VMware
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2007 áprilisából) |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| VMware Inc. | |
 |
|
| Alapítva | Palo Alto, Kalifornia, USA, 1998 |
| Székhely | Palo Alto, Kalifornia, USA |
| Ismertebb_személyek | Paul Maritz (President & CEO) Diane Greene Mendel Rosenblum Edouard Bugnion |
| Iparág | Computer software |
| Termékek | vSphere ESX Server ESXi Server Workstation Fusion Player Server VMware Service Manager ThinApp View ACE Lab Manager Infrastructure Converter Site Recovery Manager Stage Manager vCenter Orchestrator VMFS |
| Árbevétel | ▲ 3,77 mrd USD (2011) |
| Profit | ▲ 724 millió USD (2011) |
| Alkalmazottak száma | 11 200 |
| Anyavállalata | EMC Corporation |
|
|
|
| A VMware Inc. weboldala | |
A VMware Inc. egy szoftvercég, amely operációs rendszerek emulációjára és virtualizálásra szakosodott[1][2][3]. Egyik legismertebb terméke a „VMware Workstation”. A céget 2004 elején felvásárolta az EMC Corporation.
Tartalomjegyzék |
Termékei [szerkesztés]
VMware Workstation [szerkesztés]
A VMware Workstationnel Linux és Microsoft Windows alatt egy PC virtualizálása lehetséges. A fizikailag rendelkezésre álló számítógépünk erőforrásaitól és operációs rendszerétől is nagymértékben függ a sebesség (processzor, memória stb).
Verziótörténet [szerkesztés]
- 2001. november 1. - VMware Workstation v3.0
- 2002. április 9. - Workstation v3.1 (Microsoft Tech-Ed 2002)[4]
- 2003. március 23. - Workstation version v4.0[5]
- 2004. április 5. - bejelentésre került a VMware Workstation v4.5[6]
- 2005. április 11. - Workstation v5.0[7]
- 2005. szeptember 12. - VMware Workstation (frissítés) 5.5[8]
- 2007. május 9. - VMware Workstation v6.0[9]
- 2008. szeptember 23. - VMware Workstation v6.5.0[10]
VMware Server és ESX [szerkesztés]
A VMware Server és az ESX főképp szervereken való használatra ajánlja a cég. A VMware GSX utódja a VMware Server, amely szabadon letölthető. A VMware terméktámogatást nyújt, s lehetséges a vCenter Serverhez való kapcsolódás is. A VMware Server úgynevezett hosted-rendszerek, ez azt jelenti, hogy szükségük van egy létező operációs rendszerre, amely lehet Windows vagy Linux.
Az ESX egy saját kernelre épül, amelynek e miatt nincs szüksége egy operációs rendszerre, közvetlenül hardveren fut („bare metal” virtualizáció). A 3-as verziójú ESX már támogatja az automatikus Load balancinget.
vCenter Server [szerkesztés]
A vCenter Server a VirtualCenter utódja. A vCenter Server lehetővé teszi a Server és az ESX, s azok virtuális gépeik központi adminisztrációját. Segítségével nem szükséges mindegyik szerverre, s azok virtuális gépeinek az adminisztrációs konzoljára bejelentkezni.
A vCenter Serverrel virtuális infrastruktúrákat lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy például egy hálózatban 40 szervert látunk, holott igazából csak 2 fizikai szerver van, a többi virtuális.
A vCenter Server több szerverkomponensből áll: adatbázis /Acces/, Oracle, MYSQL Server, egy vagy több kliensekből. A kliens és a szerver közötti kommunikáció webszolgáltatáson keresztül valósul meg.
VMotion [szerkesztés]
A VMotion megvalósítja a vCenter Serverrel együtt, a futó virtuális gépek áttelepítését ESX-Server-ek közt. Mindehhez szükséges, hogy a virtuális merevlemezek egy Storage Area Networkön legyenek.
A VMotion Agentek elosztását a hostokra a vCenter Server intézi. Így minden hostnak egy, csak erre a célra létrehozott virtuális switchhez kell kapcsolódnia, amelyet egy fizikai hálózati kártyához kell kötni. Így költöztetjük át az adatokat a létrehozott „managelt hálózaton”.
Egy futó virtuális gép átköltöztetése egy másik ESX szerverre a következőképpen működik: először a virtuális gép merevlemeze írásvédetté változik meg, minden ettől a pillanattól való változás egy Redo-Logba íródik. Ugyanez történik a virtuális memóriában és virtuális processzorban lévő állapotadatokkal. Mindezek közben a virtuális gép az első ESX-en tovább fut. Ha a merevlemez(ek) tartalma és utána a vezérlés a második ESX-en megérkeztek s feladatát felvette akkor az a VMotion elkezdi a Redo-Logot az első ESX-ről a másodikra integrálni. Csak ha majdnem 100%-os a integrálás csak akkor állítja meg az első ESX a virtuális gépet. A maradék a Redo-Log -ból átvitelre kerül s a virtuális memória és processzor tartalma is integrálódik, így a második gépen teljes mértékben áll a rendszer, s tovább folytatja a feladatait. Így a felhasználó által észrevett kiesés csupán egy-két másodperc (a Redo-Log és memória átvitelére igénybe vett idő). Mivel a memóriatartalom kerül átvitelre, ezért a két gépben azonos típusú processzorra van szükség.
VMware Player [szerkesztés]
A WMware Player egy ingyenes szoftver, amellyel a „kész” virtuális gépeket „le tudjuk játszani”. A Virtual Machine Center oldalon le lehet tölteni kész virtuális gépeket. Így lehetővé válik, például egy Linux környezet letöltése, mellyel Windows alatt biztonságosan tudunk böngészni.
VMware Converter [szerkesztés]
A Vmware Converter egy migrálást segítő eszköz Windows alá, amely fizikai rendszerekből virtuális rendszereket készít.
A virtualizáció felhasználhatósága az informatika környezetben [szerkesztés]
A szoftverfejlesztés terén megkönnyíti a munkát, mivel több operációs rendszer futhat egyszerre. Ezzel könnyedén lehet különböző platformokat tesztelni. A Snapshot segítségével visszaállítási pontokat lehet menteni, amelyekhez bármikor vissza lehet térni.
A virtualizáció segítségével elavult programok is használhatóak aktuális platformokon.
Továbbá a virtualizáció hídként szolgálhat a Windows és a Linux között. Így minden Windows program futtatható Linux alatt, anélkül, hogy újraindítanánk a gépet - nincs szükség dual-boot-ra.
A virtualizáció nagy segítséget jelenthet adatvisszaállításkor, mivel egy virtuális gép könnyen, mint egy könyvtár másolható (minden beállítással együtt), ezért elmenthető egy külső adathordozóra, pl: USB HDD. Szükség esetén akár szerverparkok is rövidebb időn belül „újraéleszthetők”, s mindezt az összes beállítással.
Mivel a virtuális gépek hardverje mindig ugyanaz, ezért egy átköltözés egyik fizikai gépről a másikra teljesen problémamentes, gyakorlatilag egy könyvtár átmásolása.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ VMware leader in virtualization market
- ↑ Lohr, Steve. „VMware market share more than 80%”, The New York Times, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2010. május 27.)
- ↑ VMware, Hyper-V virtualization leave others in the dust
- ↑ VMware (2002-04-09). "VMware Unveils VMware Workstation 3.1 at Microsoft Tech·Ed 2002". Press release. Elérés: 2007-11-03.
- ↑ VMware (2003-03-23). "VMware Announces Fourth Generation of Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
- ↑ VMware (2004-04-05). "VMware Announces New Release of Award-winning Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
- ↑ VMware (2005-04-11). "VMware Unveils Fifth Generation of Powerful Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
- ↑ VMware (2005-09-12). "VMware Introduces New Release of Its Powerful Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
- ↑ VMware, Inc. (2007-05-09). "VMware Announces Availability of Sixth Generation of Industry-Leading Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-09-20.
- ↑ http://www.vmware.com/support/ws65/doc/releasenotes_ws65.html
