Johann Friedrich Overbeck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Friedrich Overbeck
Johann Friedrich Overbeck Selbstbildnis 1830.jpg
Önarckép 1830 körül

Született 1789. július 3.
Lübeck
Meghalt 1869. november 12. (80 évesen)
Róma
Nemzetisége német
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Overbeck témájú médiaállományokat.

Johann Friedrich Overbeck (Lübeck, 1789. július 3.Róma, 1869. november 12.) német festő, Szent Lukács testvériség (Nazarénus mozgalom) egyik alapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önarckép a családdal, c. 1820

1806-ban a bécsi akadémiának lett tanítványa, de néhány társával együtt ellentétbe került az akadémia klasszicista irányzatával, mely a divatos romantikus hajlamoknak oly kevéssé felelt meg, hogy Overbeck 1810-ben kénytelen volt Bécsből távozni és végleg Rómában telepedett le, ahol a katolikus vallásra tért át és a római S. Luca akadémia tanára lett.

Barátjával, Franz Pforr-ral 1809-ben megalapította a Szent Lukács testvériséget (ismertebb néven a nazarénus mozgalmat). Céljuk a keresztény művészet újjáélesztése volt a quattrocento eszközeivel. Schadowval, Cornelius-szal, Veittel és Schnorral együtt társaságot alkottak, mely a „Sant'isodorói testvérek”, később „nazarénusok” néven olyan nagy hatást gyakorolt a modern német festészetre. A vallásos érzésnek lehetőleg tiszta, szigorú, nem annyira érzékien szép, mint hatásos, mély és egyszerű kifejezésére törekedtek.

Overbeck Bartholdy porosz főkonzul házának egy termében József történetéből vett freskóképek közül a József eladását és a 7 sovány esztendőt ábrázoló képeket festette (1819-ben fejezte be); a Massimi villa freskóképei közül Overbeck 5 jelenetet festett Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből, azután készült legkitűnőbb freskóképe: Assisi Szent Ferenc rózsái a Santa Maria degli Angeli templomban Assisi mellett. Olajfestményei közül a legjelentékenyebbek: Krisztus bevonulása Jeruzsálembe és Krisztus siratása (Lübeck, Mária-templom); Itália és Germánia (müncheni új képtár); Krisztus az Olajfák hegyén (hamburgi kórház); Mária eljegyzése (berlini nemzeti képtár); Mária megkoronázása (kölni dóm); A vallás diadala a művészetekben (Frankfurt, Städel-féle intézet), stb. Mind e műveiben tagadhatatlan komolysága, mély vallásos érzése, de ez érzés igazán művészi kifejezésére képtelen. Jobban, eredetibben fejezte ki gondolatait rajzaival, melyekben a technikai járatlansága nem akadályozta. Legnagyobb részük fa-, vagy rézmetszetben megjelent és a német népnek sokáig a kedvencei közé tartozott. Ilyenek: Jézus megáldja a kisdedeket; János a pusztában prédikál; Lázár föltámasztása; Mannanedis; 40 rajz Krisztus életéből; A hét szentség stb.[1] Munkássága végére a kezdeti tiszta, reneszánsz szellem eltűnt és helyét átvette a katolicizmus dogmatizmusa. 1869-ben hunyt el, Rómában.

Leghíresebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bevonulás Jeruzsálembe (1809-1824)
  • Itália és Germánia (1811-1823)
  • Casino Messina (1818-1827)
  • Rózsák csodája (1829)
  • A vallás diadala a művészetekben (1840)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Overbeck témájú médiaállományokat.
  1. V. ö. Beavington-Atkinson, O. (London 1882); Howitt Friedrich O., sein Leben und Schaffen (2 kötet, Freiburg, 1886); Veit a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]