Füles sün

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Füles sün
Long Eared hedgehog.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Sünalakúak (Erinaceomorpha)
Család: Sünfélék (Erinaceidae)
Nem: Hemiechinus
Faj: H. auritus
Tudományos név
Hemiechinus auritus
(Gmelin, 1770)
Elterjedés
A füles sün elterjedési területeA füles sün elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Füles sün témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füles sün témájú kategóriát.

Hemiechinus auritus Schreber.jpg

A füles sün (Hemiechinus auritus) a sünalakúak (Erniaceomorpha) rendjébe, a sünfélék (Erinaceidae) családjába, a Hemiechinus nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép-Ázsiában és a Kaukázusban él.

A nem másik faja, az India és Pakisztán területén megtalálható Hemiechinus collaris, melyet korábban a füles sün alfajának tekintettek.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hemiechinus auritus auritus
  • Hemiechinus auritus albulus
  • Hemiechinus auritus aegyptius
  • Hemiechinus auritus libycus
  • Hemiechinus auritus megalotis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éles, hegyes karmai, és akár 16 000 darab szúrós tüskéje szinte elpusztíthatatlanná teszi. Sárgásbarna nem túl vastag szőrzete védi a tél vagy a hidegebb éjszakák ellen. Körülbelül 20-30 centiméter hosszú állatról van szó. A füles sün nem véletlenül kapta a nevét, mert ha az állat előre hajtaná füleit, ki sem látna alóluk.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sün szürkületkor indul zsákmányszerző útjára, mely során főleg rovarokat, ritkábban kisebb rágcsálókat ejt el. A rovarokat éles karmai segítségével ássa ki a durva talajból. Rendkívül kifinomult hallása és szaglása segíti a sünt a vadászatban. Rá nagyon kevés ragadozó vadászik, például egyes ragadozó madarak, ám nekik is kihívás a sünt elejteni. Ha a sün veszélyt érez, összegömbölyödik és ijesztő hangot kiadva felfújja magát, tüskéit felállítva. Nyáron a sün rengeteg táplálékot eszik, hogy elegendő zsírtartalékot szedjen fel télre, mikor is odvába bújva téli álmot alszik. Ilyenkor életfolyamatai és szívverése lelassul, teste lehűl.

Mint háziállat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogságban élő sün szintén ragadozó fő tápláléka a gyászbogár, amit ha nem kap, elpusztul. Természetesen házi tartás esetén nem alszik téli álmot, de éjjel aktív. Sok törődést igényel, kezdőknek nem ajánlott. Minden nagyobb állatkereskedésben megtalálható. Nappal alszik, sötétedéskor etethetjük. Kiegészítő táplálékként kaphat macskaeledelt, gilisztát, sáskát, csontkukacot, sonkát vagy akár párizsit is, de fő tápláléka a gyászbogár, melyből hetente akár 15-20 darabot is elfogyaszt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]