos hessen–darmstadti őrgróf leányát. Karolina Lujza 1783-ban váratlanul elhunyt Párizsban, magára hagyva férjét és gyermekeit. Négy évvel első neje halálát követően Károly Frigyes herceg újranősült; 1787. november 24-én oltár elé vezette Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónőt, Ludwig Heinrich Philipp Geyer von Geyersberg báró leányát. Házasságuk Luise Karoline Geyer alacsony rangja miatt morganatikusnak számított.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1738. május 12-én elhunyt Károly Frigyes nagyapja, III. Károly őrgróf. Az uralkodóház öröklési törvényei szerint Károly Frigyes lépett a baden–durlachi trónra, ám kiskorúsága miatt régens neveztek ki melléje. Távoli unokatestvére, Károly Ágost baden–durlachi herceg kormányozta az őrgrófságot Károly Frigyes helyett; a herceg 1746-ban, unokaöccse nagykorúvá válásakor köszönt le a hatalomról. 1771. október 21-én meghalt Ágost György Simpert baden–badeni őrgróf, akinek ugyan négy fia volt, de egyikük sem élte túl édesapját. A baden–badeni őrgróf halálával megszűnt a badeni ház „bernhard-ág” férfiúi vonala, mely 1535-től kezdve állt a baden–badeni terület élén. A baden–badeni korona Károly Frigyesre szállt, aki így egyesíteni tudta a badeni területeket, létrehozva a Badeni Őrgrófságot.

Károly Frigyes hosszú uralkodását a felvilágosult abszolutizmus jellemezte. Első feleségévével bőkezűen támogatták a kultúrát, udvartartásuk egyike volt az ország kulturális központjainak. Megfordult náluk többek között Voltaire, Johann Gottfried Herder, Johann Wolfgang von Goethe és Christoph Willibald Gluck is. Az uralkodó emellett iskolákat és egyetemeket pártfogolt. Baden államában megindult az urbanizáció, a gazdaság rohamosan fejlődött. Meghívására számos órásmester és ékszerkészítő telepedett le Badenben; 1767-ben az őrgróf támogatásával nyitották meg a pforzheimi „művészeti iskolát”, ahol aranyművességet és az órakészítés mesterségét oktatják. Az uralkodó segítségével francia és svájci mesterek jöttek a fővárosba a célból, hogy manufaktúrákat hozzanak létre. 1767-ben uralkodói rendelkezésre eltörölték a kínvallatást; 1783-ban a jobbágyság intézményének megszűnését hirdették ki.

Ahogy az Napoléon Bonaparte tábornok által megszállt német területek mérete egyre nőtt, szükségessé vált a Német-római Birodalom területi újrafelosztása és az egyes államok uralkodói jogköreinek kiterjesztése. 1803. február 25-én a mindenkori badeni uralkodót választófejedelemmé emelték, ezáltal téve Badent a majdani császárválasztó államok egyikévé. 1806. július 12-én Baden kilépett a Német-római Birodalomból, és csatlakozott a Napóleon által alapított Rajnai Szövetséghez. Cserébe a Rajnai Szövetség minden állama és a Francia Császárság is elismerte Károly Frigyest badeni nagyhercegnek. A nagyherceg miniszterének, Sigismund von Reitzenstein báró politikájának köszönhetően Baden fennhatósága alá került a strasbourg-i, a baseli, a speyeri és a konstanzi hercegérsekség; valamint Badenhez csatolták Breisgau és Ortenau körzetét, megnövelve ezzel az ország területét.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károly Frigyes 1751. január 28-án nőül vette Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnőt, akitől öt utódja származott:

1787. november 24-én az őrgróf házasságra lépett Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónővel (1768–1820). Frigyük rangon alulinak számított; ezt ellensúlyozandó ugyanezen a napon Luise Karilone Geyer a „Hochberg bárónő” (Freiin von Hochberg) méltóságra emelkedett, melyet 1796-ban II. Ferenc német-római császár és magyar király a „Hochberg birodalmi grófnő” (Reichsgräfin von Hochberg) titulusra módosított. Mindkét címet viselték Luise Karoline Geyer és Károly Frigyes nagyherceg gyermekei:

1817-ben a fiúgyermek nélküli Károly badeni nagyherceg hercegi címet adott a Hochbergeknek, és bevette őket a badeni trónöröklési sorrendbe. Az uralkodó így próbálta megakadályozni, hogy halála esetén unokatestvére, I. Miksa bajor király kerüljön a badeni trónra. 1818-ban, mikor Baden alkotmányt kapott, visszavonták a Hochbergek trónigényét; ennek ellenére 1830-ban Károly Frigyes második házasságából származó első fia, Lipót kapta a badeni koronát.

Károly Frigyes nagyherceg 1811. június 10-én hunyt el Karlsruhe városában. Maradványait Pforzheimben temették el. Örökébe – mivel legidősebb fia, Károly Lajos ekkor már nem élt – unokája, Károly Lajos badeni herceg lépett.


Előző uralkodó:
III. Károly
Baden–Durlach őrgrófjaként
Baden uralkodója
1738 – 1811
Baden címere
Következő uralkodó:
Károly
Baden nagyhercegeként

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Frigyes badeni nagyherceg témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles Frederick, Grand Duke of Baden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Friedrich (Baden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.