Steiger Kornél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Steiger Kornél (1945. április 28. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára. Szakterülete az antik görög filozófia.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Szakmai életút

  • 1966-1972 Egyetemi hallgató, ELTE BTK filozófiamagyar szak.
  • 19721989 Egyetemi oktató ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszék.
  • 1974 Az ókortudományi Társaság Révay József díja.
  • 1977 Egyetemi doktori fokozat.
  • 1979 Filozófiai tudományok kandidátusa.
  • 1985 Nívódíj a Sztoikus etikai antológiáért.
  • 1987-1989 Az ELTE Annales (Sectio philosophica et logica) szerkesztője
  • 1990 Tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK *1990- az MTA Filozófiai Bizottságának tagja
  • 19901993 Az OTKA Filozófiai Bizottságának elnöke.
  • 1990-1994 A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke.
  • 1994 A Magyar Filozófiai Társaság ügyvezető elnöke.
  • 1995 u. o. elnökségi tag.
  • 1997 A MFT Filozófiatörténeti szekciójának elnöke.
  • 1997 Habilitáció.
  • 1997 Széchenyi Professzori Ösztöndíj.
  • 1998 2003 Soros Alkotói Díj.
  • 1999 A Magyar Filozófiai Szemle felelős szerkesztője.
  • 2002 Egyetemi tanár (ELTE BTK Ókori és középkori filozófia tanszék)

[szerkesztés] Oktatott tantárgyak

  • Bevezetés a filozófiába (előadás)
  • Görög filozófiatörténet (előadás)
  • A filozófiatörténet története az ókortól Hegelig (előadás)
  • Platón fiatalkori dialógusai (szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika (szeminárium)
  • Platón, Phaidón (szövegolvasás, doktori szeminárium)
  • Arisztotelész, Metafizika VII. könyv (szövegolvasás, doktori szeminárium).

[szerkesztés] Munkássága

Steiger Kornél munkásságának magvát a preszókratikus filozófiára irányuló kutatások képezik. Vizsgálódásainak középpontjában a hermeneutikai szempont áll: a preszókratikus filozófusokról fennmaradt töredékek értelmezése, az idők során történt értelmezések újjáértelmezése, illetve maguknak az értelmezési hagyományoknak a reflektálása áll.

A Parmenidész és Empedoklész kozmológiája című műve, azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be amelynek eredményeként a jelenkóri parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó közmegegyezés épül. Rekonstruálja a fennmaradt töredékeket, a fragmentumoknak újszerű, az arisztotelészi beállításra támaszkodó és máig érvényes közmegegyezéssel vitatkozó értelmezését nyújtva: Parmenidészt ontológiai monistának, Empedoklészt pedig pluralista természetfilozófusnak tekinti.

Tanulmánygyűjteményében a preszókratikusok tanításának pontos megismerésére és érdemi értelmezésére vonatkozó kételyének ad hangot, a preszókratikusokra vonatkozó ismereteinkben megnyilvánuló másodlagos toposzok kialakulását és működését állítva vizsgálódásainak centrumába. Aprólékos filológiai megalapozásra támaszkodó és eredeti meglátásokban gazdag kutatásainak szerves kiegészítője – az antik görög hagyomány egészére kiterjedő, középpontjába egy új Platón – összkiadás tervét állító – szövegkiadói és fordítói munkássága, illetve – az antik és a középkori filozófia kutatásában jeleskedő filozófiatörténész-iskola létrejöttét eredményező – tanári működése.

Szakterülete mellett kiemelt figyelmet szentel a magyar filozófiai élet fejlesztésére is. A magyarnyelvű filozófiai propedeutikák és kézikönyvek hiányát, illetve alacsony színvonalát látva bölcseleti szöveggyűjteményt állított össze,Bevezetés a filozófiába címmel, majd középiskolai filozófiatankönyvet készített Filozófia tankönyv a középiskolák számára, és filozófiai kislexikont is szerkesztett.

A Soros Alapítvány Alkotói Díj (2002) átadásakor a következőképpen jellemzte őt Török András:

"Ha Önök esetleg nem ismernék személyesen Steiger Kornélt, akit itt többek között ünnepelni összegyűltünk, s odaállnának az ajtóhoz, hogy megpróbálják eltalálni, melyikük Ő – nem lenne nehéz dolguk. Steiger Kornél a legfilozófusabb külsejű magyar filozófus. Ne tévesszen meg azonban senkit ez a szobatudósi, különc személyiséget sugalló külső: Steiger Kornél a magyar bölcsészélet egyik motorja, akit egyformán érdekel tudományágának régmúltja és jelene. Szűkebb szakterülete a preszókratikus filozófia, képletesen szólva a letört, elveszett orrok rekonstrukciója, ahol különös terepe nyílik a fantáziának, a „lehetett-volna-tán-így is volt" gondolatoknak, ahol minden leírt szót másolatok másolatának másolatából ismerünk, melynek speciális szótárai hemzsegnek az olyan szavaktól, amelyek egyetlenegyszer fordulnak elő, s fordításuk talányos feladat. Mely alkalmasint azonos értelmezésükkel.
Zenei hasonlattal élve: Steiger Kornél nem Claudio Monteverdi vagy Henry Purcell műveit boncolgatja, hanem Perotinus mester töredékei hozzák lázba. Mégis otthon van kortársunk, Luciano Berio, vagy Kurtág György muzsikájában is, mindent megtesz az ő népszerűsítésükért. Ő ugyanis a Filozófiai Szemle főszerkesztője, ami emberi ésszel felfoghatatlanul szerteágazó feladat, egy ilyen robbanásszerűen fejlődő tudományágban.
Steiger Kornél címere lehetne: zöld mezőben, a pajzs szélein Empedoklész és Parmenidész, háttal. A hasított középpajzson három doktorandusz, laptoppal. E pajzsot, a levegőben tartja páratlan számú szárnyas női angyal-alak, azon hölgyek ábrázolata, akik Steiger Kornél fantasztikus teljesítményeit jogi státusszal vagy anélkül, az idők folyamán előre mozdították."

Jelentős a fordítói tevékenysége is: több filozófiai művet fordított ógörög, angol és német nyelvből, magyar nyelvre.

[szerkesztés] Fontosabb publikációk

  • Sztoikus etikai antológia. Gondolat Kiadó, Budapest 1983. ISBN 9632812549
  • Parmenidész és Empedoklész töredékei. Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. Gondolat, 1985, 170 old. (2. kiadás: Áron Kiadó, Budapest 1998., Parmenidész és Empedoklész kozmológiája címen.) ISBN 9638586400
  • Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Steiger Kornél (szerk.), Holnap Kiadó, Budapest 1992. ISBN 9633450918
  • Delphoi jóslatok. Steiger Kornél (szerk.), Holnap Kiadó, Budapest 1992. ISBN 9633450470
  • A szofista filozófia. Steiger Kornél (szerk.) Szöveggyűjtemény. Atlantisz Kiadó, Budapest 1993. ISBN 9637978089
  • A cinikus és a megarai filozófia. (Görög gondolkodók, 3) Steiger Kornél (vál., ford., előszó, jegyzetek) Kossuth Kiadó, Budapest 1994. ISBN 9630937522
  • Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára. Holnap Kiadó, Budapest 1997. ISBN 9633461901
  • A lappangó örökség. Fejezetek a preszókratikus filozófia antik hagyományozásának történetéből. Jószöveg Kiadó, Budapest 1999 ISBN 9639134090

[szerkesztés] Kitüntetések

[szerkesztés] Festschrift

Betegh Gábor, Bodnár István, Lautner Péter, Geréby György (szerk.): Töredékes hagyomány: Steiger Kornélnak, Akadémiai, Budapest 2007. ISBN 978-963-05-8444-9

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök