Pitaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös pitaja (Hylocereus undatus termése)
Sárga pitaja (Selenicereus megalanthus) termése

A pitaja (spanyolul: pitahaya), ritkábban használt nevein kaktuszgyümölcs vagy sárkánygyümölcs, egyes oszlopkaktuszok termése. Leginkább Hylocereus, Pachycereus és Cereus nemzetségek fajainak termése ehető, de szórványosan más, közeli rokon nemzetségek egyes fajainak termését is fogyasztják. Gyümölcséért leginkább a fehér húsú, úgynevezett vörös pitaját, a hullámos kúszókaktusz (Hylocereus undatus) termését termesztik szerte a világon. Ennek ovális termése akár 10 cm hosszú is lehet. A pitáját termő kaktuszokat pitajakaktusznak nevezik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pitaja nagyobb és gyakran finomabb is, mint a kaktuszfüge. Húsa fehér vagy vörös; magja kisebb, kevésbé zavarja a gyümölcsevés élvezetét. Héja élvezhetetlen. Illata semleges, íze frissítő és finoman savanykás, egy kicsit az egresére emlékeztet.

A termés ősszel érik. Fogyasztás előtt a töviseket késsel távolítják el; a pikkelyes pitajákat kézzel is meghámozhatjuk. Mexikóban a vékony héjú változatok töviseit kefével távolítják el.

Héja keményebb, mint a kaktuszfügéké. Az éretlen gyümölcs a héja zöld, beérve fajtától függően sárga, nagy dudorokkal vagy erősen pirosas-zöldes, lángoló pikkelyekkel.

A sárga héjú változat húsa fehér, fekete magokkal, a piros-zöld héjú változaté pedig piros vagy fehér, szintén fekete magokkal; puha, lédús és frissítő; állaga hasonlít a kiviéhez; zamatosabb, mint a kaktuszfüge.

Az érett gyümölcs puha, a világos fajta héja narancssárgára színeződik, a piros héjú pedig piros vagy méregzöld. A túlérett gyümölcs túlságosan puha.

Termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pitaja-ültetvény Dél-Vietnamban

A kolumbiai ültetvényeken a kaktuszokat hosszú sorokba ültetik, és a szüret könnyítése érdekében alacsonyra metszik. A vörös pitaját Nicaraguában is termesztik.

Importja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Decembertől márciusig, valamint júliustól augusztusig Kolumbiából és Nicaraguából.

Tárolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érett gyümölcs körülbelül 12 napig áll el szobahőmérsékleten. Az utóérés érdekében célszerű hűvös helyen, valami puhára fektetve tárolni.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználása megegyezik a kaktuszfügéével. Nyersen gyümölcsként eszik vagy gyümölcssalátát készítenek belőle. Segíti az emésztést, de túlzó fogyasztása hasmenést okozhat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitaja témájú médiaállományokat.