Peking–Sanghaj-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az alacsonyabb sebességű vasútvonalról szól. A nagysebességű vasútvonalhoz lásd a Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal szócikket!
Peking–Sanghaj-vasútvonal
Peking Déli pályaudvar
Hossz:1462 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:China Railways Corporation
Maximális sebesség:200 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0,000 Peking
73 Langfang
Yangcun
136 TianjingWest
Jinghai
Qingxian
251 Cangzhou
Botou
Dongguang
Wuqiao
366 Dezhou
Híd a Sárga folyón
484 Jinan
556 Taishan
Ciyao
640 Yanzhou
Zoucheng
Tengzhou
Zoucheng
735 ZaozhuangWest
803 Xuzhou
877 Suzhou
968 Bengbu
ChuzhouNorth
Híd a Jangce folyón
1150 Nanking
1214 Csencsiang
Danyang
1286 Csangcsou
1325 Wuxi
1368 Suzhou
1402 Kunshan
1462 Shanghai
Nagysebességű motorvonat a vonalon

A Peking–Sanghaj-vasútvonal (Ismert még mint Jinghu railway (egyszerűsített kínai írással: 京沪铁路; tradicionális kínai írással: 京滬鐵路; pinjin: Jīnghù tiĕlù) egy részben kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított hagyományos vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között. A vonal hossza 1462 km, mely összekapcsolja az ország két legnagyobb városát. A leggyorsabb járatok a két város közötti utat megállás nélkül 10 óra alatt teszik meg. A vonalat teljes hosszában 1968-ban adták át.[1] Napjainkban Kína egyik legforgalmasabb és legfontosabb vasúti korridora. Peking és Tiencsin között kétvágányú, Tiencsin és Sanghaj között háromvágányú a pálya. 2011. június 30-án megnyílt az új nagysebességű vonal a két város között, így a személyszállításban a jelentősége csökkent.

Története[szerkesztés]

A vasútvonal három részletben épült meg. Az első rész Peking és Tiencsin között még 1910 előtt megépült. A második szakasz Tiencsin és Pukou között keresztezi a Jangce folyót. Itt a híd 1968-as felépüléséig kompok szállították át a vonatokat. A harmadik szakasz Nanking és Sanghaj között 1905 és 1908 között épült meg. 1927 és 1949 között, míg Kína fővárosa Nanjing volt, ezt a szakaszt hívták Jinghu vasútnak. Miután megépült a híd, a három szakasz eggyé vált, majd az egészet átnevezték a jelenlegi nevére.

Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]

A vasútvonal az alábbi egyéb vasútvonalakkal áll kapcsolatban:

  • Pekingi föld alatti várost keresztező vasútvonal (Peking Főpályaudvar)
  • Peking–Harbin-vasútvonal (Peking Főpályaudvar, Peking Déli pályaudvar)
  • Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal (Peking Déli pályaudvar)
  • Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (Peking Déli pályaudvar)
  • Peking-Kaulung-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás)
  • Peking-Kanton-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás)
  • Fengtaj-Sacseng-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás)
  • Tiencsin-Csicsou-vasútvonal (Hangoucsen állomás)
  • Tianjin–Bazhou railway (Pejcang állomás)
  • Tiencsin-Sanhajkuan-vasútvonal (Nancang állomás, Tiencsin Nyugati pályaudvar)
  • Sicsiacsuang-Töcsou-vasútállomás (Botou Railway Station, Töcsou állomás)
  • Töcsou-Tacsiava-vasútvonal (Huanghoja állomás)
  • Hantan-Csinan-vasútvonal
  • Jinan Railway (Csiaonan állomás, Csihszi állomás, Dangjiazhuang Railway Station)
  • Csingtao-Csinan-vasútvonal (Jencseng állomás, Csiaonan állomás, Csihszi állomás, Csinan állomás)
  • Tajan-Fejcseng-vasútvonal (Tajsan állomás)
  • Hszintien-Tajan-vasútvonal (Tajsan állomás, Ciyao Railway Station)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Beijing–Shanghai Railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj-vasútvonal témájú médiaállományokat.