VMware

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VMware Inc.
Vmware.svg
Típus vállalat
Alapítva Palo Alto, Kalifornia, USA, 1998
Székhely Palo Alto, Kalifornia, USA
Ismertebb személyek Paul Maritz (President & CEO)
Diane Greene
Mendel Rosenblum
Edouard Bugnion
Iparág Computer software
Termékek vSphere
ESX Server
ESXi Server
Workstation
Fusion
Player
Server
VMware Service Manager
ThinApp
View
ACE
Lab Manager
Infrastructure
Converter
Site Recovery Manager
Stage Manager
vCenter Orchestrator
VMFS
Árbevétel 3,77 mrd USD (2011)
Profit 724 millió USD (2011)
Alkalmazottak száma 11 200
Anyavállalata EMC Corporation
Tőzsde New York Stock Exchange

A VMware Inc. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz VMware Inc. témájú médiaállományokat.

A VMware Inc. egy szoftvercég, amely operációs rendszerek emulációjára és virtualizálásra szakosodott[1][2][3]. Egyik legismertebb terméke a „VMware Workstation”. A céget 2004 elején felvásárolta az EMC Corporation.

Termékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VMware Workstation[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VMware Workstationnel Linux és Microsoft Windows alatt egy PC virtualizálása lehetséges. A fizikailag rendelkezésre álló számítógépünk erőforrásaitól és operációs rendszerétől is nagymértékben függ a sebesség (processzor, memória stb).

Verziótörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VMware Server és ESX[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VMware Server és az ESX főképp szervereken való használatra ajánlja a cég. A VMware GSX utódja a VMware Server, amely szabadon letölthető. A VMware terméktámogatást nyújt, s lehetséges a vCenter Serverhez való kapcsolódás is. A VMware Server úgynevezett hosted-rendszerek, ez azt jelenti, hogy szükségük van egy létező operációs rendszerre, amely lehet Windows vagy Linux.

Az ESX egy saját kernelre épül, amelynek e miatt nincs szüksége egy operációs rendszerre, közvetlenül hardveren fut („bare metal” virtualizáció). A 3-as verziójú ESX már támogatja az automatikus Load balancinget.

vCenter Server[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vCenter Server a VirtualCenter utódja. A vCenter Server lehetővé teszi a Server és az ESX, s azok virtuális gépeik központi adminisztrációját. Segítségével nem szükséges mindegyik szerverre, s azok virtuális gépeinek az adminisztrációs konzoljára bejelentkezni.

A vCenter Serverrel virtuális infrastruktúrákat lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy például egy hálózatban 40 szervert látunk, holott igazából csak 2 fizikai szerver van, a többi virtuális.

A vCenter Server több szerverkomponensből áll: adatbázis /Acces/, Oracle, MYSQL Server, egy vagy több kliensekből. A kliens és a szerver közötti kommunikáció webszolgáltatáson keresztül valósul meg.

VMotion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VMotion megvalósítja a vCenter Serverrel együtt, a futó virtuális gépek áttelepítését ESX-Server-ek közt. Mindehhez szükséges, hogy a virtuális merevlemezek egy Storage Area Networkön legyenek.

A VMotion Agentek elosztását a hostokra a vCenter Server intézi. Így minden hostnak egy, csak erre a célra létrehozott virtuális switchhez kell kapcsolódnia, amelyet egy fizikai hálózati kártyához kell kötni. Így költöztetjük át az adatokat a létrehozott „managelt hálózaton”.

Egy futó virtuális gép átköltöztetése egy másik ESX szerverre a következőképpen működik: először a virtuális gép merevlemeze írásvédetté változik meg, minden ettől a pillanattól való változás egy Redo-Logba íródik. Ugyanez történik a virtuális memóriában és virtuális processzorban lévő állapotadatokkal. Mindezek közben a virtuális gép az első ESX-en tovább fut. Ha a merevlemez(ek) tartalma és utána a vezérlés a második ESX-en megérkeztek s feladatát felvette akkor az a VMotion elkezdi a Redo-Logot az első ESX-ről a másodikra integrálni. Csak ha majdnem 100%-os a integrálás csak akkor állítja meg az első ESX a virtuális gépet. A maradék a Redo-Log -ból átvitelre kerül s a virtuális memória és processzor tartalma is integrálódik, így a második gépen teljes mértékben áll a rendszer, s tovább folytatja a feladatait. Így a felhasználó által észrevett kiesés csupán egy-két másodperc (a Redo-Log és memória átvitelére igénybe vett idő). Mivel a memóriatartalom kerül átvitelre, ezért a két gépben azonos típusú processzorra van szükség.

VMware Player[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WMware Player egy ingyenes szoftver, amellyel a „kész” virtuális gépeket „le tudjuk játszani”. A Virtual Machine Center oldalon le lehet tölteni kész virtuális gépeket. Így lehetővé válik, például egy Linux környezet letöltése, mellyel Windows alatt biztonságosan tudunk böngészni.

VMware Converter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vmware Converter egy migrálást segítő eszköz Windows alá, amely fizikai rendszerekből virtuális rendszereket készít.

A virtualizáció felhasználhatósága az informatika környezetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szoftverfejlesztés terén megkönnyíti a munkát, mivel több operációs rendszer futhat egyszerre. Ezzel könnyedén lehet különböző platformokat tesztelni. A Snapshot segítségével visszaállítási pontokat lehet menteni, amelyekhez bármikor vissza lehet térni.

A virtualizáció segítségével elavult programok is használhatóak aktuális platformokon.

Továbbá a virtualizáció hídként szolgálhat a Windows és a Linux között. Így minden Windows program futtatható Linux alatt, anélkül, hogy újraindítanánk a gépet - nincs szükség dual-boot-ra.

A virtualizáció nagy segítséget jelenthet adatvisszaállításkor, mivel egy virtuális gép könnyen, mint egy könyvtár másolható (minden beállítással együtt), ezért elmenthető egy külső adathordozóra, pl: USB HDD. Szükség esetén akár szerverparkok is rövidebb időn belül „újraéleszthetők”, s mindezt az összes beállítással.

Mivel a virtuális gépek hardverje mindig ugyanaz, ezért egy átköltözés egyik fizikai gépről a másikra teljesen problémamentes, gyakorlatilag egy könyvtár átmásolása.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. VMware leader in virtualization market
  2. Lohr, Steve. „VMware market share more than 80%”, The New York Times, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2010. május 27.) 
  3. VMware, Hyper-V virtualization leave others in the dust
  4. VMware (2002-04-09). "VMware Unveils VMware Workstation 3.1 at Microsoft Tech·Ed 2002". Press release. Elérés: 2007-11-03.
  5. VMware (2003-03-23). "VMware Announces Fourth Generation of Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
  6. VMware (2004-04-05). "VMware Announces New Release of Award-winning Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
  7. VMware (2005-04-11). "VMware Unveils Fifth Generation of Powerful Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
  8. VMware (2005-09-12). "VMware Introduces New Release of Its Powerful Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-11-03.
  9. VMware, Inc. (2007-05-09). "VMware Announces Availability of Sixth Generation of Industry-Leading Desktop Virtualization Software". Press release. Elérés: 2007-09-20.
  10. http://www.vmware.com/support/ws65/doc/releasenotes_ws65.html