Erasmus Quellinus II

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erasmus Quellinus - Het Gulden Cabinet.png

Erasmus Quellinus, id. (Antwerpen, 1607. november 19.Antwerpen, 1678. november 7.) holland festő és rézmetsző, Rubens tanítványa és munkatársa volt.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészcsaládból származott, atyja Artur Quellinus és az atyával azonos nevű bátyja is szobrászok voltak, Hubert nevű testvére a rézmetszést, Erasmus pedig előbb a filozófiát, majd a festészetet választotta. Gyakran működött együtt Daniel Seghers virágfestővel és költővel, valamint Jan Fyt állatfestővel. 1633-34-ben az antwerpeni Szent Lukács festő céh tagja lett. Első házasságát 1634-ben kötötte, az antwerpeni katedrális Jan de Haemler nevű diakónusának unokahúgát, Catharina de Hemelaert vette el. Rubens halála (1640) után Erasmus Quellinus lett Antwerpen városi festője és dekoratőre.

Képei népszerűek voltak, sok mitológiai és vallási jelenetet ábrázolt, s Antwerpen város díszítésében hivatalánál fogva is jelentős szerepet vállalt. Igen termékeny alkotó volt, számos híres képe van, köztük Az őrangyal (Szent András templom, Antwerpen); Pihenés az Egyiptomba való menekülés közben (Megváltó templom, Gent); Pásztorok imádása (1669, Szent Rumbold-katedrális); Az utolsó vacsora (Mi Asszonyunk templom, Mechelen). A budapesti Szépművészeti Múzeum Saul Dávid hárfajátékát hallgatja című képét őrzi. Fia, Jan-Erasmus Quellinus szintén híres barokk festő lett.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erasmus Quellinus II témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Quellinus, Erasmus lád 338. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Életrajza, Web Gallery of Art, (angolul)