Mike Tyson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Gerard Tyson
Nehézsúlyú boksz világbajnok
Mike Tyson festival de Cannes.jpg
Született 1966. június 30. (47 éves)
Brooklyn, New York
Amerikai Egyesült Államok Egyesült Államok
Házastársa Robin Givens

Michael Gerard Tyson
Nehézsúlyú boksz világbajnok
weboldala
Michael Gerard Tyson
Nehézsúlyú boksz világbajnok
az IMDb-n

Michael Gerard „Iron Mike” Tyson (Brooklyn, New York, 1966. június 30. –) visszavonult amerikai ökölvívó.

Ő volt a legfiatalabb nehézsúlyú bokszoló, aki világbajnoki címet nyert. Becenevei: „Iron Mike”, „Kid Dynamite”, „The Baddest Man on the Planet”. Az egyik leghíresebb bokszoló, nem csak tehetsége, hanem a ringen kívüli viselkedése miatt is. 56 profi meccset játszott, ebből 50-et megnyert, 44-et kiütéssel.

Kezdet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyja, Lorna Smith, kénytelen volt eltartani családját, amikor apja, Jimmy Kirkpatrick elhagyta őket. Ekkor Mike kétéves volt. A gyerekek selypítése miatt rendszeresen kigúnyolták Mike-ot.

Kiutasították iskolájából, mert verekedett csapattársával. A fiatalkorúak fogvatartási intézményében tanult tovább. Továbbra is problémák voltak a magatartásával. Mike-nak 13 évesen már 38 letartóztatása volt. Tysont Bobby Stewart kezdte el edzeni majd bemutatta Cus D'Amatónak.

Kis idővel később D'Amato kivette az intézetből, és saját szárnyai alá vette. Kevin Rooney is képezte Mike-ot akinek Teddy Atlas is besegített, akit kirúgtak, amikor Mike 15 éves volt. Atlas kirúgása után Rooneyra ment át minden edzés.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal korában hamar felfedezték. Amatőr mérlege 24-3, jónak mondható. Az 1984-es olimpiáról is csak azért maradt le, mert Henry Tillmantól gyors egymásutánban kétszer is kikapott. Ezek után nagyon hamar elkezdte profi pályafutását. Első profi meccsén, 1985. március 6-án a New York állambeli Albanyban az első menetben kiütötte ellenfelét, aki Hector Mercedes volt. Profi pályafutása első évét 15-0-0 győzelmi rekorddal zárta, mindegyiket kiütéssel. A következő szezonban 13 mérkőzése volt, melyeket szintén mind megnyert viszont elszenvedte élete talán legnagyobb pofonját amikor mentora D'Amato az igazán nagy sikerek küszöbén alulmaradt a rákbetegséggel szemben. Az év végére 1986. november 22-én, a nevadai Las Vegasban, eljutott a világbajnoki cím megszerzésének lehetőségéhez. Ehhez meg kellett vernie, Muhammad Ali utolsó legyőzőjét, a WBC akkori nehézsúlyú világbajnokát, Trevor Berbicket. Érdekesség hogy a ringben a bokszolók bemutatásakor Ali külön odament Tysonhoz és a következő szavakat súgta a fülébe: Üsd ki a kedvemért. A feladatot Vas Mike könnyedén vette, hiszen a 2. menetben egy balhorogtól Berbick már képtelen volt felállni és így Tyson KO-val győzedelmeskedett.Ezzel történelmet írt, hiszen 20 évesen és 4 hónaposan lett nehézsúlyú világbajnok, ilyen fiatalon azóta se sikerült senkinek sem ez a bravúr.

Karrierjének következő állomása 1987. március 7-én volt, amikor 12 menetben nyert James "Csonttörő" Smith ellen, ezzel elhódítva a WBA bajnoki övét is. Következett egy látványos címvédés a korábbi világbajnok Pinklon Thomas ellen akit a 6. menetben brutális KO-val kiütött. 1987. augusztus 1-jével ő lett a nehézsúly vitathatatlan bajnoka, ugyanis egyhangú pontozással, egy 12 menetes csatában legyőzte Tony Tuckert. Immár a WBA, WBC és az IBF bajnoka volt. Világbajnoki címeit ezután olyan ellenfelek ellen védte meg kiütéssel, mint Tyrell Biggs, Larry Holmes, Tony Tubbs, Michael Spinks, Frank Bruno és Carl Williams. Címvédő mérkőzései közül külön érdekesség volt a Spinks elleni melyet hatalmas érdeklődéssel várt a publikum, végül 91 másodpercig tartott és ezért 20 millió dollárt (akkori rekordösszeg) tett zsebre!!!

Az 1990-es évbe 37-0-s rekorddal lépett be - ebből 33 kiütés -, és ezeket az eredményeket viszonylag könnyen érte el. Ebben az évben a sajtóban is taglalt, folyamatos botrányai, és magánéleti problémái miatt Tyson formán kívül lépett ringbe az előzetesen teljesen esélytelennek tartott James Buster Douglas ellen. A könnyelműség megbosszulta magát, miután elvesztette veretlenségét a 10. menetben KO-val. A The Ring Magazine az Év mérkőzésének választotta a Japánban megrendezett derbit.

Még ebben az évben gyors két első menetes KO-val tért vissza Henry Tillman és Alex Stewart ellen.

1991-ben első kőkemény mérkőzését Donovan 'Razor' Ruddock ellen vívta, amit kiütéssel nyert meg. Ruddock a visszavágon sem járt jobban, amit csak pontozásos vereséggel vesztett el 12 menetben.

1992-ben nemi erőszak vádjával elítélték, és 6 év börtönt kapott.

Jó magaviseletért 1995 tavaszán szabadult. Mindvégig ártatlannak érezte és vallotta magát.

Tyson régóta várt visszatérésére végül 1995. augusztus 19-én került sor az MGM Grand Gardennél Las Vegasban. A zűrös összecsapás melyet Peter McNeeley ellen vívott hamar véget ért, mivel ellenfelét az 1. menetben diszkvalifikálták.

1996 márciusában a már a WBC szervezet bajnokával Frank Bruno-val állt szemben és győzött a 3. menetben TKO-val. Ezzel ismét a derekára csatolhatta a világbajnoki címet. Szeptemberben egy címegyesítő derbin az 1. menetben legázolta a WBA bajnok Bruce Seldont és így már a három nagy világszervezet bajnoki címei közül kettőt újra birtokolt.

1996 novemberében és 1997 júniusában is megmérkőzött Evander Holyfielddel, de mindkétszer kikapott. Az első meccset kiütéssel vesztette el a 11. menetben Technikai KO-val, az Év mérkőzésén és nem keresett semmilyen mentséget, jóindulatúan elismerte Holyfieldet, gratulált neki a győzelméhez. A második ütközetük botrányba fulladt, amikor az addig remekül helytálló Tyson a 3. menetben a mérkőzés hevében egyszerűen kiharapott Holyfield füléből egy darabot.

Majd másfél év eltiltás után bokszolt újra és bár mérkőzéseit még mindig kiütéssel nyerte, már nem volt a régi önmaga.

2000 júniusában Lou Savarese ellen bokszolt Glasgow-ban. A botrányairól elhíresült Tyson ezúttal is hozta a formáját. A mérkőzés első pillanatától kezdve nekirontott ellenfelének, és már a 15. másodpercben megrendítette. A kiegyenlítetlen küzdelemnek John Coyle mérkőzésvezető a 26. másodpercben véget akart vetni amikor közéjük ugrott, de ezt a önkívületi állapotba lévő "Iron Mike" észre sem vette. Tovább ütötte immár a bírót is, a meccsnek így a 38. másodpercben lett vége. Ez volt a 3. leggyorsabb kiütése. Tyson később bocsánatot kért Coyle-tól.

Októberben Andrew Golota-val mérkőzött, akit nem meglepő módon már az első menetben padlóra küldött. Lelkiekben feladva a mérkőzést Golota a 2. menet után a ringből egyenesen öltözőbe vonult. Golota azt állította az öltözőben, hogy Tyson többször fejelte őt de a játékvezető nem figyelmeztette ezért. A meccs után Tyson pozitív drogtesztet produkált és eredmény nélkülire(Non Contest) minősítették a találkozót.

Ekkorra került igazán hullámvölgybe, ami már inkább a ringen kívül zajlott. Folyamatos nőügyei, rendszeres botrányai az éjszakai életben anyagilag kimerítették és csődbe sodorták. Pedig saját bevallása szerint karrierje során több mint 300 millió dollárt bokszolt össze.

2002.június 8-án kapott még egy lehetőséget Lennox Lewistól - aki akkor már 3 világszervezet bajnoka volt - hogy újra trónra kerüljön. A 8. menetben KO-vereséget szenvedett és elszálltak a világbajnoki remények.

2003-ban még learatta 23. első menetes kiütéses győzelmét Clifford Etienne ellen, de későbbi kiütéses vereségei Danny Williamstől (2004) és utolsó Kevin McBride-tól (2005) pályafutása végét jelentette.

Összességében elmondható, hogy Brooklyn utcáitól a világbajnoki címei megnyeréséhez vezető úton volt fenn is lent is, mégis a boksz világának egyik legfélelmetesebb, és legnézettebb harcosa volt.

2009-ben szerepet vállalt a Másnaposok című filmben. Majd 2011-ben pedig a Másnaposok II.-ben is.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]