Neutronbomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A neutronbomba a nukleáris fegyverek egy olyan fajtája, amikor a cél nem a lehető legnagyobb mechanikai pusztítás, hanem a lehető legnagyobb neutronsugárzás.

A neutronbomba felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező neutronokat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben. Amíg egy atombomba esetén a felszabaduló energia 15%-a szabadul fel neutron- és röntgensugárzás formájában, addig egy neutronbomba esetében ez az érték elérheti az 50%-ot.

Ha a fegyverben például kaliforniumot használnak, a kis tömegű hasadóanyag (néhány gramm) miatt a kiszóródás is minimális. Így a robbanás után a helyszín viszonylag gyorsan megközelíthető.

A korszerű harckocsikban neutronsugárzás elleni védelem van beépítve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neutronbomba koncepcióját Samuel Cohen dolgozta ki Lawrence Livermore National Laboratóriumban, 1958-ban. A próbarobbantást 1963-ban a nevadai földalatti robbantási telepen történt..[1]

A fegyver fejlesztését Jimmy Carter részben felfüggesztette 1978-ban, majd Ronald Reagan felújította a programot..[2]

1980-ban Franciaország sikeres próbarobbantást hajtott végre a Mururoa korallzátonyon.

Tervek a használatára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A neutronbomba alapvetően a szovjet haderők esetleges nyugat-európai inváziójának megállítására tervezték. Az lett volna a feladata, hogy úgy állítsa meg az inváziót, hogy közben Nyugat-Európát ne kelljen teljesen lerombolni. Tervezték interkontinentális ballisztikus rakéták elleni használatát is.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "About: Chemistry article", by Anne Marie Helmenstine, Ph. D (angolul)
  2. "On this Day: 7 April", BBC. Retrieved on 2006-08-23.(angolul)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]