Bautzen
| Bautzen (Budyšin) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kormányzati kerület | Drezda | ||
| Kerület | szabad város | ||
| Alapítás éve | 1201 | ||
| Polgármester | Christian Schramm (CDU) | ||
| Irányítószám | 02625 | ||
| Rendszám | BZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 40 457 fő (2011. dec 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1532 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 204 m | ||
| Terület | 66,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″ | |||
| é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″ | |||
| Bautzen weboldala | |||
Bautzen (
kiejtése✩, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott.A 15. század végén Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített domonkosrendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.
A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.
A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.
Kultúra [szerkesztés]
Múzeumok:
- Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
- Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej Budyšin – Szorb múzeum
- Domschatzkammer St. Petri
- Alte Wasserkunst
- Gedenkstätte Bautzen
Színházak:
- Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
- Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)
Híres emberek [szerkesztés]
- Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
- Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
- Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Dreux, Franciaország (1992)
Heidelberg, Németország (1991)
Jablonec nad Nisou, Csehország (1993)
Jelenia Góra, Lengyelország (1993)
Worms, Németország (1990)

