Beri-beri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beriberi
Beriberi USNLM.jpg
Beri-beriben szenvedő délkelet-ázsiai férfi a 20. század fordulóján

Osztályozás
BNO-10 E51.1
BNO-9 265.0
Adatbázisok
DiseasesDB 14107
eMedicine ped/229  med/221
MeSH D001602

A beri-beri vagy beriberi (jelentése szingaléz nyelven: „képtelen vagyok rá”) a tiamin (B1-vitamin) hiányára visszavezethető betegség. A Távol-Keleten a hántolt rizs fogyasztása okozza, míg a fejlett országokban általában a túlzott alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Egyéb kiváltó okok lehetnek: elégtelen B1-vitamin-bevitel, csökkent felszívódás és hasznosulás, megnövekedett szükséglet.

Tünetei: Izomgyengeség, koordinációs zavar, étvágytalanság, idegesség, lábizületek fájdalma. Időnként megnövekedett szívvel jár. A betegség elsősorban a felnőtteket és az 1-4 hónapos gyermekeket érinti. A tünetek már 10 nappal a tiamin megvonása után jelentkezhetnek.

A beriberi lehet „nedves” (szívvel kapcsolatos), vagy „száraz” (idegi eredetű). A kétféle megjelenés ritkán jár együtt. A „nedves” beriberi a betegség akut formája; jellemzője a nagy mértékű szívelégtelenség, az ugrándozó pulzus, melegérzet, a végtagok vizesedése, szívmegnagyobbodás. A „száraz” beriberi a betegség krónikus formája; jellemzője az előrehaladott perifériás neuropátia. A láb érzéketlen lehet, és hiányozhat a térdreflex.

1890-ben már felismerték, hogy a barna rizst fogyasztókat nem érinti a betegség. A B1-vitaminhiánnyal való összefüggése 1911-ben vált ismertté.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Pálinkás Imre; Dr. Magony Mónika (lektor): Beri-beri (magyar nyelven). HáziPatika, 2010. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)