Kádár László Gábor
| Kádár László Gábor | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kádár László |
| Született | Eger, 1927. szeptember 2. |
| Nemzetiség |  magyar |
| Elhunyt | Eger, 1986. december 20. |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1950. június 16. |
|
|
|
| Hivatal | veszprémi segédpüspök |
| Hivatali idő | 1972. február 8. - 1974. február 2. |
| Felszentelés | 1972. március 16. |
|
|
|
| Hivatal | veszprémi püspök |
| Hivatali idő | 1975. január 10. - 1978. március 2. |
| Utódja | Paskai László |
|
|
|
| Hivatal | egri érsek |
| Hivatali idő | 1978. március 2. - 1986. december 20. |
| Utódja | Seregély István (egri érsek) |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Kádár László Gábor (Eger, 1927. szeptember 2. – Eger, 1986. december 20.) ciszterci szerzetes, veszprémi püspök, egri érsek.
Élete [szerkesztés]
1945-ben érettségizett, majd ugyanebben az évben november 4-én lépett a ciszterci rend tagjai közé Zircen; rendi neve a Gábor lett. A teológiát Zircen és Budapesten végezte.[1] 1950. február 16-án tett ünnepi fogadalmat, Badalik Bertalan püspök Budapesten a Rózsafüzér Királynője-templomban szentelte pappá június 16-án. Az egri főegyházmegyében dolgozott, 1960-ban Bélapátfalván, 1965-től Egerben, a Nagyboldogasszony plébánián káplán. 1966-tól Egerben érseki jegyző és másodtitkár. 1968 és 1970 között Párizsban tanult az Institut Catholique-on. 1972. február 8-ától saetabisi fölszentelt püspök és Veszprémi segédpüspök. Március 16-án Ijjas József érsek püspökké szentelte fel. 1974. február 2-ától veszprémi apostoli kormányzó, 1975. január 10-étől megyés püspök. 1978. március 2-án áthelyezték az egri érseki székre.[2] 1976–1986 között az Országos Egyházművészeti Tanács elnöke.
Munkásság [szerkesztés]
Veszprémben korszerűsítette a székesegyházat, központi fűtéssel látta el a püspöki palotát és elindította annak teljes külső tatarozását. Megíratta és kiadatta az egri püspökök és plébániák történetét, valamint Pyrker János László érsek életrajzát.[1]
Utóda Veszprémben Paskai László (1978), Egerben Seregély István (1987. június 5.).[2]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.
- ^ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 6. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 14.p.
