Szojuz–31
| Szojuz–31 | |
| Repülésadatok | |
| Hívójel | Jasztreb (Ястреб) (sólyom) |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 1978. augusztus 26. 14:51:30 UTC |
| Starthely | Bajkonur, LC1 |
| Leszállás | |
| ideje | 1978. november 2. 11:04:17 UTC |
| helye | 1069 |
| Időtartam | 67 nap 20 óra 12 perc 47 mp |
| Űrhajó tömege | 6800 kg |
| Pálya | |
| Pályamagasság | |
| Föld körül | 196,8 / 259,9 km |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 51,64° |
| Periódus | |
| Föld körül | 88,81 perc |
A Szojuz–31 (oroszul: Союз 31) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte a Szaljut–6 űrállomásra, az Interkozmosz-program keretében, a harmadik más nemzeti űrhajóst, Sigmund Jähnt.
Tartalomjegyzék |
Küldetés [szerkesztés]
Feladat, bekepcsolódni az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási programba. Berendezkedés után elvégezni a nemzeti kutatási programot. A vendégeknek ügyelniük kellett az űrállomás legénységének pihenésére.
Jellemzői [szerkesztés]
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1978. augusztus 26-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.8 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 197 kilométer, az apogeuma 260 kilométer volt. Hasznos tömege 6800 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tatzrottak üzemkész állapotban. Június 16-án 22 óra 58 perckor kapcsolódott össze az űrállomással, a II-es dokkoló egységnél. A dokkolás automatikus vezérléssel történt. Összesen 67 napot, 20 órát, 12 percet és 47 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 1069 alkalommal kerülte meg a Földet.
Augusztus 27-én Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok és Alekszandr Szergejevics Ivancsenkov fogadta és elhelyezte az űrhajó nemzetközi legénységét, miután összekapcsolódott a Szaljut–6 hátulsó, a II. csatlakozó modulhoz. Jähn az előírt kutatási (Berolina – kristályosodási, öntési kísérletek a Szpalv és a Krisztall kemencében), Audio – orvosi méresek-, (Raduga – MKF-6M – fényképezési), Bioszféra-M erőforrás-kutatási-, Elba zaj hatás vizsgálat-, Vremja szubjektív időérzékelés vizsgálat-, Recs az űrhajósok közérzeti vizsgálata-, Vkusz – ízlelési (a biztosított ételek ízértékelése)-, az Oprosz kísérleteket végezte. Biológiai kísérletek, megfigyelések is része volt kutatási programjának. A program végén a kutatási eredményeket átpakolva, megkezdték a leszállási műveleteket.
November 2-án belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 180 kilométerre délkeretre értek Földet.
Személyzet [szerkesztés]
(zárójelben a küldetések száma a Szojuz–31-gyel együtt)
Indításkor [szerkesztés]
- Valerij Fjodorovics Bikovszkij (3) ürhajós parancsnok
- Sigmund Jähn (1) kutató pilóta
Leszálláskor [szerkesztés]
- Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok (2) ürhajós parancsnok
- Alekszandr Szergejevics Ivancsenkov (1) fedélzeti mérnök
Források [szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Szojuz–31. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–31. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–31. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–31. kursknet.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–31. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–31. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
