Fregattmadárfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fregattmadárfélék
Szalagos fregattmadár  (Fregata minor)
Szalagos fregattmadár (Fregata minor)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Fregattmadárfélék (Fregatidae)
Lacépède, 1840
Nem: Fregata
(Lacépède, 1799)
Fajok
Elterjedés
Az elterjedési területetükAz elterjedési területetük
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fregattmadárfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fregattmadárfélék témájú médiaállományokat.

A fregattmadárfélék (Fregatidae) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó családja.

Tartalomjegyzék

Előfordulásuk [szerkesztés]

A partokon ugyanúgy megtalálhatóak mint a nyílt vizeken. Telepek a szaporodási időszakban inkább kis óceáni szigeteken találhatóak, nagy ritkán partokon is. Leginkább trópusi vizeken vannak, nagy ritkán mérsélkeltövieken.

Megjelenésük [szerkesztés]

Testhosszuk 71–144 centiméter, szárnyfesztávolságuk 175–244 centiméter. Csontozatuk lyukacsos, levegővel telített, így csak 5%–a a teljes testsúlyuknak. Testsúlyuk 600–1600 gramm. Testük karcsú, nyakuk rövid, fejük rövid és lekerekített. Farkuk villa alakú, de ez általában nem látható, mivel a 12 faroktoll összefonódott. Repülés közben a farkuk számít a kormánylapátnak. Lábuk nagyon kicsi, emiatt szinte lehetetlen hogy ússzanak vagy járjanak. Tollazatuk nagyon kis mértékben olajos, ami szinte egyáltalán nem alkalmas vízálló tollazatnak. Csőrük karcsú és erős, hossza akár 15 centiméter és éles kampóban végződik. A tojók 25%–kal nagyobbak és nehezebbek mint a hímek, de sokkal világosabb színűek. A hímeknek egy nagyméretű torokzacskójuk van, amely élénk piros. A kifejlett hímek tollazata szinte teljesen fekete.

Életmódjuk [szerkesztés]

A fregattmadarak legtöbb idejüket a vízen töltik. Leszállnak pihenni a hajók árbócaira. Három féle képpen jutnak élelemhez: vadászattal a tengeri állatok után, madárfészkek fosztogatásával és a táplálék lopással. Vadászat útján a víz tetején lévő állatokkal táplálkoznak: halakkal, medúzákkal, rákokkal és fiatal tengeri teknősökkel is. Ritkán az is megtörténik hogy teljesen a víz alá buknak.

Szaporodásuk [szerkesztés]

Telepekben költenek. A telepek 7–30 páros csoportokból állnak. A hímek csoportokban udvarolnak piros torokzacskójuk felfújásával és közben remegően mozgatják a fejüket és csőrüket le fel mozgatják miközben hozzá ütik a torokzacskójukhoz. A tojókat a piros szín vonzza oda, és ez után választják ki párjukat. Fészküket fára építik, ezek hiányában bokrokra és a növényzet nélküli partokon a földre. Néha kölcsönösen ellopják egymás fészkeit. Fészekaljuk 1 vagy 2 fehér tojásból áll. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti.

Ellenségeik [szerkesztés]

Az embertől eltekintve csak néhány termézetes ellensége van. Nagyon ritkán megesik hogy tengeri ragadozók ragadják el. Különösen veszélyben vannak a fiatal madarak, amelyek gyakran meghalnak az éhségben, néha az idősebb rokonok ölik meg őket.

Rendszerezés [szerkesztés]

A család az alábbi 1 nemet és 5 fajt foglalja magában.

Vadászat közben

Források [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fregattvögel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk [szerkesztés]