Johann Friedrich Overbeck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Friedrich Overbeck
Johann Friedrich Overbeck Selbstbildnis 1830.jpg
Önarckép 1830 körül

Született 1789. július 3.
Lübeck
Meghalt 1869. november 12. (80 évesen)
Róma
Nemzetisége német

Johann Friedrich Overbeck (Lübeck, 1789. július 3.Róma, 1869. november 12.) német festő, Szent Lukács testvériség (Nazarénus mozgalom) egyik alapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önarckép a családdal, c. 1820

1806-ban a bécsi akadémiának lett tanítványa, de néhány társával együtt ellentétbe került az akadémia klasszicista irányzatával, mely a divatos romantikus hajlamoknak oly kevéssé felelt meg, hogy Overbeck 1810-ben kénytelen volt Bécsből távozni és végleg Rómában telepedett le, ahol a katolikus vallásra tért át és a római S. Luca akadémia tanára lett.

Barátjával, Franz Pforr-ral 1809-ben megalapította a Szent Lukács testvériséget (ismertebb néven a nazarénus mozgalmat). Céljuk a keresztény művészet újjáélesztése volt a quattrocento eszközeivel. Schadowval, Cornelius-szal, Veittel és Schnorral együtt társaságot alkottak, mely a „Sant'isodorói testvérek”, később „nazarénusok” néven olyan nagy hatást gyakorolt a modern német festészetre. A vallásos érzésnek lehetőleg tiszta, szigorú, nem annyira érzékien szép, mint hatásos, mély és egyszerű kifejezésére törekedtek.

Overbeck Bartholdy porosz főkonzul házának egy termében József történetéből vett freskóképek közül a József eladását és a 7 sovány esztendőt ábrázoló képeket festette (1819-ben fejezte be); a Massimi villa freskóképei közül Overbeck 5 jelenetet festett Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből, azután készült legkitűnőbb freskóképe: Assisi Szent Ferenc rózsái a Santa Maria degli Angeli templomban Assisi mellett. Olajfestményei közül a legjelentékenyebbek: Krisztus bevonulása Jeruzsálembe és Krisztus siratása (Lübeck, Mária-templom); Itália és Germánia (müncheni új képtár); Krisztus az Olajfák hegyén (hamburgi kórház); Mária eljegyzése (berlini nemzeti képtár); Mária megkoronázása (kölni dóm); A vallás diadala a művészetekben (Frankfurt, Städel-féle intézet), stb. Mind e műveiben tagadhatatlan komolysága, mély vallásos érzése, de ez érzés igazán művészi kifejezésére képtelen. Jobban, eredetibben fejezte ki gondolatait rajzaival, melyekben a technikai járatlansága nem akadályozta. Legnagyobb részük fa-, vagy rézmetszetben megjelent és a német népnek sokáig a kedvencei közé tartozott. Ilyenek: Jézus megáldja a kisdedeket; János a pusztában prédikál; Lázár föltámasztása; Mannanedis; 40 rajz Krisztus életéből; A hét szentség stb.[1] Munkássága végére a kezdeti tiszta, reneszánsz szellem eltűnt és helyét átvette a katolicizmus dogmatizmusa. 1869-ben hunyt el, Rómában.

Leghíresebb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bevonulás Jeruzsálembe (1809-1824)
  • Itália és Germánia (1811-1823)
  • Casino Messina (1818-1827)
  • Rózsák csodája (1829)
  • A vallás diadala a művészetekben (1840)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Friedrich Overbeck témájú médiaállományokat.
  1. V. ö. Beavington-Atkinson, O. (London 1882); Howitt Friedrich O., sein Leben und Schaffen (2 kötet, Freiburg, 1886); Veit a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]