Hans Sachs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hans Sachs
Hans Sachs.jpg
Hans Brosamer:Hans Sachs, fametszet
Élete
Született 1494. november 5.
Nürnberg
Elhunyt 1576. január 19. (81 évesen)
Nürnberg

Hans Sachs (Nürnberg, 1494. november 5. – Nürnberg, 1576. január 19.) kora újkori német mesterdalnok és drámaíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hans Sachs Nürnbergben született 1494. november 5-én a szabómester Jörg Sachs fiaként. Az iskolában latint tanult, de 1509-től két évig vargának, tímárnak tanult és ezt követően akkori szokás szerint vándorútra ment, hogy öt évig más mesterektől is tanuljon.

Ez idő alatt rövid ideig I. Miksa császár udvarában is szolgált Innsbruckban és ott határozta el, hogy mesterdalnok lesz belőle. Ezért kezdett el a müncheni Lienhard Nunnenbeck dalnokmesternél tanulni. 1516-ban tért haza szülővárosába, Nürnbergbe. 1520-ban cipészmester lett, aktív tag a mesterdalnokok céhében és egy ideig, 1555 körül, a céh elnöke is.

1519. szeptember 1-jén feleségül vette Kunigunde Creutzert (1502–1560). Első felesége halála után újra megházasodott 1561. szeptember 2-án, ezúttal egy fiatal özvegyasszonyt vett el, Barbara Harscher személyében. Kunigundétől hét gyermeke született, de ők még szüleik előtt meghaltak.

Már korán a reformáció oldalára állt és terjesztette Luther tanait, például a Die Wittenbergisch Nachtigall (A wittenbergi csalogány, 1523) című versével, Luther tanainak népies bemutatásával, amely igen népszerűvé tette szerzőjét. Ezt követően Hans Sachs több mint 6000 szerzeményt produkált, többjük ún. Knittel-vers. Hans Sachs az egyik legismertebb középkori mesterdalnok, 82 évesen hunyt el Nürnbergben.

Korabeli jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesterdalnokok központja Nürnberg volt, és a nürnbergi mesterdalnokok legjobbja Hans Sachs. A dalnokok céhekben tömörültek, és nagyon szigorú szabályok szerint voltak kötelesek dalolni, azaz írni és énekelni. Ezeket a szabályokat Hans Sachs élete végéig betartotta, de a témák választásában addig ismeretlen utakon járt. Hihetetlenül termékeny költő volt, a 4275 mesterdal mellett színpadi műveket, meséket, zsoltárokat, farsangi játékokat és példázatokat is nagy számban írt. A dalokban meglepően közvetlen hangon szólalt meg, a történetek alakjait közvetlen környezetéről mintázta. Műveit 1558-tól összegyűjtve saját maga adta ki, és ezzel műveit addig soha nem ismert módon tudta terjeszteni, hírnevét nagyobbítani.

A reformációt támogatta, erről számos példázata, játéka, párbeszéde tanúskodik. Emiatt a város tanácsa azonban hamar eltiltotta a dalolástól, és csak cipészkedéssel foglalkozhatott. A reformáció azonban gyorsan terjedt és Nürnberg váratlanul protestáns többségű lett (1529). Hans Sachs írási tilalmát természetesen azonnal megszüntették és mint előhírnökükként, hősként ünnepelték.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Das Hofgesin der Venus (Fastnachtsspiel, 1517)
  • Die Wittenbergisch Nachtigall (Gedicht, 1523)
  • Dialoge (1524), Neuausgabe: Insel-Bücherei 579/2 (1976)
  • Schlaraffenland (Schwank, 1530)
  • Das Narrenschneiden (Fastnachtsspiel, 1534)
  • Der schwangere Bauer (Fastnachtsspiele, 1544)
  • Der Teufel mit dem alten Weib (Fastnachtsspiel, 1545)
  • Der fahrende Schüler im Paradeis (Fastnachtsspiel, 1550)
  • Das Kälberbrüten (Fastnachtsspiel, 1551)
  • Die ungleichen Kinder (Drama, 1553)
  • Der Krämerskorb (Fastnachtsspiel, 1554)
  • St. Peter mit der Geiß (Schwank, 1555)
  • Eygentliche Beschreibung Aller Stände auff Erden. Franckfurt am Mayn 1568, Online-Ausgabe der Sächsischen Landesbibliothek - Staats- und Universitätsbibliothek Dresden

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wilhelm Richard Berger: Hans Sachs: Schuhmacher und Poet. Frankfurt am Main 1994
  • Geschichte Für Alle e.V. (Történelem Mindenki Számára Egyesület, Kiadó): Hans Sachs und Nürnberg: Ein Stadtrundgang zum 500. Geburtstag 1994. Nürnberg 1994