Nintendo GameCube

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nintendo GameCube
Nintendo GameCube logo.jpg
GameCube-Console-Set.png
Indigókék GameCube és kontroller
Általános adatok
Gyártó Nintendo
Típus Játékkonzol
Generáció 6. generációs
Megjelenés ideje Japán 2001. szeptember 14.
USA 2001. november 18.
EU 2002. május 3.
Ausztrália 2002. május 17.
Eladott darab Japán: 4,04 millió
Észak-Amerika: 12,94 millió
Európa és Ausztrália: 4,77 millió[1]
Összesen: 21,74 millió
Legtöbbet eladott játék Super Smash Bros. Melee, 7,09 millió (2008. március 10-ig)[2]
Technikai jellemzők
Adathordozó Nintendo GameCube Game Disc
Processzor PowerPC Gekko, 486 MHz
Grafikus vezérlő ATI Flipper, 162 MHz
Előd
Utód
Nintendo 64 (1996)
Wii (2006)
Egy ezüstszínű GameCube

A Nintendo GameCube (GCN) (ニンテンドーゲームキューブHepburn-átírássalNintendō Gēmukyūbu?) a Nintendo negyedik játékkonzolja. ( Az első volt a Nintendo Entertainment System (röviden NES), őt követte a Super Nintendo Entertainment System (SNES), a harmadik pedig a Nintendo 64 volt.) A Wii elődje.

A GameCube az első olyan Nintendo konzol, ami optikai adattárolót használ kártyák és kazetták helyett. Az Xbox és a PlayStation 2 adattárolóival szemben a GameCube miniDVD alapú lemezt használ, melyet a Panasonic fejlesztett és gyártott a Nintendo számára. Cserébe a Panasonic megkapta a jogot a Nintendo-tól, hogy „saját” konzolt készítsen, aminek végül Panasonic Q lett a neve. A Panasonic Q tulajdonképpen egy DVD lejátszó és egy GameCube keveréke volt. Méretben nagyobb volt, mint a GameCube és króm festést kapott. Csak japánban jelent meg.

A harmadik olyan Nintendo konzol, ami támogatja az internetes játékot. A Game Boy Advance-t is rá lehet kötni.

Japánban 2001. szeptember 14-én, Észak-Amerikában 2001. november 18-án, Európában 2002. május 3-án és Ausztráliában 2002. május 17-én adták ki. Világszerte 21,74 millió darabot adtak el a konzolból.[1] A Nintendo 2007-ben abbahagyta a GameCube gyártását.

Marketing[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo több módon is reklámozta a GameCube-ot. A kiadás idejében a GameCube szlogenje a „Born to Play” (Játékra született) volt.[3] A korai reklámokban egy forgó kocka volt látható ami átalakult a GameCube logójává. Ez a játékok trailerjei után is látható.[4]

Később a Nintendo a „Who Are You?” (Ki vagy?) szlogennel reklámozta a konzolját. A legtöbb „Who Are You?” reklám a Nintendo saját játékait mutatta be, a külsős fejlesztőknek fizetniük kellett a Nintendónak, hogy reklámozzák a játékaikat.

Hardware[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo 64-hez hasonlóan a GameCube-ot is több színben adták ki. A konzol két színben, az „Indigo”-ban és a „Jet Black”-ben volt elérhető. Később limitált példányszámban kiadták a „Platinum” színű konzolokat. Az „Orange Spice” színű GameCube-ot csak Japánban adták ki.

A GameCube modellszáma, a DOL-001 és a DOL-101 a Dolphin kódnévre való utalás.[5] Utóbbi nem rendelkezik digitális videó kimenettel. A hivatalos kiegészítők is sorozatszáma is a DOL betűkkel kezdődik. Egy másik Dolphin-ra való utalás a Flipper nevű processzor.[6] A Panasonic is adott ki hivatalosan licencelt GameCube-ot ami képes volt lejátszani a DVD-t. Ezt Panasonic Q-nak hívják.

A Nintendo egyik legfőbb célja az volt, hogy a GameCube-ra ellentétben elődjével a Nintendo 64-el könnyen lehessen rá játékokat fejleszteni, de a riválisokkal szemben se maradjon alul.[7] A fejlesztői konzolok neve: GameCube NR Reader. Ezeknek a verzióknak a modellszámai a DOT betűkkel kezdődtek. Ezeket a konzolokat a Nintendo árulta a fejlesztőknek. Az NR Readerek nem játsszák le a GameCube játékokat csak ha a Nintendo NR íróval lettek kiírva.

Memória és háttértár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy GameCube memóriakártya

Hasonlóan a PlayStation 2-höz a GameCube is memóriakártyákat használ a játékok mentéseinek tárolásához. A GameCube memóriakártyák több különböző méretben kaphatóak. Hivatalosan hármat adtak ki: 59 blokkosat (4 Mbit/512 KB, szürke), 251 blokkosat (16 Mbit/2 MB, fekete) és 1019 blokkosat (64 Mbit/8 MB, fehér). A PS2-höz hasonlóan két memóriakártya bemenet van a konzolon.[8]

Technikai részletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo GameCube Game Disc-et a Matsushita készítette a Nintendo számára. A Nintendo azért választotta ezt a lemezt, hogy megakadályozza a kalózkodást és így a DVD gyártóknak sem kellett fizetniük. A Nintendo első olyan konzolja Japánon kívül ami nem cartridge-okat használ (a Famicom Disk System-et és a Nintendo 64DD-t csak Japánban adták ki). Vannak olyan játékok amik a hangok és mozik nagy mennyisége miatt nem fértek rá egy lemezre (például a Tales of Symphonia). Huszonöt ilyen játékot adtak ki.

A Nintendo a 2004 május után gyártott GameCube-okba nem szerelt digitális AV-csatlakozót, mert a konzol tulajdonosainak csak 1 százaléka használta ezt a funkciót.[9]


Mikroprocesszor:

  • Módosított IBM PowerPC (Gekko) 485 MHz
  • 0,18 mikronos IBM copper Wire technológia[10]
  • CPU-kapacitás és IDP: 1125 Dmips (Dhrystone 2.1), 32 bit integer és 64 bit lebegőpont
  • Külső busz sávszélessége: 1,3 GB/s (csúcs), 32 bit címhely, 64 bit adatbusz 162 MHz[10]
  • Belső cache: L1 - utasítás 32 Kb, adat 32 Kb (nyolcutas); L2 - 256 Kb (kétutas)[10]

Memória:

  • Teljes rendszermemória: 43 MB
  • Központi memória: 24 MB MoSys 1T-SRAM (Splash), megközelítőleg 10ns fenntartható látencia
  • Audio memória (A-memória): 16 Mb (81 MHz DRAM)

Kimenetek és bemenetek:

  • Kontroller csatlakozók: 4
  • Memóriakártya csatlakozók: 2
  • Analóg AV kimenet: 1
  • Digitális AV kimenet: 1
  • Nagysebességű soros port: 2
  • Nagysebességű párhuzamos port: 1

Hang:

  • Hang processzor: módosított Macronix 16 bit DSP 81 MHz
  • Utasítás memória: 8 Kb RAM + 8 Kb ROM
  • Adatmemória: 8 Kb RAM + 4 Kb ROM
  • Teljesítmény 64 szimultán csatorna, ADPCM


IBM PowerPC Gekko processzor

Grafikus vezérlő:

  • Módosított ATI / Nintendo (Flipper) 162 MHz[11]
  • Gyártási eljárás: 0,18 mikronos NEC Embedded DRAM
  • Embedded frame buffer: megközelítőleg 2 MB
  • Fenntartható látencia: 6,2 ns (1T-SRAM)
  • Embedded textúra cache: megközelítőleg 1 MB
  • Textúra olvasási sávszélesség: 10,4 GB/s (csúcs)
  • Központi memória sávszélessége: 2,6 GB/s (csúcs)
  • Z Buffer illetve színmélység: 24 bit
  • Lebegőpontos aritmetikai képesség: 10,5 GFLOPS (csúcs) (MPU + Geometriai motor + teljes HW megvilágítás)
  • Valódi teljesítmény: 6 ~ 12 millió poligon másodpercenként (csúcs)
  • Képfeldolgozó funkciók: Köd, szubpixel-élsimítás, 8 hardver fényforrás, alpha blending, Virtual Texture Design, multi-textúrázás, bump-mapping, environment mapping, bilineáris/trilineáris/anizotrópikus filterezés, valós idejű textúra-tömörítés (S3TC), valósidejű Display List dekompresszió, HW 3-line deflickering (remegéselvonó) filter

Meghajtó:

  • CAV (Constant Angular Velocity)
  • Átlagos elérési idő: 128 ms
  • Adatátviteli sebesség: 16 Mbps ~ 25 Mbps
  • Adathordozó: Matushita (Panasonic) technológiáján alapuló 8 cm-es, 1,5 GB Nintendo GameCube lemez
GameCube Disc

Kontroller[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekete GameCube kontroller

A sima GameCube kontroller úgy lett tervezve, hogy kényelmesen elférjen a játékos kezében. Összesen nyolc gomb, két analóg kar és egy D-pad található rajta. Bal oldalon az egyik analóg kar és alatta a D-pad található, jobb oldalon pedig az A, B, X és Y gombok és ezek alatt a C kar található. A Start és a Pause gombok a kontroller közepén találhatók.

A kontroller tetején az analóg L és R és a digitális Z gomb található. Az L és R gombok képesek analóg és digitális üzemmódban is működni.

Piaci részesedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendónak nem sikerült a Nintendo 64 miatt elveszített játékosokat visszacsábítani. Riválisaival szemben alulmaradt, a Sony PlayStation 2-ből és a Microsoft Xbox-ból is több fogyott mint a GameCubeból. A Nintendo „családbarát” üzletpolitikája és a külsős fejlesztők hiánya miatt maradt alul a riválisaival szemben.

A GameCube az internetes játékok terén is rosszabbul teljesített mint riválisai. Gyakran az internetet is támogató multi-platform játékokat GameCubera internetes játékmód nélkül adták ki.

A GameCube legtöbb játéka a Nintendo saját fejlesztése. Az Electronic Arts sportjátékaiból jóval kevesebb fogyott Gamecubeon mint PlayStation 2-n vagy Xbox-on. Az Eidos Interactive 2003 szeptemberében bejelentette, hogy nem fejleszt több játékot GameCube-ra, a nagy veszteségek miatt.[12] A 2003. október 23-ai árcsökkenésnek és a The Legend of Zelda: Collector's Edition-nek köszönhetően az eladások valamivel megnőttek.

Az Ubisoft, a THQ, a Disney Interactive Studios, a Humongous Entertainment és az EA Sports még 2007-ben is adott ki GameCubera játékokat.[13][14][15][16]

Online játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GameCube internetes játékaihoz GameCube Modem Adapterre vagy Broadband Adapterre van szükség. Csak négy játék támogatta az internetes játékot, ezek a Homeland, a Phantasy Star Online Episode I & II, a Phantasy Star Online Episode I & II Plus és a Phantasy Star Online Episode III: C.A.R.D. Revolution. Ezeknek az internetes támogatását 2007 áprilisában megszüntették.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GameCube-ból közel 22 millió darab kelt el,[1] ezzel közel 140 millióval alulmaradva a PlayStation 2-vel szemben.[17]

2009 szeptemberében az IGN szerint a GameCube a tizenhatodik legsikeresebb játékkonzol lett.[18]

Játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 600 játékot adtak ki a konzolra. Több mint 208,56 millió GameCube játék fogyott el 2008. június 30-áig.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nintendo GameCube című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo
  2. Új Brawl játék Wii-re!. Nintendo of America Inc.. „A sorozat előző játéka, a Super Smash Bros. Melee volt a Nintendo GameCube legsikeresebb játéka a maga 7,09 millió eladott példányával.”
  3. GameCube Slogan Revealed!. Nintendo World Report
  4. Kirby Air Ride trailer. GameTrailers
  5. Project Dolphin. IGN
  6. GameCube 101: grafika. IGN
  7. GameCube dosszié. GameSpot
  8. Nintendo GameCube kiegészítők. Nintendo
  9. Nintendo's GameCube Component FAQ page. Nintendo
  10. ^ a b c GameCube. Ace's Hardware. [2004. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Anand Lal Shimpi: Hardware Behind the Consoles - Part II: Nintendo's GameCube (angol nyelven). AnandTech, 2001. december 7. „„... the graphics core in Flipper runs at 162MHz as well.””
  12. Eidos nem támogatja tovább a GCN-t. IGN
  13. Surf's Up. Ubisoft
  14. Ratatouille. THQ
  15. Madden NFL 08. EA Games. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  16. Disney E3 felhozatala. Nintendo World Report
  17. Sony 150 milliót akar eladni a PS3-ból. Ft.com. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. Nintendo GameCube a 16.. IGN

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.