Herbert Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herbert Simon
Herbert simon red complete.jpg
Herbert Alexander Simon
Született 1916. június 15.
Milwaukee, Wisconsin, Amerika
Elhunyt 2001. február 9. (84 évesen)
Pittsburgh, Pennsylvania, Amerika
Foglalkozása közgazdász
pszichológus

Herbert Alexander Simon (Milwaukee, Wisconsin, 1916. június 15.Pittsburgh, Pennsylvania, 2001. február 9.). Nobel-díjas amerikai politológus, közgazdász és pszichológus. Ő volt a XX. század egyik meghatározó társadalomtudósa.

Főbb kutatási területei: kognitív pszichológia, számítástechnika, közgazdaság, tudományfilozófia, szociológia, politológia.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simon polihisztor volt. Egyik alapító atyja volt azon tudományoknak, melyek ma nagyon fontosak. Pl.: mesterséges intelligencia, információfeldolgozás, döntéshozatal, problémamegoldás stb.

Herbert Alexander Simon zsidó családban született. Apja német származású volt és villamosmérnökként, mint lelkes feltaláló tevékenykedett, aki számos találmányt akart szabadalmaztatni, egyben a találmányok egyik szabadalmi ügyvédje volt. Anyja, Edna Marguerite Merkel elismert zongorista volt, prágai és kölni felmenőkkel.

Herbert Simon az állami iskolarendszer intézményeiben végezte általános iskolai tanulmányait, és itt alakult ki a tudomány iránti érdeklődése is. Sok gyermekkel ellentétben Simon már igen fiatalon érdeklődött az után, hogy vajon hogyan lehet a viselkedést tudományosan magyarázni. Ez az érdeklődés anyja testvérének, Harold Merkelnek köszönhető, aki a Wisconsin-Madison Egyetemen tanult közgazdaságtant. Simon BA képesítését és a PhD fokozatát is a Chicagoi Egyetemen[1] szerezte, Harold Lasswell és Charles Edward Merriam vezetésével.

A Chicagoi Egyetemen töltött évei alatt korábbi érdeklődése alapján matematikát és társadalomtudományokat kezdett tanulni. A legmeghatározóbb mentora Henry Schultz volt, aki matematikai közgazdászként dolgozott.

A Városi önkormányzatok megítélése kurzus teljesítése után meghívták, hogy legyen Clarence Ridley tudományos szakmunkatársa, akivel társszerző volt a Városi tevékenységek megítélése c. kiadványban 1948-ban.

1939-től 1942-ig Simon a Berkeley-Californiai Egyetem igazgatójaként tevékenykedett. 1949-ben az Ipari közigazgatási intézet vezetője lett a Carnegie Tech-nél.(Később a Carnegie Mellon Egyetem lett.) Folytatta az oktatást különböző tudomány területeken a Carnegie Mellon-on, beleértve a pszichológiát és a számítástechnikát is, 2001-ben bekövetkezett haláláig.

Közreműködése a mesterséges intelligencia felfedezésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Simon úttörő volt a mesterséges intelligencia feltalálásában, az Allen Newell-lel közösen létrehozott Logikus Teória Szerkezet megépítésével (1956), és az Általános Problémamegoldó Gép (GPS) (1957) megalkotásával.

Az 1960-as évek elején egy papíralapú választ írt, hogy bebizonyítsa Ulric Neisser pszichológusnak, hogy a gépek alkalmasak lehetnek arra, hogy utánozzák a „hideg észleléseket”, olyan folyamatokat pl. mint az érvelés, tervezés, döntés. De nem tudják majd utánozni az ún. „meleg észleléseket”, mint pl. vágy, érzés, fájdalom stb. Simon ezen írását 1967-ben adták ki. Simont az is érdekelte, hogy az emberek hogyan tanulnak. Edward Feigenbaummal közösen megalkotta az első olyan tanulási teóriát, amely a tanulást számítógépes programként törekedett megvalósítani.

A döntéshozatalról szóló tanulmánya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási viselkedés (Administartive Behavior) volt Simon doktori disszertációjának és az első könyvének témája. Ezen művek alapozták meg életművét. A központi eleme ezen tanulmányoknak a racionális emberi döntéshozatal viselkedési és kognitív folyamatainak, vagyis a döntésnek a tanulmányozása.

Simon ábrája: Három állomás állapota a döntéshozatalban[2]

A racionális döntéshozatal feladata az, hogy a lehetséges alternatívák közül kiválasszuk a leginkább óhajtott változatot az összes lehetséges közül. A közigazgatási viselkedés egy széles skáláját adja meg az emberi viselkedésnek, a kognitív képességeknek stb. Simon befolyása a döntéshozatal területén elvégzett kutatásaival lett a gazdasági közösség fő szála, köszönhetően a növekvő gazdasági tanácsadásnak.

Művei magyar nyelven (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korlátozott racionalitás : Válogatott tanulmányok. Budapest : Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 311 p.
  • A vezetői döntés új tudománya. Budapest : Statisztikai Kiadó, 1982. 149 p. (A korszerű informatika könyvtára 12.)
  • Reason in human affairs (magyar) Az ésszerűség szerepe az emberi életben. Budapest : Gondolat, 2004. 98 p. (Társadalomtudományi könyvtár 0324-2463) ISBN 963-9500-08-9
  • A döntéshozatal elméletei a közgazdaságtanban és a viselkedéstudományokban. In: Szántó Richárd – Wimmer Ágnes - Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéseink csapdájában - Viselkedéstudományi megközelítés a döntéselméletben. Alinea Kiadó, 2011, Budapest. pp. 39-90.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kardos Péter: Tényleg ésszerűek vagyunk? [Az ésszerűség szerepe az emberi életben / Herbert Simon] In Magyar Pszichológiai Szemle, 2004/4. sz. 602-605. p.[3]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kognitív tudomány

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. University of Chicago
  2. 1. Információgyűjtés (3 részből áll: Keresési környezet, feltételek, felszólítás határozatra); 2. A megjelenítés lehetséges iránya - természetesen lehetséges tervezés (3 részből áll: invenció, munka, elemzés); 3. Döntés (=választás), a partikuláris eredmények szelektálása.
  3. MATARKA cikkek listája
  4. Úttörő kutatásaiért a döntéshozatal folyamatában a gazdasági szervezeteken belül.
  5. Angol nyelven: National Medal of Science
  6. American Psychological Association
  7. A pszichológiai kutatásokhoz való hozzájárulásáért.