Etnikai kisebbségek Kínában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ethnolinguistic map of China 1983.jpg

Kína etnikailag a külső szemlélő számára nagyon homogén, hiszen a lakosság több mint 90%-a egy nemzetiséghez, a hanokhoz tartozik (etnikailag a huj kínaiak is hanok – csupán vallásuk különbözik) és a más nemzetiségű kisebbségek is hasonló antropológiai jellemzőket mutatnak. Hivatalosan a szócikkben is felsorolt nemzeti kisebbségeket ismeri el a kínai kormány. A hanok Kína történelme során kovácsolódtak egy nemzetté több törzsből. Kína hagyományosan a benne élő népek kulturális és politikai olvasztótégelye, a különböző nemzetiségek együttélése természetes.

Nemzetiségek, törzsek megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Kínában kisebbségben élő nemzetiségeket a történelem folyamán (még századunk első felében is!) a többségi nemzet vadállatoknak tekintette. Elég, ha megemlítjük, hogy 1949 előtt a nem han nemzetiségűek nevének kínai írott formájában szerepelt a vadállat jele is. A kínai nyelvben a nemzet mint modern fogalom aránylag későn jelent meg. Liang Csichao, a modern gondolkodás egyik kínai előfutára két szó - a min (nép, népesség, népcsoport) és zu (klán, törzs, nemzetség) - összetételével új szót alkotott, a MINZUt. E szó kínaiul nemzetet jelent. Jelenleg a nemzetet, mint fogalmat kétféleképpen értelmezik Kínában. Tágabb értelemben jelenti a Kínában élő összes nemzetiséget. Ebben az esetben jelzőként a ZHONGHUA szerepel előtte. Megjegyzendő, hogy 1949 előtt zhonghua a han nemzet név szinonimája volt. Az akkori felfogás szerint nem is lehetett másként értelmezni, hiszen a hua (virág) szó a magasabbrendűséget jelentette.

Etnikai csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb etnikai csoportok eltérnek egymástól, de van néhány, ami nagyon hasonló a Han-hoz. Például a legtöbb Hui-kínait szinte meg sem lehet különböztetni a Han-kínaitól, leszámítva azt a tényt, hogy ők az iszlám vallást gyakorolják. Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket. Az etnikai csoportok közül néhány titkosítva van a PRC (People's Republic of China) kormány által, ami az emberek különböző csoportjait foglalja magában. Különböző csoportokat a Miao kisebbségből, például beszélik a Hmong-Mien nyelvek különböző dialektusait, Kradai nyelveket, és kínai nyelveket, és sokféle különböző kulturális vámot gyakorolnak. Néhány, kisebb népességből álló etnikai csoportot egyszerűen összevonnak.

Az Hosszú-szarv törzs, a nemzeti kisebbség egy kicsi ága Miao Guizhou Province nyugati részében.

Miközben a Han-kínaiak teszik ki Kína teljes populációjának nagy részét, a népesség eloszlása nagymértékben egyenlőtlen Kína nyugati részén, ugyanis ott a Han-kínaiak alkotják a kisebbséget. Kína sok nemzeti kisebbségiből álló természete az asszimiláció sok századának egy eredménye, bővítése és a területek modern megszilárdítása, amiket a Qing Dinasztia alatt belefoglaltak. Néhány csoport, mint például a tibetiek, vagy a mongolok neheztelnek a többségre. Más csoportok, mint a zhuang, a manchu, a hui és a koreaiak nagyon jól beilleszkedtek a nemzeti közösségbe.

Etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 2010-es népszámlálás adatai szerint Kína 9 596 961 km² területén 1 339 724 852 ember élt, a 2013-as becslés 1 357 380 000. Az 1990-es, 2000-es és 2010-es népszámlálások adatai szerint a Kínában élő 56 nemzetiség létszáma a következő.

Nemzetiség neve[1] Lélekszám[2]
magyar
angol/nemzetközi
kód
pinyin
egyszerűsített kínai
2010 (%)
2010
2000
1990
han[3] Han HA Hàn Zú 汉族 91.6474% 1,220,844,520 1,139,773,008 1,042,482,187
csuang Zhuang ZH Zhuàng Zú 壮族 1.2700% 16,926,381 16,187,163 15,489,630
huj Hui HU Huí Zú 回族 0.7943% 10,586,087 9,828,126 8,602,978
mandzsu Manchu/Man MA Mǎn Zú 满族 0.7794% 10,387,958 10,708,464 9,821,180
ujgur Uyghur UG Wéiwú'ěr Zú 维吾尔族 0.7555% 10,069,346 8,405,416 7,214,431
miao Miao MH Miáo Zú 苗族 0.7072% 9,426,007 8,945,538 7,398,035
yi Yi YI Yí Zú 彝族 0.6538% 8,714,393 7,765,858 6,572,173
tujia Tujia TJ Tǔjiā Zú 土家族 0.6268% 8,353,912 8,037,014 5,704,223
tibeti[4] Tibetan/Zang ZA Zàng Zú 藏族 0.4713% 6,282,187 5,422,954 4,593,330
mongol Mongol MG Měnggǔ Zú 蒙古族 0.4488% 5,981,840 5,827,808 4,806,849
dong Dong DO Dòng Zú 侗族 0.2161% 2,879,974 2,962,911 2,514,014
bouyei Bouyei BY Bùyī Zú 布依族 0.2153% 2,870,034 2,973,217 2,545,059
yao Yao YA Yáo Zú 瑶族 0.2098% 2,796,003 2,638,878 2,134,013
bai Bai BA Bái Zú 白族 0.1451% 1,933,510 1,861,895 1,594,827
koreai Korean/Chosen CS Cháoxiǎn Zú 朝鲜族 0.1374% 1,830,929 1,929,696 1,920,597
hani Hani HN Hāní Zú 哈尼族 0.1246% 1,660,932 1,440,029 1,253,952
li Li LI Lí Zú 黎族 0.1098% 1,463,064 1,248,022 1,110,900
kazak Kazakh/Kazak KZ Hāsàkè Zú 哈萨克族 0.1097% 1,462,588 1,251,023 1,111,718
thaj[5] Dai DA Dǎi Zú 傣族 0.0946% 1,261,311 1,159,231 1,025,128
she She SH Shē Zú 畲族 0.0532% 708,651 710,039 630,378
lisu Lisu LS Lìsù Zú 傈僳族 0.0527% 702,839 635,101 574,856
dongxiang Dongxiang DX Dōngxiāng Zú 东乡族 0.0466% 621,500 513,826 373,872
gelao Gelao GL Gēlǎo Zú 仡佬族 0.0413% 550,746 579,744 437,997
lahu Lahu LH Lāhù Zú 拉祜族 0.0365% 485,966 453,765 411,476
va Va VA Wǎ Zú 佤族 0.0322% 429,709 396,709 351,974
shui Sui SU Shuǐ Zú 水族 0.0309% 411,847 407,000 345,993
naxi[6] Nakhi/Naxi NX Nàxī Zú 纳西族 0.0245% 326,295 309,477 278,009
giang Qiang QI Qiāng Zú 羌族 0.0232% 309,576 306,476 198,252
tu Tu TU Tǔ Zú 土族 0.0217% 289,565 241,593 191,624
mullam[7] Mulao ML Mùlǎo Zú 仫佬族 0.0162% 216,257 207,464 159,328
sibe Xibe XB Xībó Zú 锡伯族 0.0143% 190,481 189,357 172,847
kirgiz Kyrgyz/Kirgiz KG Kē'ěrkèzī Zú 柯尔克孜族 0.0140% 186,708 160,875 141,549
jingbo[8] Jingpo JP Jǐngpō Zú 景颇族 0.0111% 147,828 132,158 119,209
daur Daur DU Dáwò'ěr Zú 达斡尔族 0.0099% 131,992 132,747 121,357
salar Salar SL Sālā Zú 撒拉族 0.0098% 130,607 104,521 87,697
blang Blang BL Bùlǎng Zú 布朗族 0.0090% 119,639 91,891 82,280
maonan[9] Maonan MN Máonán Zú 毛南族 0.0076% 101,192 107,184 71,968
tadzsik Tajik TA Tǎjíkè Zú 塔吉克族 0.0038% 51,069 41,056 33,538
pumi Pumi PM Pǔmǐ Zú 普米族 0.0032% 42,861 33,628 29,657
achang Achang AC Āchāng Zú 阿昌族 0.0030% 39,555 33,954 27,708
nu Nu NU Nù Zú 怒族 0.0028% 37,523 28,770 27,123
evenki Ewenki EW Èwēnkè Zú 鄂温克族 0.0023% 30,875 30,545 26,315
jing Gin GI Jīng Zú 京族 0.0021% 28,199 22,584 18,915
jino Jino JN Jīnuò Zú 基诺族 0.0017% 23,143 20,899 18,021
deang De'ang/Deang DE Dé'áng Zú 德昂族 0.0015% 20,556 17,935 15,462
baoan Bonan BO Bǎo'ān Zú 保安族 0.0015% 20,074 16,505 12,212
orosz Russian/Russ RS Éluósī Zú 俄罗斯族 0.0012% 15,393 15,631 13,504
jugur Yugur YG Yùgù Zú 裕固族 0.0011% 14,378 13,747 12,297
üzbég Uzbek UZ Wūzībiékè Zú 乌孜别克族 0.0008% 10,569 12,423 14,502
monba Monba MB Ménbā Zú 门巴族 0.0008% 10,561 8,928 7,475
orocsen Oroqen OR Èlúnchūn Zú 鄂伦春族 0.0006% 8,659 8,216 6,965
derung Derung DR Dúlóng Zú 独龙族 0.0005% 6,930 7,431 5,816
hezhen[10] Hezhen HZ Hèzhé Zú 赫哲族 0.0004% 5,354 4,664 4,245
gaoshan[11] Gaoshan GS Gāoshān Zú 高山族 0.0003% 4,009 4,488 2,909
lhoba Lhoba LB Luòbā Zú 珞巴族 0.0003% 3,682 2,970 2,312
tatár Tatar TT Tǎtǎ'ěr Zú 塔塔尔族 0.0003% 3,556 4,895 4,873
ismeretlen Undistinguished Wèi Shìbié Mínzú 未识别民族 0.0480% 640,101 734,438 749 341
honosított Naturalized Citizen Wàiguórén Jiārù Zhōngguójí 外国人加入中国籍 0.0001% 1,448 941 3,421

Nemzetiségi jog Kínában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket a helyi közigazgatásban, szerepelt benne az autonóm területek önkormányzata. 1982 után még nagyobb kedvezményeket kaptak: felmentést az "egy család – egy gyerek" politikai irányvonal alól, különleges tanulási lehetőségeket, nagyobb beleszólást helyi szinten az adók felhasználásába. Elfogadták ünnepeiket, vallási szokásaikat, hivatalos támogatást kapott kultúrájuk. Ennek az lett a következménye, hogy egyre többen vallották magukat valamelyik kisebbségi népcsoport tagjának, hogy igénybe vehessék a kedvezményeket.

A most is érvényben levő 1982-es alkotmány előszava kimondja:

„A Kínai Népköztársaság az ország valamennyi nemzetisége által közösen alkotott, soknemzetiségű egységes állam. Az országban élő minden nemzetiség teljesen egyenjogú. Az állam garantálja a nemzeti kisebbségek jogait és érdekeinek érvényesülését, megvédi és fejleszti a jogegyenlőség, egyetértés és kölcsönös segélynyújtás elvén nyugvó nemzetiségek közti kapcsolatokat. Szigorúan tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése vagy a nemzetiségek bármilyen módon történő elnyomása. A nemzeti kisebbségek igényei és sajátosságai szerint az állam segíti a kisebbségek lakta területek gazdasági és kulturális fejlődését. Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek területi autonómiát gyakorolnak, önkormányzati intézményeket létesítenek és gyakorolják önkormányzati jogukat. Az összes nemzeti kisebbségi autonóm terület a KNK elidegeníthetetlen részét képezi. Minden nemzetiség szabadon használhatja és fejlesztheti nyelvét és kultúráját, megtarthatja vagy átalakíthatja szokásait és hagyományait.”

Vallások, világnézetek nemzetiségek szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Úrtól tanult imádság (Miatyánk) klasszikus kínai nyelven, 1889

Tibet helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint egy nemzedék óta ad otthont India a dalai lámának, a világ Nobel-díjjal tüntette ki a tibeti vallási vezetőt, mégsem fújnak fenyegető szelek Kína felett a tibeti kérdéssel kapcsolatban egyetlen ország részéről sem. A kiszakadási törekvések persze erősek Tibetben, Hszincsiangban vagy Belső-Mongóliában. A kínai vezetők mindig minden erejükkel az egység fenntartásáért fognak dolgozni. Úgy tűnik, a dalai láma is elkezdett ráeszmélni arra, hogy Tibet helye a jövőben is a kínai égbolt alatt lesz. Talán azért küldött delegációt 1993 júniusában Pekingbe, hogy tárgyalás kezdődjön el a kínai vezetőkkel Tibetről. Kimondott célja ma már egy kvázi-föderális társállami státus elnyerése országa számára. Nehéz feladat előtt áll a vallási vezető, hiszen a nem teljes függetlenséget saját népével is el kell fogadtatnia. Problémát jelent az is, hogy tibetiek nemcsak a jelenlegi autonóm területen élnek, hanem az ezzel határos területeken is. Pekingnek a jelenlegi régió jelenti Tibetet, a tibetiek viszont a teljes, általuk lakott földet szeretnék országukként látni.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos kínai kultúra hisz Istenben és az ég parancsában. Szót fogadni az ég parancsának azt jelenti, hogy az uralkodóknak bölcseknek kell lenniük, követniük kell a Taót és összhangban kell lenniük a sorssal. Elfogadni az Istenhitet annyit jelent, mint elfogadni, hogy az emberi tekintély forrása az égben nyugszik. A Kínai Kommunista Párt uralkodó elvei elvetik Istent, és a hatalmat teljes mértékben az ember kezébe adják át. A Kínai Kommunista Párt a történelmi materializmust hirdeti, kijelentve, hogy a kommunizmus földi paradicsom, amelynek útját a harcos proletárok vagy a kommunista párt tagjai vezetik. Az Istenhit félreérthetetlenül megkérdőjelezi a Kínai Kommunista Párt uralmának jogosságát.

Mindennek, amit a Kínai Kommunista Párt tesz, politikai okai vannak. Hogy megerősítse, megtartsa és megszilárdítsa önkényuralmát, a Kínai Kommunista Pártnak az emberi természetet a romboló párttermészettel kell felcserélnie, a hagyományos kínai kultúra helyébe a párt csalást, erkölcstelenséget és harcot hirdető kultúrája kell lépjen. Ez a megsemmisítés és felcserélési törekvés a kézzel fogható kulturális emlékek, történelmi helyek és az ősi könyvek ellen irányul, amelyek hagyományos világ-, élet- és erkölcsi szemléletet nyújtanak, de kiterjed az emberi élet minden más területére is, a tettekre, gondolatokra és életmódra. Ugyanakkor a Kínai Kommunista Párt a jelentéktelen és felszínes kulturális megnyilvánulásokat lényeginek nevezi és ezt a lényegit tűzi zászlajára. A párt megőrzi a tradíciók látszatát felcserélve annak jelentését, megtévesztve ezzel az embereket és a nemzetközi közvéleményt, a hagyományos kínai kultúra folytatásának és fejlesztésének látszatát keltve. Mivel a hagyományos kínai kultúra a konfucianizmusban, a taoizmusban és a buddhizmusban gyökerezik, a KKP első lépése a hagyományos kultúra megsemmisítése, hogy ezzel kihaljanak az emberi világban az isteni elveknek megnyilvánulásai, kiirtva ezzel a három vallást, amelyek ezeket az elveket képviselik. Mindhárom fő vallás, a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus is különböző történelmi időszakokban már áldozatául estek az elpusztításukra irányuló törekvéseknek. Ha a buddhizmust vesszük példának, a buddhizmus három megyeszékhelytől meglehetős távolságban épült, a „Négy Ócskaság Eldobásának” végrehajtásában részt vevő emberek a nehézségekkel nem törődve, megtisztították a templomot a szobroktól és freskóktól. Vagy említhetjük akár a Shaanxi tartományban, Zhouzhi megyében lévő Longuan Templomot, ahol Lao Ce előadásokat tartott és híres könyvét, a Tao Te Kinget hagyta örökül 2500 évvel ezelőtt. A Prédikáló Emelvény mint középpont körül, ahol Lao Ce előadásait tartotta, 10 li sugarában több mint 50 történelmi helyet találhatunk, beleértve a Bölcs Tiszteletének Templomát (Zhongsheng Gong), amelyet a Tang dinasztiabéli Gaozu Li Yuan épített, hogy tiszteletét fejezze ki az 1300 évvel ezelőtt élt Lao Ce előtt. A Longuan Templomot lerombolták és a taoista papokat kényszerítették, hogy maguk is hagyják el a templomot. A taoista törvény szerint ha valaki taoista szerzetes lesz, sohasem borotválhatja le a szakállát vagy vághatja le a haját. A taoista szerzeteseket erőszakkal vették rá, hogy levágják hajukat és levegyék taoista övüket és az emberi közösség tagjaivá váljanak. Néhányuk feleségül vette valamelyik helyi paraszt lányát. A szent taoista helyeken a Shandong tartományban lévő Laoshan hegyen van a Legfőbb Békesség Temploma, a Legmagasabb Tisztaság Temploma, a Legfelső Tisztaság Temploma, a Doumu Templom, a Huayan Apácakolostor, a Ningzhen Templom, Guan Yu-nak a Temploma, az isteni áldozati csészék szobrai, a buddhista tekercsek, szútrák, kulturális emlékek és templomi táblák, amelyeket mind izzé-porrá zúztak és felégettek. A Jilin tartományban lévő Irodalom Temploma egyike a kínai konfucianizmus négy leghíresebb templomának

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Thomas Heberer: Ethnische Minderheiten
  • Magid, Alvin: Handle with care: China's policy for multiculturalism and minority nationalities = Asian Perspective, 22. vol. Spring 1998. no. 1. 5-34.p.
  • Vajda Gyula: Nemzet, nemzetiségek, nemzetiségi politika Kínában.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • GB 3304–91 (A Kínai Népköztársaságban élő nemzetiségek romanizált neve és kódja)
  • A Kínai Népköztársaság 4. (1990), 5. (2000) és 6. (2010) nemzeti népszámlálása
  • A csuankingekkel közösen.
  • Beleértve a [[en:Amdo|]]wa és [[en:Kham|]]pa nemzetiségű tibetieket.
  • Több thai nyelvű nemzetiség gyűjtőneve (régi nevén Bai-yi).
  • Beleértve kb. negyvenezer musuo nemzetiségű embert.
  • A kagókkal (木佬人, Qago) közösen.
  • Burmában Kachin.
  • Vietnami nemzetiség.
  • Azonos az oroszországi nanai nemzetiséggel.
  • A tajvani őslakosok összefoglaló megnevezése.
  • Kisebbségek Kínában