Nehézszagú boróka
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szagos boróka ültetvény (Northumberland, Newcastle) |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Juniperus sabina L. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szagos boróka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos boróka témájú médiaállományokat. |
A nehézszagú boróka, vagy szagos boróka (Juniperus sabina), népi nevén boldogasszony ága a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó örökzöld növényfaj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az atlanti partoktól Kis-Ázsián és a Kaukázuson át egészen a Bajkál-tó környékéig előfordul. Közép- és Dél-Európában különösen gyakori; Magyarországra szerzetesek hozták be.
Megjelenése [szerkesztés]
Alacsony, szélesen elterülő, kúszó cserje, néha bokorfa. Többnyire 1–1,5 m, maximum 4 m magas. Vörösesbarna kérge vékony lemezekben leválik. Sűrűn növő ágai vízszintesen állnak, a végük felfelé hajlik. Megdörzsölve nehéz szagot árasztanak (innen a magyar neve), mérgezőek.
Tűlevelei nincsenek; csak pikkelylevelei nőnek. Az apró, fényes- vagy hamvaszöld levélkék keresztben átellenesen állnak.
Borsónyi (5–10 mm-es), gömbölyű vagy hengeres tobozbogyói a viaszos bevonattól hamvas kékesfeketék.
Életmódja, termőhelye [szerkesztés]
Mészkedvelő – a karsztfennsíkok jellegzetes pionír faja, de enyhén savanyú talajon is megél. Szárazságtűrő, teljesen télálló.
Változatai [szerkesztés]
- Juniperus sabina „Arcadia” – zöld lombú, talajtakaró fajta. Hajtásai közel vízszintesek.
- Juniperus sabina „Broadmoor” – alacsony, széles, ezüstösen csillogó, hamvas szürkészöld. Vízszintes főágainak oldalhajtásai függőlegesen felállnak. Viszonylag lassan növő, a talajon kúszó változat.
- Juniperus sabina „Cupressifolia” – Elheverő hajtásai idővel egymásra fekve felmagasodnak. Szürke pikkelylevelei között tűlevelei is vannak. Talajtakaróként nagyobb felületek beültetésére alkalmas.
- Juniperus sabina „Glauca”
- Juniperus sabina „Karaca Variegata” – Törökországból származik. Lassan nő. Hajtásainak gerince sárgán csíkozott. Bő termést hoz.
- Juniperus sabina „Mas” –
- Juniperus sabina „Tiszakürt”
- Juniperus sabina „Tamariscifolia” – 1–1,5 m magas bokor; lehajló ágai szorosan egymásra fekszenek. A lehajló hajtások legyökeresednek. Pikkelylevelei hegyesek, szürkéskékek, illetve sötétzöldek.
- Juniperus sabina „Variegata”
Felhasználása [szerkesztés]
Kertekben dísznövénynek ültetik – főleg gyepekbe és sziklakertekbe. A „Szűzanya fájaként” hagyományosan a kolostorkertek dísze volt.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
- Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 538. o.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 343. o. ISBN 963-05-6928-0
- Nyugat-Magyarországi Egyetem
