Kazán (település)
| Kazán (Казань, Казан) | |||
 |
|||
| A Kulsarif-mecset (Oroszország legnagyobb mecsete) a Kazáni Kremlben | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Tatárföld | ||
| Alapítás éve | 1005 | ||
| Polgármester | Ilszur Metsin | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 130 717 fő (2009) +/- | ||
| Népsűrűség | 2661 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 105 m | ||
| Terület | 425 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kazán
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 55° 47′ 0″, k. h. 49° 07′ 0″ | |||
Kazán
Pozíció Tatárföld térképén
|
|||
| Kazán weboldala | |||
_(2004).png)
.png)
Kazán (oroszul: Казань, Kazany, tatárul: Казан, Qazan) város Oroszországban, a Tatár Köztársaság fővárosa. Népessége 1 143 535 fő (a 2010. évi népszámláláskor)[1], ezzel Oroszország hetedik városa, emellett az ország egyik legrégibb települése. Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Volga középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazán alatt ér véget a Szamarai víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója.
Története [szerkesztés]
A települést 1005-ben bolgártörök (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés 1117-ben említi. A 13. században már igen jelentős település. A város a Volgai Bolgárország, majd az Arany Horda fontos városa volt. 1438-tól a Kazáni Kánság székhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Iván. 1919-től a Tatár Autonóm Köztársaság és 1990-től a Tatár Köztársaság (Tatárföld) fővárosa.
Oktatás [szerkesztés]
A Kazáni Állami Egyetemet 1804. november 17-ei rendeletével I. Sándor cár alapította. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Gazdasági élet, közlekedés [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás.
A Kazáni Helikoptergyárat 1933-ban létesítették. A helikoptergyártás 1951-ben indult. Termékei korábban a Mi–4, napjainkban a Mi–8, Mi–14, Mi–17 helikopterek, melyek a világ 80 országában repülnek.
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalathoz (EAK) tartozó Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (KAPO), amely elsősorban a Tupoljev tervezőiroda típusait gyártja. Ott készülnek napjainkban a Tu–214, Tu–334 és az Il–62M típusú repülőgépek.
Közlekedés [szerkesztés]
Kazán fontos vasúti csomópont, két vasúti fővonal köti össze Moszkvával.
A Kazáni repülőtér (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, Frankfurttal és más európai városokkal.
Kazán fontos folyami kikötő. Déli irányban Szamara, Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.
Kazánban a város fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából 2005-ben nyitották meg Oroszország 7. metróját.
Látnivalók [szerkesztés]
Legfontosabb látnivaló a Kreml, ahol az orosz építészeti emlékek szinte érintetlenül maradtak fenn.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
További információk [szerkesztés]
