Kínai boróka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kínai boróka
SabinaChinensis3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Boróka (Juniperus)
Fajcsoport: Sabina
Faj: J. chinensis
Tudományos név
Juniperus chinensis
L.
Szinonimák

Juniperus x media Van Melle

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kínai boróka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai boróka témájú kategóriát.

A kínai boróka (Juniperus chinensis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-ázsiai faj:

hatalmas területen nő.

Egyre többfelé ültetik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5–10 m magas (eredeti termőhelyén a 20 m-t is elérő), többnyire gúla alakú fa — a mi éghajlatunkon többnyire nagyobbacska bokor marad. Törzse elágazó, kérge barna, rostos bordákra tagolt, repedezett. Ágvégei bókolva lehajlanak. Fiatal hajtásai fölfelé ívelnek vagy lecsüngenek.

Hajtásain váltakozva nőnek a 1,5 cm-es pikkelylevelek és az 1 cm-es, igen szúrós tűlevelek. A sárgászöld tűleveleken fehér, viaszos sáv fut végig, ami a növény lombozatát mutatós szürkéskékké–kékeszölddé teszi. Robusztus, tompa csúcsú pikkelylevelei középen kissé befűzöttek, gyantamirigyesek de nem gyantásak.

Tobozbogyója gömbölyű vagy hengeres – fiatalon fehér, az érett bogyó lila.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szinte bármilyen talajon megél, de napos helyen és tápdús talajon dúsabban nő. Teljesen télálló. A párás klímát kedveli, az átültetést rosszul tűri.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. chinensis var. aurea
  • J. chinensis ‘Expanza variegata’
  • J. chinensis ‘Hetzii’ – 1,5–2 m magasra és 3–5 m szélesre nő; levelei élénkzöldek. A szárazságot viszonylag jól tűri.
  • J. chinensis ‘Kaizuca’ – Európába Japánból hozták be az 1920-as években. 5–8 m magas, széles kúp alakú. Pikkelylevelei sötétzöldek. A meleget és a szárazságot is jól tűri.
  • J. chinensis ‘Kuriwao Gold’ – Új-Zélandon nemesített változat. Ágai rézsútosan felállók, fiatal lombja aranysárga, később sárgászöld. Eleinte széles, szabálytalan kúp alakú, később felfelé törő. Mintegy 2 méter magasra nő, igénytelen.
  • J. chinensis ‘Rakéta’ – közepes tempóban 6–10 m magasra növő, oszlopos. Termése fehér, szeptembertől februárig a növényen marad.
  • J. chinensis var. pfitzeriana – Jóval gyorsabban növő, elfekvő változat, aminek ágai vízszintesen állnak; a hajtások végei kissé oldalt bókolnak. Pikkelylevelei üde zöld színűek, a pfitzeriana aurea alváltozaté aranysárgák, a pfitzeriana glauca alváltozaté kékes árnalatúak. A szárazságot viszonylag jól tűri.
  • J. chinensis var. tsukusiensis Masam. – Közép-Tajvanon és Dél-Japánban honos; állítólag Kína egyes részein is. Nagyon ritka.
  • J. chinensis ‘Stricta’ – alacsony; legfeljebb 2 m magasra nő.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kertekben dísznövénynek, bonszaiként ültetik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]