Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kína – a királyok és császárok tortája című francia karikatúra, amely Kína felosztását mutatja a nagyhatalmak között

Az egyenlőtlen szerződés nemzetközi jogi fogalma azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek a 19. században és a 20. század első felében főleg a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Amerikai Egyesült Államok, Osztrák–Magyar Monarchia) és egyes elmaradottabb ázsiai államok (Kína, Japán, Korea) között jöttek létre. Japán az 1850-es években a gyenge félként szerepelt ilyen szerződésekben, később azonban Kínával és Koreával szemben már az erősebb oldalon állt.

Ezen szerződések esetében a szerződő felek, bár formailag egyenlőek voltak, a megállapodás alkalmával annyira különböző erővel rendelkeztek, hogy az egyik nyilvánvalóan az erősebb fél katonai, gazdasági vagy más fenyegetése hatására fogadta el a „megállapodást”.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első ilyen szerződés kísérletére Kínában 1841-ben került sor, az 1839-ben indult ópiumháború után.[1] Az első tényleges szerződést pedig ugyancsak az Egyesült Királyság és Kína írta alá 1842-ben (nankingi szerződés).[2] Ez megnyitotta a brit kereskedők előtt a kínai kikötőket, lehetővé tette a keresztények letelepedését, és egyúttal kivonta őket a kínai joghatóság alól (extraterritorialitás). 1915-ig összesen mintegy 15 jelentősebb ilyen szerződést kényszerítettek Kínára az akkori nagyhatalmak.

Az „egyenlőtlen szerződés” kifejezést először 1926-ban használta a pekingi kormány egy 1865-ben kötött belga-kínai szerződés felmondásakor. Véglegesen csak 1943-ban tudta meghirdetni a kínai kormány az egyenlőtlen szerződések korszakának végét, amikor új szerződéseket írt alá az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, amelyekben többek között eltörölték az utóbbi országok állampolgárainak extraterritoriális jogait.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Courtauld, Caroline. Holdsworth, May. Vickers, Simon. [1997] (1997). The Hong Kong Story. HK University press. ISBN 0-19-590353-6
  2. Wiltshire, Trea. [First published 1987] (republished & reduced 2003). Old Hong Kong - Volume One. Central, Hong Kong: Text Form Asia books Ltd. ISBN Volume One 962-7283-59-2

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967.
  • Jacques Gernet: Die chinesische Welt. Suhrkamp, Frankfurt 1988, ISBN 3-518-38005-2
  • Harald Kleinschmidt: Das europäische Völkerrecht und die ungleichen Verträge um die Mitte des 19. Jahrhunderts. Iudicium-Verlag, [München] 2007, ISBN 978-3-89129-183-2
  • Jonathan D. Spence: Chinas Weg in die Moderne. Hanser, München 1995, ISBN 3-446-16284-4
  • Koi Gyula: Le droit international public et la Chine. La Chine pendant la dynastie Qing (la Chine impériale) et pendant la République populaire de Chine. In: Nótári Tamás-Török Gábor (szerk.): Prudentia Iuris Gentium Potestate. Ünnepi tanulmányok Lamm Vanda tiszteletére. Budapest, 2010. MTA Jogtudományi Intézete 253-261.