Csonka János
| Csonka János | |
 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Ismeretes mint | a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója |
| Nemzetiség | magyar |
| Született | Szeged 1852. január 22. |
| Elhunyt | Budapest 1939. október 27. (87 évesen) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
Budapesti Műszaki Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | gépészeti műhelyvezető |
| Szakintézeti tagság | A Magyar Mérnöki Kamara tagja |
| Munkahelyek | |
|
|
|
| Hatással voltak rá | Bánki Donát, Mechwart András |
Csonka János (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.) gépészmérnök, feltaláló. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
1852. január 22-én született Szegeden, édesapja Csonka Vince, édesanyja Dobó Ilona.[1] Iskoláit szülővárosában végezte. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója.
Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat. Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki kamara gépészmérnökké nyilvánította (1924).
1887-ben Mechwart András felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére. Itt ismerkedett meg Bánki Donáttal
Nyugdíjasként önálló gépműhelyt létesített (1925), amely 1938-ban gyárrá, a későbbi Kismotor- és Gépgyárrá bővült. Számos szabadalomnak volt társszerzője.(pl.: Bánki–Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon 1888, Gáz illetve petróleum kalapács 1889, Karburátor 1893. február 11., majd saját találmányokat dolgozott ki a hazai automobilizmus területén. Alkotásai: gépjárművek 1893–1914, motoros bi és triciklik 1893–1900, postaautók 1901–1914, az első magyar gépkocsi 1905. május 31., további gépkocsik 1906–1914, kisautók 1909–1912, autóbuszok 1910, motoros gépcsoportok 1906–1939.)
A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók is különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg. A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch. Találmányok hosszú sora jelezte még az oktatás mellett végzett tevékenységét. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak. Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. De ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort, személygépkocsit és autóbuszt. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást. Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka János érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.
Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek sorozatgyártását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor. A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte.
Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemei elismeréséül a Magyar Mérnöki Kamara 1924-ben tagjai közé fogadta.
[szerkesztés] Feltalálói tevékenysége
[szerkesztés] Motorok
- 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort,
- 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.
- 1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.
[szerkesztés] A karburátor (porlasztó)
- 1893. február 11-én a világon elsőként szabadalmaztatták Bánki Donáttal a benzinporlasztót (karburátort). Találmányuk nagyszerűen bevált, napjaink karburátoros motorjai változatlanul a Csonka és Bánki által tisztázott elveken működnek.
[szerkesztés] Járművei
- Az 1890-es években, szintén Bánkival, elkészítette az első magyar motorkerékpárt és motorcsónakot,
- 1899 és 1904 között műhelyében hat darab gépkocsi-alvázat készített.
- 1900 körül a posta részére ő készítette az első motortriciklit,
- 1904-ben a posta részére benzinmotoros autót szerkesztett. A tőle kapott licencia alapján az 1900-as évek második felétől 1912-ig Röck István gépgyára készítette a csomagszállító kocsikat. Híres volt az 1912-ben gyártott négyhengeres, 6,6 kW (9 DIN-LE) teljesítményű motorral ellátott kisautó, amelyet a posta mintegy negyedszázadon át használt.
|
|
|
[szerkesztés] Emlékezete
- Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
- Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
- A Bánki–Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint 1909-ben gyártott kiskocsija ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban láthatóak. A 2,9 kW (4 DIN LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött.
- Postaautója, teljesen restaurálva, a Csonka János Emlékmúzeumban van kiállítva.
- A Csonka Jánosról elnevezett kisbolygó, a 131762 Csonka
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szeged-Alsóvárosi róm. kath. templom keresztelési anyakönyve, 1852. év.
[szerkesztés] Források
- Csonka János. Magyar Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- Csonka János. A Műszaki Portál. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
[szerkesztés] További információk
- Csonka János (1852 - 1939). Magyar Feltalálók. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- Csonka János. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- Melegh Gábor: Csonka János. BME Gépjárművek tanszék. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- Csonka János. SZTNH Magyar feltalálók és találmányaik. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- Melegh Gábor: Csonka János. magyarjarmu.hu. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- 150 éve született Csonka János. autotechnika.hu. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- A harmincas évek magyar tudománya. bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- János Csonka (1852 - 1939) (angol nyelven). hungarianhistory.com. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
