Termacsu
Termacsu – vagy Tarmacsu, Termecsü – (középgörög nyelven Termatzusz, Tερματζους) Teveli fia, Tarhacsi unokája, Árpád fejedelem dédunokája volt. 948 körül ő képviselte a fejedelmi dinasztiát a Bulcsú harka vezetésével. Valószínűleg az ő információi alapján írta VII. Konstantin császár A birodalom kormányzásáról írt művének magyarokról szóló részét. [1] Valószínűleg ekkor Konstantinápolyban megkeresztelkedett, és a császártól megkapta a „barát” címet, ami az idegen fejedelmeknek adható harmadik legmagasabb cím volt. [2]
Györffy György szerint a 955-ös augsburgi vereséget Árpád utódainak négy ága közül csak kettő élte túl sértetlenül, Zolta fia Taksonyé és Tarhacsi unokája Termacsué. Jutocsa fia Falicsié és Jelek unokája Lélé – amely ágak ott voltak a Lech-mezőn – katonailag meggyengülve kiszorultak a hatalomból. [3] Hóman és Györffy szerint ezért valószínű, hogy Koppány Tarhacsi ágához tartozott és apja – Tar Zerind – Termacsu öccse volt. [4]
Szállásai – Tormás néven azonosíthatók – Baranyában és Tolnában voltak. [3] A Tarhacsi–Teveli–Termacsu ág szállásai – Tarhos–Tevel–Tormás és hasonló helynevek – különösen sűrűsödtek a későbbi Tolna vármegye területén, annak mintegy nemzetségi előzményét alkották a vármegyerendszer megszervezésekor. [5]
Nevének eredete [szerkesztés]
A végső soron görög eredetű terem („palota”) szó elterjedt a török népek között is, ahol a termecsü „palotagróf”, „palatinus” értelmű méltóságnév lett, ebből lett személynév. A termecsü cím közvetve összefügg a kazároknál 730-ban feljegyzett termecs~tarmacs címmel. [6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
- ↑ Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5
- ^ a b Györffy György. 4 / Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Róna-Tas András. II.4. A nyelv mint forrás, A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-140-4
