I. Heródes Agrippa zsidó király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Heródes Agrippa
16. századi ábrázolás
16. századi ábrázolás

Zsidó fejedelem Palesztinában
Uralkodási ideje
37 41
(4 évig)
ElődjeHeródes Fülöp
Utódjaönmaga királyként
Zsidó fejedelem Galileában
Uralkodási ideje
39 41
(2 évig)
ElődjeHeródes Antipász
Utódjaönmaga királyként
Zsidó király
Uralkodási ideje
41 44
(3 évig)
Elődjeönmaga fejedelemként
UtódjaII. Heródes Agrippa
(52-től uralkodik)
Életrajzi adatok
UralkodóházHeródes-dinasztia
SzületettKr. e. 10
ElhunytKr. u. 44 nyara (53 évesen)
Caesarea Maritima
ÉdesapjaArisztobulosz (I. Heródes fia)
ÉdesanyjaBerenice
Testvére(i)
  • Herod of Chalcis
  • Aristobulus Minor
  • Heródiás
  • Mariamne III
HázastársaCypros
GyermekeiII. Heródes Agrippa
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Heródes Agrippa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Heródes Agrippa, születési nevén Marcus Julius Agrippa (Kr. e. 10/9Kr. u. 44 nyara) zsidó fejedelem Palesztinában Kr. u. 37-től, Galileában 39-től, király 41-től haláláig.

Heródes Agrippa Nagy Heródes unokájaként, annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Berenikétől született. Éveken keresztül Rómában élt Tiberius császár fiának, Drususnak barátjaként. Később kegyvesztett lett, és szegényen Palesztinában utazott. Ott öngyilkos akart lenni, de Heródiás közbenjárására Tiberiást kapta lakóhelyül. Mivel Heródessel összekülönbözött, kénytelen volt Flaccus konzulnál menedéket keresni. Zavaros pénzügyei ellenére ismét Rómába ment, ahol Tiberius szívesen fogadta, és rábízta unokája, Gaius nevelését is. Gaiuson keresztül Heródes Agrippa összeesküvést szőtt a császár ellen, ezért bebörtönözték.[1]

37-ben Gaius Caligula néven császár lett, és kiszabadította a börtönéből, majd Heródes Fülöp utódaként kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén. Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta sógorát, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. 40/41-ben Claudius császár neki adta a korábban római prokurátorok vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Szamáriát is – így viszont 41-től Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett. Színleg törvénytisztelőnek mutatkozott, ugyanakkor üldözte a keresztények vezetőit. Az Újszövetség beszámol róla, hogy ő ölette meg az idősebb Jakab apostolt (ApCsel 12,1-3), Pétert pedig bebörtönöztette (ApCsel 12,4-11).[1][2] Bár római módon építkezett, mégis lazítani szerette volna kapcsolatait Rómával. Jeruzsálemben egy 3. védelmi falat épített, melynek építését Claudius leállíttatta. 44-ben hunyt el váratlanul Caesareában,[2] az Apostolok Cselekedetei szerint férgek emésztették el, mert mert istenként tiszteltette magát (ApCsel 12,21-23). Halála után országában ismét római prokurátorok uralkodtak.[1]

Feleségét Küprosznak hívták, gyermekei Berniké, Mariamné, Druzilla és II. Heródes Agrippa volt.[1]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Katolikus lexikon, Heródes Agrippa I.
  2. a b Pallas, i. h.

Források[szerkesztés]