Jan Metsys

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flora (1559, háttérben Antwerpen látképe)

Jan Metsys (névváltozatok: Matsys, Massys; Antwerpen, 1509. — Antwerpen, 1575. október 8.) flamand manierista festő, Frans Floris kortársa.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atyja, Quentin Massys (1466-1430)[1] az antwerpeni iskola jeles festője volt, fiai Cornelius és Jan első mestere. A apa halála (1530) után Jan Metsys a festőműhely tulajdonosa, Jan már 1532-ben szerepelt a Szent Lukács festő céh tagjai sorában. Jan második mestere Frans van Tuylt antwerpeni festő volt, ennek leányát, Anna van Tuylt vette feleségül 1538-ban. Többször is menekülnie kellett, mert eretnekséggel vádolták, hosszú éveket töltött Franciaországban, Itáliában, ahol akkor a manierista stílus uralkodott.

Vallási, mitológiai témájú képeket és életképeket festett. Feltehetően a fontainebleau-i iskolával is kapcsolatba került, erre utal két mitológiai képe, az egyik Vénusz című képének hátterében a nápolyi öböl látható, s a stockholmi múzeumban őrzik, a másik Flóra alakját ábrázolja, s mögötte Antwerpen látképe tárul elénk, ez utóbbi képet a hamburgi Kunsthalléban őrzik. 1558-ban térhetett vissza végleg szülővárosába, s itt élt és alkotott haláláig, s meghonosította szülőföldjén a manierista ízlést. Leghíresebb munkáját, a Lót és lányai címűt 1565 körül festette, ma a Musée Municipal őrzi (Cognac, Franciaország).

Felmerül, hogy a kisebb tehetségű mesterek azonos témákat, motívumokat alkalmaznak, azonos rajzolási, festési technikával igyekeznek boldogulni, mint az eredeti nagy tehetségű művészek, tehát másolják azokat. Ez a tendencia növekedett a képsokszorosító eljárások terjedésével (fametszet, rézmetszet), melyek korábbiak voltak, mint Gutenberg 15. század közepi könyvnyomtatási találmánya. Rengeteget készítettek belőlük szerte Európában, főleg Franciaországban és Németalföldön. „Abban az időben még senkinek a becsületét nem csorbította; ha átvette egy másik művész gondolatát vagy szerkezeti megoldását. Sőt a szerényebb mesterek egyszerűen mintakönyvnek használták a művészi metszetek gyűjteményeit, s nyugodt lélekkel kölcsönvették, ami kellett nekik.”[2]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A magyar művészeti lexikonok Quentin Massys munkásságát írják le, két manierista festő fiáról csak az atya szócikkében emlékeznek meg, külön szócikket nem szántak nekik.
  2. E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. 285. p.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Metsys témájú médiaállományokat.
  • A művészet története : Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina, 1986. Jan Metsys lásd 254-255. p. ISBN 963 13 2250 5