Menyhal
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Lota lota Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Élőhelye Európában |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Menyhal témájú médiaállományokat. |
A menyhal (Lota lota) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a Lotidae családjába tartozó faj.[1] Nemének egyetlen faja. Több népies elnevezése is ismert ezért kutyahal, téliharcsa, méhal, ményhal, menyus, törzsökhal, nagyagyú hal, tarka meny(hal) megnevezéssel is lehet találkozni.[2][3][4]
Gazdasági szempontból meglehetősen csekély jelentőséggel bír. A téli hideg hónapokban aktív, de ez az életforma azt jelenti, hogy szálkamentes, kitűnő húsa és nagyméretű mája ellenére nem horgásszák intenzíven. A Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a 2013-as év halának választották meg.[5]
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A menyhal a folyótorkolatok és lagúnák brakkvízeinek, a kevésbé szennyezett szakaszokon főleg hidegvízű folyóknak és tavaknak (az Alpokban 1200 méter felett is) lakója. Magyarországon a folyóvizek többségéből ismert, így a Duna, a Rába, a Marcal, az Ipoly, a Dráva, a Mura, a Kerka, a Tisza, a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Keleti-főcsatorna, a Nyugati-főcsatorna, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Hármas-Körös, a Kettős-Körös, a Sebes-Körös, a Maros folyókban egyaránt megtalálható és nagyobb tavakban a Balatonban és a Fertő tóban is előfordul.[6]
Fő tartózkodási helye az alámosott partok, vízben lévő gyökerek és ágak között, mélyvizekben a zúgók alatt. A Lotidae családjának egyetlen édesvízi képviselője, 3 alfaja került leírásra, az Észak-Amerikában és Nyugat-Szibériában őshonos Lota lota leptura (Hubbs-Schultz, 1941), a Kelet- és Észak-Amerikában honos Lota lota maculosa (LeSueur, 1817) és az Eurázsiában élő Lota lota lota.[7]
Megjelenése [szerkesztés]
A hal teste megnyúlt, henger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Szájnyílása széles, alsó, középállású, állkapcsai kicsi, hegyes fogakkal vannak ellátva. Állán hosszú bajuszszál található. Az orrnyílásoknál 2 nagyon rövid tapogatószál van. Kerekded pikkelyei apróak és vékonyak. Oldalvonala nem teljes. Két hátúszója van az első hátúszója 9-16, a második 67-85 sugarú, olyan hosszú, mint a farok alatti úszó (65-78 sugarú), has úszói torokállásúak, farok úszója lekerekített. Háta barna, olajsárgás vagy zöldes, sötétebb, jelentéktelen márványozással, az oldalak világosabbak, sárgásak és a hasa fehéres. Az állkapcsát és ekecsontját kefefogazat nőtte be. Testhossza 30-60 centiméter, legfeljebb 152 centiméter.[8][9][10] Az eddigi legsúlyosabb menyhal 34 kilogrammot nyomott.
Életmódja [szerkesztés]
A menyhal fenékhal, szürkületkor és éjszaka tevékeny. A meleget nem tűri ezért a felmelegedő víz hatására „nyári álmot” alszik, táplálkozása ilyenkor teljesen szünetel. Ragadozó hal a fiatalok tápláléka apró talajlakók, később halikra és ivadék is. Ősszel a víz lehűlésével kezdenek megélénkülni a menyhalak és az éjszakai életmódra berendezkedett halak ilyenkor akár egész nap aktívak.[8][9]
Legfeljebb 20 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Páros ívó november és március között kezdődik a párzási időszaka. Ideális vízhőmérséklet 2-5 Celsius. Ikrás példányai 5-20 perces pihenési időközökkel, több részletben kibocsátanak 300 ezertől 1 millióig terjedő számú ikrát. A körülbelül 1 milliméter átmérőjű ikrán (1 000 000 nőstény kilogrammonként) nagy olajcsepp van, szabadon sodródik a vízben. (lásd a képet) A kelési idő 6-10 hét után kikelő lárvák 3-4 mm hosszúak. A lárvák kezdetben a vízben lebegnek, a kelést követő 12-15. napon kezdik meg az önálló táplálkozást és később a fiatal halak kövek alatt rejtőznek.[8]
Horgászata [szerkesztés]
A menyhal gazdasági jelentősége nálunk kicsi, hiszen aktív időszaka alatt nem folyik intenzív halászat. Horgászatáról még a tapasztaltabb horgászok sem tudnak sokat, hiszen nagyon kevesen mennek kimondottan erre a halfajra. Ennek fő oka, hogy kevesen vannak azok a horgászok, akik téli estéken a mínusz tíz fokban kiülnek a part mellé, de aki megteszi egy kis szerencsével, akár szép számú zsákmányra is szert tehet, mivel ezek a halak csapatban járnak.[9][10]
Életmódja alapján a vízfenéken mozog, íváskor tömegesen a megszokott ívó helyre mennek így akkor jó eséllyel lehet több egyedet is zsákmányolni. Horgászata 2009. november 18-tól méretkorlátozás alá esik. Tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti példányait és a méretkorlátozással védett halak mennyiségbeli korlátozásaitól eltérően az "Egyéb halak"-ra érvényes, maximálisan 10 kg-os korlátozás alá esik horgászata.[10][11] Magyarországon a Magyar Horgászban közölt eddigi magyar horgászrekord szerint 3,56 kilogramm volt legnagyobb kifogott példánya.[12]
Források [szerkesztés]
- ↑ ITISZ szerinti besorolás. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Menyhalak (Lotinae - alcsalád). tomolyka.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- ↑ Magyarországi halak, Népies elnevezések / fajták. battai peca, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
- ↑ Az év hala 2013-ban. Magyar Haltani Társaság. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
- ↑ Menyhal – Lota lota (Linnaeus, 1758). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ↑ Villantó magazin menyhal. villantó magazin. (Hozzáférés: 2009. október 30.)
- ^ a b c Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
- ^ a b c Menyhal (Lota lota). Erdélyi Nimród. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
- ^ a b c A menyhal. haldorado.hu, 2006. január 12. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- ↑ Új méretkorlátozás a menyhalra. MOHOSZ. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ Rekordlista. Magyar Horgász. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
További információk [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- American Burbot Lota lota (Linnaeus, 1758). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- Lota lota Burbot (angol nyelven). rook.org. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
- Lota lota burbot (Also: ellpout) (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2010. október 13.)
