Metropolitan Művészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metropolitan Művészeti Múzeum
MET NYC.jpg
Metropolitan Művészeti Múzeum
Elhelyezkedése
Metropolitan Művészeti Múzeum  (New York City)
Metropolitan Művészeti Múzeum
Metropolitan Művészeti Múzeum
Pozíció New York City térképén
é. sz. 40° 46′ 44″, ny. h. 73° 57′ 49″Koordináták: é. sz. 40° 46′ 44″, ny. h. 73° 57′ 49″

A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum közkeletű „becenevén” Met, a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézmény.

A Central Park keleti szélén található, a 82. utca magasságában, az Ötödik sugárút azon szakaszán, amelyet az ott elhelyezkedő számos múzeum miatt Museum Mile-nak (Múzeum mérföld) is hívnak.

Állandó gyűjteménye több mint kétmillió tárgyat tartalmaz, 19 múzeumi részlegbe rendezve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1866-ban Párizsban az ott élő/tartózkodó amerikaiak egy csoportja közösen ünnepelte július 4-ét, az Egyesült Államok nemzeti ünnepét.[1] Ez alkalommal John Jay, neves közéleti személyiség beszédében javasolta honfitársainak, hogy - a franciaországi nagy múzeumok példája alapján - hozzanak létre egy nemzeti művészeti intézetet és galériát. A javaslatot nagy lelkesedés fogadta, és a következő évek során a New York-i Union League Club aktív előkészítő tevékenységet folytatott, támogatókat gyűjtött. A projekt gyorsan haladt, és 1870. április 13-án bejegyezték a Metropolitan Művészeti Múzeumot (Metropolitan Museum of Art).[2]

Az 1870-es években még az 5. sugárút egyes meglévő reprezentatív épületeiben kapott elhelyezést, a közönség számára 1872. február 20-án nyílt meg. 1880. március 30-ra épült fel első épülete jelenlegi helyén, Calvert Vaux és Jacob Wrey Mould tervezésében. Ez az épület súlyos kritikákat kapott, és emiatt, meg a helyszűke miatt is hamarosan át- és körbeépítették, mára alig látható belőle valami. Az évtizedek során további szárnyakat emeltek. Az épület jelenlegi alakja fő vonalaiban az 1990-es évekre alakult ki, és mára a világ egyik legnagyobb múzeumi komplexuma. Fejlődése azonban nem állt le, 2009-re például átalakították az Amerikai Szárnyat (American Wing), és 12 új, az egymást követő korszakok alkotásait magukba foglaló termet alakítottak ki, valamint a Central Parkra néző új kávézót nyitottak.

Gyűjteményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai díszítőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

At amerikai dekoratív művészet részlege mintegy 12.000 tárgyat tartalmaz, a késői 17. századtól a 20. század elejéig. Ezt a részleget 1934-ben alakították ki. Leghíresebbek itt az üvegfestészet darabjai, beelértve Louis Comfort Tiffany munkáit. 25 terem mutatja be a különböző korszakok bútorait, dísztárgyait, ezüstkészleteit.

Amerikai festmények és szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emanuel Leutze - Washington átkel a Delaware folyón

A Metropolitan alapításától fogva nagy gondot fordít az amerikai művészeti alkotások gyűjtésére. Az egész kollekció első darabja is egy amerikai mű, Hiram Powers California című allegorikus szobra lett 1870-ben, ami ma is látható a galériában. 2009-re az amerikai gyűjtemény több mint ezer festményt, hatszáz szobrot, 2.600 rajzot foglal magába, és átfogja az amerikai művészet fejlődését a gyarmati korszaktól egészen a 20. század elejéig.

Megtalálhatók a legismertebb amerikai festők, mint Gilbert Stuart, Emanuel Leutze, Winslow Homer, George Caleb Bingham, John Singer Sargent, James McNeill Whistler, és Thomas Eakins.

Az ókori Kelet művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as évek végétől kezdve a Met megkezdte a közel-keleti műtárgyak gyűjtését.

Az ékírásos tábláktól és pecsétnyomóktól kezdve a keleti gyűjtemény gyorsan növekedett. Jelenleg ez a részleg több mint 7000 tárgyat őriz, az újkőkorszaktól a Szászánida Birodalomig és a késői antikvitásig. Számos sumer, hettita, asszír, babiloni, elámi kiállítási tárgy mellett különlegesen gazdag bronzkori gyűjtemény is megtekinthető. A gyűjtemény legértékesebb darabjai közé tartoznak a sédu figurák II. Assur-nászir-apli palotájából.

Középkori fegyverek és páncélok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fegyverek és páncélok, középkor, fő terem

A fegyvergyűjtemény a múzeum legnépszerűbb részei közé tartozik. A gyűjtés fő szempontja a kitűnő mestermunkák bemutatása, ezért sok tárgya eleve dekoratív célra készült, főleg a késő középkori Európában és az 5-19. századi Japánban. A hatalmas kollekció azonban ezen kívül is a világ szinte minden területére és korszakába elviszi a látogatót, az ókori Egyiptomtól a híres korai amerikai Coltokig.

Afrika, Óceánia, és az Amerikák művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Met már 1882-ben hozzájutott néhány perui antikvitáshoz, csak 1969-ben kezdte meg a rendszeres gyűjtést ezen a terüelten, amikor Nelson Rockefeller a múzeumnak adományozta több mint 3000 darabból álló gyűjteményét. Ma a Rockefeller szárnyban elhelyezkedő részleg már több mint 11.000 darabot őriz, Fekete-Afrikából és a dél-csendes-óceáni szigetvilágból, és az Eurázsián kívüli sok-sok más vidékről. Megtalálhatók benne a 40.000 évesnél idősebb ausztráliai sziklafestmények, a középkori benini királyság szertartási tárgyai, nemesfémből és a természetben található anyagokból készült tárgyak egyaránt.

Ázsiai művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hokusai festménye

A Metropolitan ázsiai részlege valószínűleg a legnagyobb ilyen gyűjteményt őrzi az Ázsián kívüli múzeumok sorában. Több mint 60.000 tárgy 4000 éves időszakot mutat be egy önálló szárnyépületben. Minden ázsiai civilizáció és minden műfaj képviselteti magát, a kínai kalligráfiától a festészeten át a szobrokig és az ötvösművészetig.

Divat Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábban önálló Ruhaművészeti Múzeum (Museum of Costume Art) 1937-ben csatalkozott a Methez és lett annak egy részlege Costume Institute néven.

A textíliák fényérzékenysége miatt állandó kiállítás itt nincs, hanem évente két alkalommal időszaki bemutatót szerveznek a kollekcióból, egy-egy neves alkotó, mint Chanel és Gianni Versace munkásságát állítva középpontba.

Rajzok és nyomatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albrecht Dürer - Melankólia

Ez a részleg kimondottan a középkor után, Észak-Amerikában és Európában keletkezett rajzokra és nyomatokra koncentrál. Egyéb rajzok a múzeum más részeiben is elfordulnak.

A gyűjtemény alapjait a Cornelius Vanderbilt által 1880-ban a múzeumnak adományozott 670 rajz vetette meg. 2009-ben több mint 11.000 rajzot és 1,5 millió nyomatot és 12.000 illusztrált könyvet számlált a készlet. Az európai festészet nagy mesterei általában sokkal több rajzot készítettek, mint festményt, így ez a részleg is büszkélkedhet többek között Michelangelo, Leonardo da Vinci, Rembrandt rajzaival és Van Dyck, Dürer, és Degas metszeteivel.

Egyiptomi művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyiptomi víziló-figura

Bár a Met egyiptomi gyűjteményének nagyobb része adományokból, magángyűjteményekből származik, a múzeum maga is szervezett 1906 éa 1941 között tudományos expedíciókat a helyszínre, és természetesen az így feltárt és feldolgozott leletek tudományos szempontból még értékesebbek. Az így szerzett tárgyak a 36.000 darabos, Egyiptom törtéentét a paleolitikumtól a római korig végigkísérő kollekció csaknem felét teszik ki.

A negyven termet számláló egyiptomi szárny legértékesebb kincsei közé tartozik az a 24 famodell, amelyeket Dejr el-Bahariban találtak egy sírban, 1920-ban. Ezek a modellek példátlan részletességgel állítják elénk az egyiptomi Középbirodalom korai szakaszának életét, csónakokat, kerteket, a mindennapok jeleneteit.

Az egyiptomi szárny legnépszerűbb látványossága azonban Dendur temploma, amit az Egyesült Államoknak ajándékozott Egyiptom az asszuáni gát építése előtti leletmentésben nyújtott segítségéért, és 1978-ban állítottak fel jelenlegi helyén.

Ez a részleg őrzi a Met legrégebbi tárgyait is: a Dejr el-Bahari területén talált kovakő eszközök az alsó paleolitikum idejéből, (i.e. 300.000 – i.e. 75.000) származnak.

Európai festészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai látogatók számára talán a legnépszerűbb részlege a múzeumnak, de a vásárlásra fordított összegek legnagyobb részét is erre a gyűjteményre fordították. Számos, nemcsak világhírű, de képekről világszerte jól ismert festményt lehet itt eredetiben is megcsodálni.

Két fő része a Régi mesterek és a 19. századi európai festészet, különös hangsúllyal a francia, olasz és holland mesterekre. A legrégebbi németalföldi festők közül kiemelkedik Joos van Cleve három képe.

Több nagy festőegyéniség életművének jelentős része megtalálható itt egy-egy teremben: Monet 37, Paul Cézanne 21, és Rembrandt 18 alkotása. Vermeer kevés fennmaradt művéből öt található a Metropolitanben, sehol máshol nem látható ennyi egy helyen.

Más, ragyogó alkotásokkal képviselt kiemelkedő alkotók, csak felsorolásszerűen: Vincent van Gogh, id. Pieter Bruegel, Georges de La Tour, El Greco, Raffaello, Botticelli, Jacques-Louis David.

Az elmúlt évtizedekben a Met irányítói azt a politikát folytatták, hogy megváltak egy sor kisebb jelentőségű műtől és helyettük kis számú, de „világszínvonalú” alkotást szereztek be. Bár művészettörténeti szempontból ez a gyakorlat erősen megkérdőjelezhető és sok vitát, bírálatot váltott ki, az az eredménye meglett, hogy a múzeum hozzájutott néhány kimagaslóan drága alkotáshoz, kezdve Diego Velázquez Juan de Pareja című művével 1971-ben. Egy frissebb hasonló beszerzés Duccio Madonnája a gyermekkel, amely a múzeumnak több mint 45 millió dollárjába került, azaz több mint a kétszeresét fizették érte, mint korábban bármely más festményükért. A kép alig nagyobb 15x15 cm-nél, de a saját Mona Lisájukat látják benne.

Európai szobrászat és iparművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai szobrászat udvara

Az európai szobrászat és díszítő művészetek részlege az egyik legnagyobb a Metben, több mint 50.000 kiállítási tárggyal az 1400-as évektől a 20. századig. Bár a kiállítás fókusza főleg a reneszánsz szobrokra irányul – amelyek közül sok in situ látható, korabeli bútorokkal és dekorációval körülvéve – számos más művészeti ágazat is gazdagon képviselteti magát, mint a bűtorok, textíliák, ékszerek, üveg és kerámia, órák és műszerek.

A látogatók korhűen berendezett termek tucatjaiba léphetnek be. A kollekció még egy teljes 16. századi spanyol patiot is magába foglal Vélez Blanco kastélyából, egy kétemeletes galériában rekonstruálva. A legjelentősebb képviselt szobrászok Giovanni Lorenzo Bernini, Auguste Rodin és Jean-Antoine Houdon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Metropolitan Museum of Art - Guide, 8. pp
  2. Disturnell, John New York as it was and as it is, D. Van Nostrand, New York, 1876. "Metropolitan Museum of Art" page 101.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]