Canossa-járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Canossa-járásnak nevezzük IV. Henrik német király, későbbi német-római császár vezeklő zarándoklatát a mai Olaszország területén található Canossa váránál 1077 januárjában, ahol a császár az épp ott időző VII. Gergely pápát próbálta meg rávenni kiközösítésének visszavonására.

Henrik vezeklőcsuhában, mezítláb jelent meg a téli hidegben a vár falainál, és három napon át fedetlen fővel várt a kapu előtt, amíg a pápa elé járulhatott. A császár megalázkodása azonban csak politikai időhúzás volt, rövidesen harcba bocsátkozott a pápával, és miután 1080-ban a pápa másodszor is kiközösítette, ellenpápát állított (III. Kelemen).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Székely György: Egyház és állam: Az invesztitúraharc első két szakasza, in Európa ezer éve: A középkor. Szerk. Klaniczay Gábor. Budapest: Osiris. 2005. = Osiris tankönyvek, ISBN 963389820X, ISBN 9633898196  , I. kötet, 294. oldal