Invesztitúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

                                        A Pápaság és a Császárság Küzdelme(Invesztitúra Harc)

Invesztitúra: Az egyházi méltóságok beiktatásának joga.

A X.-XI.század a vallásosság kora. Elterjed a szentek és ereklyék tisztelete.Zarándok utak épülnek.Megnő a szerzetesek tisztelete. A CLUNY kolostorból reform mozgalom indul aminek célja, megreformálni az egyházat, hogy az egyház tanításai szerint működjön. Lépeseik: -Felléptek a SZIMÓNIA ellen.(egyházi méltóságokat pénzen nem lehet venni) -Cölibátus megerősítése. -Kolostori fegyelem helyreállítása. 1054-ben véglegesen elvált egymástól a nyugati és keleti egyház. Nyugati egyház:Latin nyelvű egyház. Feje a római pápa. Vallásuk Katolikus. Keleti egyház:Görög nyelvű. Ortodox vallású.Feje a Bizánci császár. A pápaság küzdelmet indít, hogy az uralkodók ne szóljanak bele a püspökök, érsekek és a pápa megválasztásába. VII. Gergely Pápa 1059-ben a Lateráni Zsinaton kiadta a pápai dekrétumot amiben megtiltotta a világi Invesztitúrát. 1075-ben VII.Gergely a pápai dekrétumban világi követeléseket is megfogalmazott.Ami a császárra vonatkozott. Első szakasza. IV. Henrich megfosztotta VII.Gergelyt méltóságától. A Pápa pedig kiátkozta őt.IV. Henrich meghátrálni kényszerült és 1077telén Canossa várkapujában bocsánatért könyörgött VII. Gergelynek. Nem volt más vállasztása megbocsájtott neki.Ezt nevezzük Canossa Járásnak. IV. Henrich utóda V. henrich aki kompromisszumra törekedett az egyházzal és II.kallisztusz pápával aminek eredménye a vormsi konkordátum volt ami 1022-ben történt. Ebben külön választották az egyházi és világi méltóságba való beiktatást. II. összecsapás: V. Henrich halála után kihalt a dinasztia és versengés indult a császári címért. Győztesen I rőtszakálú Frigyes került ki. Aki megadóztatta az szak itáliai városokat és beleszólt a pápa választásába.Vállaszul a pápa III. Sándor csapatot szervezett és legyőzte a császár lovagjait.(Legnanoi csata)>

[szerkesztés] Története

A 10. századtól a püspökök kinevezése a király joga volt. Mivel minden egyházi hivatal egyben világi birtokot is jelentett, a királyok maguk kívánták eldönteni ezek adományozását. A pápaság 1059-es reformját követően a pápák szerették volna magukhoz ragadni a világi hatalmat is és igényt tartottak az invesztitúra jogra. VII. Gergely pápa alatt ezek a törekvések invesztitúraharcba torkollottak.