Hanafuda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hanafuda (花札) olyan kártyák megnevezése, amelyekkel számos japán kártyajátékot lehet játszani. A Hanafuda jelentése „Virág kártya”, amely a kártyák mintájára utal.

A Koi-Koi játék alap felállása.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1549-ben, Tenbun 18. évében egy misszionárius, Xavéri Szent Ferenc ment Japánba. Hajójának legénysége elhozott egy 48 darabból álló, Portugál Hombre kártyakészletet Európából. Innen eredt a kártyajátékok népszerűsége a japán emberek számára, a szerencsejátékokkal együtt. 1633-ban, amikor Japán lezárta minden kapcsolatát a Nyugati világgal, betiltották az idegenből hozott kártyákat.

A tilalom ellenére a kártyákkal való szerencsejáték továbbra is igen népszerű maradt. A privát szerencsejáték a Tokugava sógunátus alatt illegális volt. Mivel a kártyajáték önmagában nem volt tiltott, új kártyákat hoztak létre különböző modellek alapján, hogy elkerüljék a korlátozást. Például egy ismeretlen játékos megalkotta az Unszun Karuta néven ismert játékot. Ezek a kártyák Kínai rajzokkal voltak dekorálva. Mindegyik kínai harcosokat, fegyverzetet, páncélt és sárkányokat ábrázolt. Ez a pakli 75 kártyalapból állt és nem volt olyan népszerű, mint a nyugati volt. Bizonyára az adott rendszer nyomása miatt lehetett. Valahányszor egy kártyás szerencsejáték különös kinézete népszerűvé vált, akkor azt a kormány betiltatta. Ám ez még jobban inspirálta az embereket arra, hogy újakat készítsenek. Ez a macskaegér játék a kormány és a lázadó játékosok között számos különböző modell elkészítését eredményezte.

Az Edo-korszak többi részén keresztül, a Mejva, az Anej, és a Tenmej korszakokon át (durván 1765-1788) egy Mekuri Karuta nevű játék vette át az Unszun Karuta helyét. A Mekuri Karuta egy 48 lapos pakliból állt, 12-es készletekre osztva. Széles körben népszerű lett, s ebben az időszakban a szerencsejáték egyik leggyakoribb formájává vált. Sőt, annyira elterjedt az ezzel való szerencsejáték, hogy 1791-ben betiltották a Kanszej-korszak alatt.

Az elkövetkező évtizedekben több új kártyajátékot fejlesztettek ki, majd tiltottak be, mert azokat szinte kizárólag szerencsejáték céljára használták. Azonban a kormány kezdett ráeszmélni, hogy néhány kártyajátékot mindig játszani fog a köznép, s elkezdtek enyhíteni a szerencsejátékra vonatkozó törvényeken. Ennek a végeredménye lett a Hanafuda nevű játék, amely egyesítette a hagyományos japán játékokat, és a nyugati stílusú kártyajátékokat. Mivel a Hanafuda kártyák nem rendelkeznek számokkal (fő célja hogy társítsák a képeket egymáshoz) és igen időigényes játék, emiatt részben korlátozták szerencsejátékként való használatát. Habár még mindig lehetséges volt az, hogy pontokat rendeljenek a képekhez és így szerencsejáték mértékűvé váljon.

De innentől kezdve azonban a kormány elnyomása miatt, közel sem voltak olyan népszerűek a kártyajátékok.

1889-ben Fuszadzsiro Jamaucsi megalapította a Nintendo Koppait azon okból, hogy olyan kézzel készített Hanafuda kártyákat gyártson és adjon el, melyek eperfa kéregre voltak festve. Bár egy ideig volt haszna, hamarosan a Jakuzák kezdték el használni a Hanafuda kártyákat a saját szerencsejáték szalonjaikban, és a kártyajátékok ismét népszerűvé váltak Japánban.

Manapság, annak ellenére, hogy a hangsúly a videojátékokon van, a Nintendo továbbra is gyártja a kártyákat beleértve egy speciális Márió témájú kiadást a Club Nintendo számára. Ez többnyire a vállalat történelmének elismerésére szolgál, minthogy kifejezetten saját haszonra. 2006-ban a Nintendo kiadta a Clubhouse Games-t (42 Minden-idők klasszikusai az Egyesült Királyságban) Nintendo DS-re ami tartalmazta a Koi-koi-t. A Pokémon cserélgetős kártyajátékra lehet úgy tekinteni, mint az eredeti Nintendo Koppai egy szellemi utódjára, mivel a Pokémon névjogát a Nintendo birtokolja.

Kártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenkét, nevezzük úgy, hogy „szín” van, mely a tizenkét hónapot ábrázolja. Minden hónapnak van egy adott virága. Egy hónap négy lapból áll. Általában a négy lapból van két sima kártya és két speciális. Öt speciális lapot (daru, a tábor függönye, a vörös égen telihold, az esőember és a főnix) fénylapnak is neveznek. Minden kártyának megvan a saját értéke, de ez elenyésző az egyes játékok kombinációinál.

Hónap Virág Kártya Kép
Január Macu (, fenyő) Két sima (1 pont), egy költői szalag (5 pont) és egy speciális: a daru (20 pont) Kintengu 01c.png Kintengu 01d.png Kintengu 01h.png Kintengu 01s.png
Február Ume (, szilvafavirágzás) Két sima (1 pont), egy költői szalag (5 pont) és egy speciális: a berki poszáta (10 pont) Kintengu 02c.png Kintengu 02d.png Kintengu 02h.png Kintengu 02s.png
Március Szakura (, cseresznyefa virágzás) Két sima (1 pont), egy költői szalag (5 pont) és egy speciális: a tábor függönye (20 pont) Kintengu 03c.png Kintengu 03d.png Kintengu 03h.png Kintengu 03s.png
Április Fudzsi (, lilaakác) Két sima (1 pont), egy piros szalag (5 pont) és egy speciális: a kakukk (10 pont) Kintengu 04c.png Kintengu 04d.png Kintengu 04h.png Kintengu 04s.png
Május Ajame (菖蒲, Írisz) Két sima (1 pont), egy piros szalag (5 pont) és egy speciális: Írisz és a nyolcdeszkájú híd (10 pont) Kintengu 05c.png Kintengu 05d.png Kintengu 05h.png Kintengu 05s.png
Június Botan (牡丹, bazsarózsa) Két sima (1 pont), egy lila szalag (5 pont) és egy speciális: Lepke (10 pont) Kintengu 06c.png Kintengu 06d.png Kintengu 06h.png Kintengu 06s.png
Július Hagi (, bokor-here) Két sima (1 pont), egy piros szalag (5 pont) és egy speciális: Vaddisznó (10 pont) Kintengu 07c.png Kintengu 07d.png Kintengu 07h.png Kintengu 07s.png
Augusztus Szuszuki (, Szuszuki fű) Két sima (1 pont), két speciális: Repülő vadlibák (10 pont), Vörös égen telihold (20 pont) Kintengu 08c.png Kintengu 08d.png Kintengu 08h.png Kintengu 08s.png
Szeptember Kiku (, krizantém) Két sima (1 pont), egy lila szalag (5 pont) és egy speciális: a Költészet egy csésze szakéja (10 pont) Kintengu 09c.png Kintengu 09d.png Kintengu 09h.png Kintengu 09s.png
Október Momidzsi (紅葉, juharfa) Két sima (1 pont), egy lila szalag (5 pont) és egy speciális:: Szarvas és juharfalevél (10 pont) Kintengu 10c.png Kintengu 10d.png Kintengu 10h.png Kintengu 10s.png
November Janagi (, fűzfa) Egy piros szalag (5 pont) és három speciális: Villámcsapás a rizsföldön (1 pont), Fecske (10 pont), Ono no Micsikáze ("Esőember") egy esernyővel és békával (20 pont) Kintengu 11d.png Kintengu 11c.png Kintengu 11h.png Kintengu 11s.png
December Kiri (, japán császárfa) Három sima (1 pont), és egy speciális: Főnix (20 pont) Kintengu 12c.png Kintengu 12d.png Kintengu 12h.png Kintengu 12s.png

Megjegyzés a kártyákhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Január macu Költői szalagján van egy kifejeztés, az "akajorosi" (あ可よろし), a ka () hentájganájával. A jelentése jelenleg ismeretlen.
  • Február ume Költői szalagján szintén az akajorosi kifejezés szerepel.
  • Március szakura Költői szalagján a Mijosino (みよしの) kifejezés látható Mijosino-ra (美吉野) utalva, ami Narában található. A város híres a cseresznye virágáról.
  • Szeptember kiku Költői szalagján a kotobuki (寿) szót lehet kiolvasni.
  • November janagi Eső képén Ono no Micsikáze szerepel.

Játszható játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többféle játék is játszható a Hanafuda kártyákkal. Néhány példa:

  • Koi-Koi
  • Hacsi-hacsi
  • Hana Avasze
  • Musi
  • Szudaosi
  • Tenso
  • Hacsi
  • Hawaiian-style Koi-Koi
  • Go-Stop

Alapszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rengeteg kártya játék van, amit a Hanafudával lehet játszani. Vannak olyanok, amelyekhez csupán két fő szükséges, de vannak olyanok is, melyhez már több. A legtöbb Hanafudás játék három fős, amely az alap felállást követi. Ebben a felállásban van: egy oja (osztó), egy doni (másod játékos) és a biki (utolsó játékos).

Cél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyűjts több pontot, mint az ellenséged! Mivel több menetből áll egy játszma, fő cél az, hogy győztesek legyünk, de egyben, hogy nekünk legyen a legtöbb pontunk is.

Játék szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy alapos pakli keverés után helyezzünk el 8-8 lefordított kártyát a játékosok előtt, és 8 felfordított lapot középen. Az osztó elsőnek magának osztja le a lapokat, aztán a többieknek! A megmaradt kártyákat oldalt elhelyezzük úgy, hogy majd a későbbiekben húzni tudjunk. Ez az alap felállás. Minden játék 12 körből áll.

A játék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékot az osztó kezdi meg. A kezében levő kártyák közül kiválaszt egy olyant, ami passzol az egyik lent levő kártyákhoz. Ráteszi a párosított kártyát, majd húz egyet a pakliból. Ha talál párt a lenti lapokból, akkor négy kártyát vihet el, ha nem, akkor le kell raknia középre a felhúzott kártyát. Természetesen amit felhúzott azt magához veheti. Ugyanígy megy minden játékosnál is, mindaddig míg a pakli vagy akézben levő kártyák el nem fogynak.

Hiki[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben egy hónap kártya egésze van kint az adott körben; tegyük fel három középen, egy pedig az egyik játékos kezében; akkor hiki helyzet állt elő. Ekkor lehetősége van a játékosnak, hogy elvigye az összes kártyát középről. Ha mind a négy van lent, újra kell keverni a paklit és újra osztani.

Oja-gacsi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Döntetlen esetében az osztó, avagy az oja nyer. Amennyiben a döntetlenben az osztó nem vesz részt, akkor az osztó balján levő játékos nyer. Az oja személye változhat. Ha egy kör végén nem az eredeti oja nyer, akkor a legtöbb pontot elvitt játékos lesz az új oja. Természetesen, akinek a második legtöbb pontja van az lesz a doni és végül az utolsó a biki.

Pontozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kör végén mindenki összeadja a pontjait és az nyer, akinek több van. A pontozást illetően nincsenek konkrétumok. Az általános tény az, hogy a legtöbb pontot a fénylapok, majd az állatosok kapják. A szalagos és növényes lapoknak van a legkisebb értékük.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanafuda című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]