Bautzen
| Bautzen Budyšin |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kormányzati kerület | Drezda | ||
| Kerület | szabad város | ||
| Alapítás éve | 1201 | ||
| Polgármester | Christian Schramm (CDU) | ||
| Irányítószám | 02625 | ||
| Rendszám | WÜ | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 42 069 fő | ||
| Népsűrűség | 1532 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 204 m | ||
| Terület | 66,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Bautzen Budyšin weboldala |
|||
Bautzen (
kiejtése✩, 1868 előtt: Budissin), szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Szászország tartományban, Németországban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott.A 15. század végén Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített domonkosrendi templom falában látható. a város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.
A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.
A Német Demokratikus Köztársaság idején a Sárga nyomorúság (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.
[szerkesztés] Kultúra
Múzeumok
- Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
- Das Sorbische Museum Bautzen (Serbski muzej Budyšin) – Szorb múzeum
- Domschatzkammer St. Petri
- Alte Wasserkunst
- Gedenkstätte Bautzen
Színház
- Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło (Német-szorb Népszínház) A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség /35000 beszélő/, a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, /15000 beszélő/) Az előadások többsége németnyelvű, de szimultánfordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
- Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)
[szerkesztés] Híres Bautzeniek
- Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
- Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Németország Worms 1990
Németország Heidelberg 1991
Franciaország Dreux 1992
Csehország Jablonec nad Nisou 1993
Lengyelország Jelenia Góra 1993

