Csonka János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csonka János
Csonka János.jpg
Életrajzi adatok
Született 1852. január 22.
Szeged
Elhunyt 1939. október 27. (87 évesen)
Budapest
Ismeretes mint a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület gépészeti műhelyvezető
Szakintézeti tagság A Magyar Mérnöki Kamara tagja
Munkahelyek

Hatással voltak rá Bánki Donát, Mechwart András
Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán
Szobra szülővárosában Szegeden

Csonka János (Szeged, 1852. január 22.Budapest, 1939. október 27.) magyar gépészmérnök, feltaláló. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1852. január 22-én született Szegeden, édesapja Csonka Vince, édesanyja Dobó Ilona.[1] Iskoláit szülővárosában végezte. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója.

Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki kamara gépészmérnökké nyilvánította (1924).

1887-ben Mechwart András felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére. Itt ismerkedett meg Bánki Donáttal

Nyugdíjasként önálló gépműhelyt létesített (1925), amely 1938-ban gyárrá, a későbbi Kismotor- és Gépgyárrá bővült. Számos szabadalomnak volt társszerzője.(pl.: Bánki–Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon 1888, Gáz illetve petróleum kalapács 1889, Karburátor 1893. február 11, majd saját találmányokat dolgozott ki a hazai automobilizmus területén. Alkotásai: gépjárművek 1893–1914, motoros bi és triciklik 1893–1900, postaautók 1901–1914, az első magyar gépkocsi 1905. május 31, további gépkocsik 1906–1914, kisautók 1909–1912, autóbuszok 1910, motoros gépcsoportok 1906–1939.)

A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók is különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg. A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch. Találmányok hosszú sora jelezte még az oktatás mellett végzett tevékenységét. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak. Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. De ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort, személygépkocsit és autóbuszt. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka János érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.

Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek sorozatgyártását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor. A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte.

Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemei elismeréséül a Magyar Mérnöki Kamara 1924-ben tagjai közé fogadta.

Feltalálói tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Motorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort,
  • 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
  • 1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.

A karburátor (porlasztó)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1893. február 11-én a világon elsőként szabadalmaztatták Bánki Donáttal a benzinporlasztót (karburátort). Találmányuk nagyszerűen bevált, napjaink karburátoros motorjai változatlanul a Csonka és Bánki által tisztázott elveken működnek.

Járművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1890-es években, szintén Bánkival, elkészítette az első magyar motorkerékpárt és motorcsónakot,
  • 1899 és 1904 között műhelyében hat darab gépkocsi-alvázat készített.
  • 1900 körül a posta részére ő készítette az első motortriciklit,
  • 1904-ben a posta részére benzinmotoros autót szerkesztett. A tőle kapott licencia alapján az 1900-as évek második felétől 1912-ig Röck István gépgyára készítette a csomagszállító kocsikat. Híres volt az 1912-ben gyártott négyhengeres, 6,6 kW (9 DIN-LE) teljesítményű motorral ellátott kisautó, amelyet a posta mintegy negyedszázadon át használt.
Csonka János levélgyűjtő triciklije
A Csonka János által tervezett első magyar autó
Csonka János egyhengeres autója

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csonka János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-581/582.
  • Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • A Bánki–Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint 1909-ben gyártott kiskocsija ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban láthatóak. A 2,9 kW (4 DIN LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött.
  • Postaautója, teljesen restaurálva, a Csonka János Emlékmúzeumban van kiállítva.
  • A Csonka Jánosról elnevezett kisbolygó, a 131762 Csonka

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szeged-Alsóvárosi róm. kath. templom keresztelési anyakönyve, 1852. év.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csonka János. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Csonka János. A Műszaki Portál. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
1972-es Cziglényi Ádám tervezte magyar légipostabélyeg Csonka postaautójáról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonka János témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]