Bautzen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bautzen (Budyšin)
City Bautzen Germany 104.JPG
Bautzen címere
Bautzen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Kerület szabad város
Alapítás éve 1201
Polgármester Christian Schramm (CDU)
Irányítószám 02625
Körzethívószám 03591
035935
Rendszám BZ
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 40 273 fő (2011. május 9.)
Népsűrűség 1532 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Terület 66,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bautzen  (Németország)
Bautzen
Bautzen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 10′ 43″, k. h. 14° 25′ 50″
Bautzen weboldala

Bautzen (Loudspeaker.svg kiejtése, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 42.391 (2003). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bautzeni városháza

Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott.A 15. század végén Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolata Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában látható. A város a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.

A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.

A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok:

  • Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
  • Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej BudyšinSzorb múzeum
  • Domschatzkammer St. Petri
  • Alte Wasserkunst
  • Gedenkstätte Bautzen

Színházak:

Német-szorb Népszínház
  • Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
  • Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.