Jujuba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jujuba
A növény
A növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Paliurieae
Nemzetség: Ziziphus
Mill.
Faj: Z. jujuba
Tudományos név
Ziziphus jujuba
Mill., 1768
Szinonimák
  • Jububa mediterranea Bubani
  • Mansana arborea J.F.Gmel.
  • Rhamnus soporifera Lour.
  • Rhamnus zizyphus L.
  • Ziziphus acidojujuba C.Y.Cheng & M.J.Liu
  • Ziziphus chinensis Spreng.
  • Ziziphus flexuosa Wall.
  • Ziziphus melanogona Bojer
  • Ziziphus nitida Roxb.
  • Ziziphus officinarum Medik.
  • Ziziphus sativa Gaertn.
  • Ziziphus sinensis Lam.
  • Ziziphus soporifera (Lour.) Stokes
  • Ziziphus sororia Schult.
  • Ziziphus vulgaris Lam.
  • Ziziphus vulgaris var. spinosa Bunge
  • Ziziphus zizyphus (L.) H.Karst.
  • Zizyphon jujubum (Mill.) St.-Lag.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jujuba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jujuba témájú médiaállományokat és Jujuba témájú kategóriát.

A termése aszalva.

A jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba) Kelet-Ázsiában őshonos lombhullató fa, illetve ennek gyümölcse.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása és termesztése[szerkesztés]

Hazájában, Kínában 4000 éve termesztik tápláló terméséért. Kínán kívül a Fülöp-szigeteken, Afganisztánban, Perzsiában, Arábiában, Közép-Ázsiában termesztik nagyobb mennyiségben. Betelepítették Észak-Amerikában, Afrikában. Napjainkban Moldáviában is megkezdték telepítését.[1]

Jellemzői[szerkesztés]

Alacsony, 6–8 méter magas fa, amely a Földközi-tenger egész vidékén elterjedt. Törzsének kérge barna, repedezett, ágai tüskések. Levelei csipkés szélűek, tojásdad alakúak, váltakozó állásúak. Jellegzetességük a három hosszanti főér. Hosszuk 3,5–8 centiméter között változik. Sárga, vagy zöldes virágai, rövid bogernyőben csoportosulnak, főleg a vékony hajtásokon nyílnak, néha az idősebb ágakon is megjelennek. Csonthéjas termése, a jujuba hosszúkás, vagy elliptikus, kezdetben zöld, majd rozsdabarna, a húsa egyetlen nagy magot vesz körbe.

Hosszú tenyészidejű növény, sok napsütést igényel. A talajjal szemben igénytelen, Moldáviában, Közép-Ázsiában száraz, köves domboldalakon is jól érzi magát. Rendszeres öntözést csak az ültetést követő 1—2 évben igényel, utána fokozatosan átállítható a természetes csapadék hasznosítására. A nagy humusztartalmú, nedves területek nem alkalmasak telepítésére. Kiemelkedő télállósággal rendelkeznek a közép-ázsiai eredetű fajták. Ezek a típusok hazánkban is jól telelnek. A kínai datolya igénytelen növény. Jól tűri a hőmérsékleti szélsőségeket, a nyári +40 °C-tól a téli -20 °C-ig. Jó fejlődéséhez az évi +30 -15 °C-os szórás látszik kedvezőnek. A késő tavaszi fagyok és a rossz idő ellen késői kihajtással védekezik, ami hazai viszonyaink között nagyon fontos tulajdonság.[1]

Szaporítása[szerkesztés]

A kínai datolyát magról és oltással szaporíthatják. Egyes típusok gyökérsarjai és dugványai is gyökereztethetők, de ez elég ritka jelenség. Az amerikai eredetű növényeknél előfordulnak olyan típusok, amelyek nem olthatók sikerrel. A magvetést az ősszel érett termésekből szedett magokkal legjobb tavasszal végezni. A magvak hideghatás nélkül is jól csíráznak. A tőzeggel vagy homokkal lazított talajban 1 cm mélyre helyezett magok csírázási ideje 1—2 hónap, 20—25 °C-on. A csonthéjból 2 csíranövény is fejlődhet, ezek szétválasztható. A magoncokat alanynak használják. Jól olthatók párosítással.[1]

Felhasználása[szerkesztés]

Hazájában, keleten szinte minden részét felhasználják. Kérge és levele a sok csersav miatt gyógyszernek és cserzőszernek alkalmas alapanyag. A Himalája északkeleti lejtőin selyemhernyót nevelnek rajta.[1] A jujuba termése belsőleg fájdalomcsillapítóként ajánlott rekedtség és a garat gyulladásos megbetegedései, például torokgyulladás esetén. Köhögés és hörghurut kezelésében köptetőszerként használják. Nyálkahártya-összehúzó tulajdonsága miatt hatásos gyógyszer hasmenés kezelésére önmagában vagy a hasonló hatású szentjánoskenyérfa és az orvosi ziliz segítségével.

Gyógyhatása[szerkesztés]

A jujuba mikrobaellenes, gyulladásgátló és féregűző hatását már bizonyították, de ismeretes nyugtatóként és hatásos cukorbetegség esetén, valamint serkentő tulajdonsága megmutatkozik az immunrendszer működésének szabályozásában. A gyümölcsnek ezenfelül összehúzó hatása is van.

A jujuba termését régóta fogyasztják, és mindeddig semmilyen mérgező hatása nem ismert.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Terebess. (Hozzáférés: 2015. május 27.)

Források[szerkesztés]