Katolikus egyháztörténeti kronológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katolikus egyháztörténet a római katolikus egyház egyetemes történetével foglalkozik.

Keresztény ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítástól a felszabadulásig (kb. Kr.e. 4 – Kr. u. 312)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kr.e. 4 előtt: Jézus születése. Lukács evangéliuma szerint Betlehem városában született a Júdeában uralkodó Nagy Heródes, illetve Augustus római császár idején. Anyja Mária szűzen foganta a Szentlélek ereje által. A keresztények Jézusban látják Isten megtestesülését, az Isten Fiát.
    • Dionysius Exiguus a 6. században Jézus születését arra az időpontra tette, amelytől az időszámítást vesszük, azaz Kr.u. 1-re. Viszont ez a számítás - más adatokkal összevetve - nem állja meg a helyét, és inkább Kr.e. 6 és 4 között történhetett.
  • 26-29 körül: Jézus megkeresztelkedése, nyilvános fellépésének kezdete. Lukács evangéliuma szerint ez Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejében történt. A tizenkét apostol kiválasztása. Simont elnevezi "sziklának", azaz Péternek, és neki igéri a "mennyek országának kulcsait", ami a katolikus tanítás szerint az Egyház vezetésére való kinevezés. Megkezdődik Jézus igehirdetése (például Hegyibeszéd), működését csodatettek követik.
Jézus kereszthalála. (Munkácsy Mihály)

Az Egyház felszabadulásától a II. Trulloszi Zsinatig (313-692)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Konstantin császár szobra Hamburgban (Engelbert Peiffer)

Keresztény középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai középkor: A nyugati egyház önállósulásától VII. Gergelyig (692-1073)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vajk megkeresztelése (Benczúr Gyula)

Virágzó középkor: az egyházi élet felvirágzásának kora VIII. Bonifác haláláig (1073-1303)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párizsi Notre-Dame katedrális
Assisi Szent Ferenc átadja a ferences rend reguláját követőinek (Niccolò Antonio Colantonio)

Késői középkor: A keresztény egység meggyengülésének kora a reformáció megindulásáig (1303-1517)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolombusz elindul az Újvilágba.
A Sixtus-kápolna mennyzetefreskójának részlete (Michelangelo Buonarroti).

Keresztény újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reformáció és katolikus megújulás (1517-1648)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kopernikusz (Jan Matejko)
A Tridenti Zsinat.

Fejedelmi abszolutizmus és felvilágosodás (1648-1789)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kapitalizmus kiteljesedése és az Egyház viszonylagos elszigetelődése (1789-1914)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern kor (1914-től 2000-ig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Jobb körmenet a Bécsi kapunál

21. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenc pápa

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vö. ApCsel 2,24; Róm 10,9; 1Kor 15,15; ApCsel 2,31-32; 3,15.26; 4,10; 5,30; 10,40-41; 13,30.34.37; 17,30-31; 1Kor 6,14; 2Kor4,14; Gal 1,1; Ef 1,20; Kol 2,12; 1Tessz 1,10; Zsid 13,20; 1Pét 1,3.21.
  2. Vö. Mk 16,9; Lk 24,7.46; Jn 20,9; ApCsel 1,22; 2,31; 4,33; 10,41; 17,3.
  3. "Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban már meghaltak. Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak." (1Kor 15,5-7); Vö. Mt 28,9; Mk 16,9.12.14; Lk 24,5-6.31.36; Jn 20,14.19.26; 21,1.14.
  4. Vö. Jn 21,15-17
  5. Vö. Mk 16,19; Lk 24,51; ApCsel 1,9-11.
  6. A bibliatudósok között nincs egyetértés. További dátumok lehetnek: 40-60 (John A.T. Robinson: Redating the New Testament, 1976); 65-70 (Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez, Szent István Társulat, 1994.; Dér Katalin - Horváth Pál: Bibliaismeret, Műszaki Könyvkiadó, 1999); 70-80 (Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek I-II. Szent Jeromos Bibliatársulat, 1999.); 80-90 (Jeromos Bibliakommentár II. Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003.; Herbert Haag: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, 1989.).
  7. Mások szerint a 60-as évek vége.
  8. Mások szerint: Lk: 65-75 (Takács Gyula: Az Újszövetség irodalma I-II. Paulus Hungarus - Kairosz, 1999-2000.); 70-es 80-as évek (Tarjányi); 80-85 (Farkasfalvy, Jeromos Bibliakommentár); ApCsel: 65-75 (Takács); 70-80-as évek (Tarjányi), 80-90 (Jeromos Bibliakommentár, Dér - Horváth, Haag)
  9. John A.T. Robinson szerint 68-70 körül
  10. John A.T. Robinson szerint 40 és 65 között
  11. Catholic Encyclopedia: Liturgy of the Mass. Ez Szent Cyprianus egyik kijelentésén alapul, miszerint Viktor pápa volt az első, aki "a latin nyelvet használta Rómában". A liturgikus történészek ezt általában vitatják, és a latin nyelvet csak a pápa írásaira értik. Szerintük vagy Kornéliusz pápától (+253) kezdődött a latin misézés, vagy valamivel később. (Josef A. Jungmann, S.J.: The Mass of the Roman Rite)
  12. Nem május 20-án. Vö. Heinrich Denzinger - Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István Társulat, 2004.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Henri Daniel-Rops: Az apostolok és vértanúk egyháza I-II. Ecclesia, 1989.
  • Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története I-II. Ecclesia, 1983-1984.
  • Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel Könyvkiadó, 2006.
  • Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Társulat, 2001.
  • Adriányi Gábor: A katolikus egyház története a XX. században Kelet-, Közép-kelet és Dél-Európában. Budapest, 2005
  • Újkor, modern kor. Veszprém, 2004.
  • Gárdonyi Máté: Egyháztörténet. Veszprém, 2004
  • Marton József: Katolikus egyháztörténet. Kolozsvár, 2003