Moodle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moodle
Moodle-logo.svg
Moodle.png

Fejlesztő Martin Dougiamas
Első kiadás 2002. augusztus 20.
Legfrissebb stabil
kiadás
2.2.2
(2012. március 12.)
Legfrissebb fejlesztői
kiadás
2.3dev
Programozási nyelv PHP
Operációs rendszer platformfüggetlen
Kategória eLearning keretrendszer, LMS
Licenc GNU GPL
A Moodle weboldala

A Moodle egy nyílt forráskódú, ingyenes (GNU GPL) licenc alatt terjesztett, PHP nyelven íródott eLearning keretrendszer. A Moodle önmagát CMS-nek nevezi (Course Management System), de a klasszikus eLearning keretrendszerek osztályozása alapján egy LMS (Learning Management System) rendszernek tekinthetjük. A Moodle-t eredetileg az ausztrál Martin Dougiamas WebCT rendszergazda fejlesztette ki, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok létrehozásában, amelyek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes építése és a folyamatos fejlődés áll.

A Moodle projekt több olyan különálló, de összefüggő elemből áll, mint:

  • a szoftver: ez a fő Moodle platform, amelyet a Moodle Pty Ltd (ez az ausztrál cég Moodle központja) fejleszt.
  • a Moodle közösség, több mint egymillió regisztrált felhasználóval,[forrás?] akik a Moodle közösségi oldalon keresztül ingyenes támogatást nyújtanak egymásnak, megosztják egymással ötleteiket, kódjaikat és információikat.
  • a Moodle Partnerhálózata biztosítja a Moodle jelenlétét a kereskedelemben, és így biztosítja a finanszírozás nagy részét a Moodle Pty Ltd keresztül történő díjfizetéssel.

A Moodle által támogatott eLearning szabványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Martin WebCT rendszergazda (Curtin University of Technology) - valami „jobbat” szeretne kitalálni
  • Moodle 1.0 (2002. augusztus 20.)
  • Moodle 1.1 (2003. augusztus 29.)
  • Moodle 1.2 (2004. március 20.)
  • Moodle 1.3 (2004. május 25.)
  • Moodle 1.4 (2004. augusztus 31.)
  • Moodle 1.5 (2005. június 5.)
  • Moodle 1.6 (2006. június 20.)
  • Moodle 1.7 (2006. november 7.)
  • Moodle 1.8 (2007. március 30.
  • Moodle 1.9 (2008. március 3.)
  • Moodle 2.0 (2010. november 24.)
  • Moodle 2.1 (2011. július 1.)
  • Moodle 2.2 (2011. december 5.)

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moodle számos funkciót tekintve egy e-learning platform néhány eredeti újítással (például a szűrőrendszer. Moodle-t sokféle területen lehet alkalmazni, mint például az oktatás, képzés és fejlesztés, valamint az üzleti beállításokat.

Néhány tipikus jellemzője

  • vitafórum
  • fájlok letöltés
  • osztályozás
  • Moodle azonnali üzenetek
  • online naptár
  • Online Hírek és a Közlemények (főiskolai és tanfolyami szint)
  • online kvíz
  • Wiki

A fejlesztők plugin- ek létrehozásával kiterjesztették Moodle moduláris konstrukciót és új funkciót adott Moodle-nak. A Moodle infrastruktúra sokféle plugin-t támogat:

  • tevékenységek (beleértve a szót, és matematikai játékok)
  • erőforrás típust
  • kérdés típusok (feleletválasztós, igaz és hamis, töltse ki az üres, stb.)
  • adatmező típusa (az adatbázis-tevékenység)
  • grafikus témák
  • hitelesítési módszerek (a szükséges felhasználónevet és jelszót elérhetőség)
  • beiratkozási módszerek
  • tartalmi szűrők

Moodle felhasználók használhatják a PHP-t, hogy új modulokat hozhassanak létre. A Moodle a kezdetektől fogva támogatja a nyílt forráskódú programozók munkáját. Ez is hozzájárult a gyors fejlődéshez és hibajavításhoz.

Telepítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhasználók Moodle információs forrásból tudják telepíteni a Moodle-t, ehhez azonban nagyobb technikai tudás kell, mint más automatizálási technológiák, mint például egy Debian csomag telepítése vagy a telepítés kész használható TurnKey Moodle készülék vagy a Bitnami telepítő.

Néhány ingyenes Moodle hosting szolgáltató lehetővé teszi az oktatók számára Moodle-alapú online osztályok létrehozását mindenféle telepítés vagy a szerver ismeretek nélkül. Néhány fizetett Moodle hosting szolgáltató értéknövelt szolgáltatásokat, mint például a testreszabhatóság és tartalmi fejlesztés.

Interoperabilitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moodle módosítás nélkül fut Unix, Linux, FreeBSD, Windows, Mac OS ,NetWare és egyéb rendszerek, amely támogatja a PHP-t és az adatbázist, melyeket a legtöbb webhoszting szolgáltató támogat.

Adatok egy adatbázisban tárolódnak. Moodle a MySQL 1.6-os vagy PostgreSQL 1.7-os verzióját használja. A 2006 novemberében megjelent Moodle verzió teljes mértékben kihasználja az adatbázis absztrakciót, így telepítő sokféle adatbázis szerver közül választhat, mint például az Oracle és a Microsoft SQL Server.

Moodle interoperabilitás jellemzői a következők:

  • hitelesítés, az LDAP, Shibboleth, vagy egyéb szabványos módszerek (pl. IMAP)
  • beiratkozás, a IMS Enterprise többek között szokásos módszerekkel, vagy a közvetlen együttműködés a külső adatbázis
  • vetélkedők és kvíz kérdések, így az import / export számos formátumok: GIFT (moodle saját formátum), IMS QTI, XML és XHTML (NB bár export nagyon jól működik, import jelenleg nem teljes). Moodle különféle típusú kérdések - Számított, Leírás, esszé, Matching, Beépített válaszok, többszörös választás, rövid válasz, numerikus, Random rövid válasz Matching, Igaz / hamis.
  • források segítségével IMS Content Packaging, SCORM, AICC (CBT), LAMS
  • integráció más Content Management Systems, mint a Drupal vagy PostNuke (via harmadik fél kiterjesztések)
  • hírszolgáltatás, RSS-vagy Atom hírforrások - a külső hírforrások is megjelenik egy tanfolyamot, és fórumok, blogok és egyéb funkciók is elérhetővé kell tenni, hogy mások hírforrások.

Moodle import funkció segítségével egyéb speciális rendszerek is használható, mint például vetélkedők vagy teljes kurzus importálása Blackboard-ból vagy WebCT-ből. Ezek az import eszközök azonban nem tökéletesek


A Moodle 2.0 újdonságai

  • File API
  • Repository API
  • Portfolio API
  • Megújult biztonsági mentés
  • Megújult navigáció és blokk-kezelés
  • Globális csoportok
  • Feltételes tevékenységek
  • Új WYSIWYG szerkesztő
  • Telepítés és kezelés parancssorból

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]