Alakor
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Alakor |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Triticum monococcum L. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alakor témájú médiaállományokat. |
.JPG)
Az alakor, vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Neve valószínűleg a német Einkorn (azaz „egymagvú”)-ból ered.
Vad alakjától (Triticum boeoticum) nem sokban különbözik, csupán nagyobbak a szemei. Nem is tekintjük őket külön fajnak. Belőle fejlődött ki az összes ma termesztett búzafaj. Őshazája Kis-Ázsia.
Ez az ősi gabonaféle képezte az emberiség alapvető élelmiszerellátásának alapját. Előnyei a hagyományos búzával szemben, hogy sokkal igénytelenebb, mind talajra, mind éghajlatra. Hegyvidékeken kb. 900 méteres magasságig sikerrel vethető, és a decemberi vetést is eltűri. Betegség nem, vagy csak ritkán támadja meg. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is jól felhasználható.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az alakor Kis-Ázsiai őshazájából indult „hódító útjára”, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt. Termesztése szinte az európai termelőgazdálkodás kialakulásával egyidős: nyoma a neolitikum óta Európában és hazánkban is kimutatható.
Itthon a XIX. századig termesztették, véglegesen csak a nagyüzemi birtokok kialakulásával szorult ki a termelésből. Szerencsére az ország egyes sporadikus területein, ha nagyon kis tételekben is, még az utóbbi időben is termesztettek valamennyi alakort. Ez a háttér biztosította a nemesítők számára, hogy sikeres kutatási programokat alakíthassanak ki és kísérletezzenek új fajták kitenyésztésével.
Napjainkban az ökológiai-, és biogazdálkodás terjedése miatt újra egyre több helyen vetik, valamint új fajtákat nemesítenek.
Felhasználása [szerkesztés]
Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, mely sárgás színezetű. Az alakor lizin- mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony. Ideális gabona a modern „reformkonyhához”. A belőle készített étel könnyen emészthető. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle; az így sütött kenyér íze a Svájcban divatos „dióskenyérre” hasonlít.
Állati takarmányként főleg sertést és lovat etetnek vele. Az alakorral etetett sertések jól gyarapodnak és nem válnak zsírossá. Néhányan úgy tartják, hogy a lovaknak ettől „sajátos tulajdonságaik vannak”.
Szalmája igen szívós, tartós, így nemcsak házfedésre, almozásra és kötözésre felel meg kiválóan, hanem még kalapkészítésre is.
Jelentős gyomelnyomó hatása van, egyes kísérletek szerint az alakorral bevetett területeken akár 100%-kal is csökkenhet a parlagfű jelenléte.
Fajták [szerkesztés]
Magyarországon az utóbbi időben nemesítési munkálatok folynak. Alakor fajtajelöltek:[1]
| Alakor fajtajelöltek | Termés (t/ha) | Fehérje tartalom (%) | Nedves sikér | Kenyértérfogat | Lutein tartalom (μg/g) | Összes karotin-tartalom (μg/g) | Tokol-tartalom (μg/g) | Tokotriol/Tokol arány |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| MvGB 140 | 4,6 | 15,3 | 40,1 | 676 | 6,9 | 7,9 | 72,2 | 3,3 |
| Mv Alkor | 5,0 | 17,1 | 50,1 | 755 | 8,5 | 9,6 | 78,8 | 3,6 |
| MvGB 794 | 4,3 | 14,1 | - | - | 6,6 | 7,6 | 73,9 | 3,8 |
| MvGB 347 | 3,4 | 22,5 | - | - | 7,8 | 8,7 | 82,5 | 4,4 |
| Mv Regiment (őszi búza) hasonlításként | 6,7 | 13,2 | 32,8 | 731 | 1,7 | 1,8 | 60,6 | 1,5 |
Az Mv Alkor (előzőleg MvGB 4 fajtajelölt) fajta minősítést kapott 2008-ban.
A fajtajelöltek lényegesen magasabb mennyiségben tartalmaznak pro-A vitamint (lutein) és az E vitaminokat (tokolok), mint a kontroll őszi búza, és az élettani vizsgálatokban igen fontos tokotriol/tokol arány is lényegesen kedvezőbb, mint a szokványos búzafajtában.
Nagyüzemi gazdálkodásban is realizálhatóak ezek az értékek, így a biogazdálkodásban az alakor kiemelt helyet kaphat a funkcionális élelmiszer alapanyag előállításban.
Glutén toxicitás [szerkesztés]
A modern búzákkal szemben az alakorban levő gliadin kisebb mértékben mérgező a lisztérzékenyekre.[2] Olyan sikért tartalmaz, ami a legtöbb gluténérzékeny ember számára biztonságos, és nem okoz olyan allergiás reakciókat, mint a modern búzasikér. Lisztérzékenység esetén fogyasztása előtt ajánlott az orvosi konzultáció. Az alakor gluténja különböző a legtöbb búzáétól mert csak 14 kromoszómát tartalmaz szemben a tönke búza 28 és a modern búzák 42 kromoszómájával. Ez megváltoztatja a glutén felépítését, ami magyarázat lehet arra, hogy miért tűrik jobban a gluténérzékenyek.
