Szundzsong koreai császár
| Szundzsong | |
 |
|
| Szundzsong koreai császár | |
|
|
|
| Koreai Császárság (Tae-han Csekuk/Hankuk) császára | |
| Szundzsong | |
| Uralkodási ideje 1907. július 20. – 1910. augusztus 29. |
|
| Koronázása | Szöul 1907. augusztus 27. |
| Elődje | Kodzsong |
| Utódja | Japán uralom |
| A Koreai Császári Ház (Ji-dinasztia) feje | |
| Szundzsong | |
| Uralkodási ideje 1910. augusztus 29. – 1926. április 24. |
|
| Elődje | önmaga |
| Utódja | Ji Un |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ji-dinasztia |
| Teljes neve | Ji Csok (japán olvasatban: Ri Szeki) |
| Született | 1874. március 25. Szöul |
| Elhunyt | 1926. április 24. (52 évesen) Szöul |
| Nyughelye | Ju-nung, Kumgok |
| Házastársa | 1. Min trónörökösné (1872–1904) |
| Házastársa | 2. Jun császárné (1894–1966) |
| Gyermekei | nem születtek |
| Édesapja | Kodzsong koreai császár (1852–1919) |
| Édesanyja | Min koreai királyné (1851–1895) |
Szundzsong (Szöul, 1874. március 25. – Szöul, 1926. április 24.), koreaiul: koreai írással: 순종, kínai írásjegyekkel[1]: 純宗, Korea utolsó császára (1907–1910). A Csoszon vagy más néven Ji-dinasztia tagja.[2]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Kodzsong koreai császár és Min koreai királyné egyetlen, felnőtt kort elért gyermeke. Édesanyját, aki a japánok szemében szálka volt annak nagy hatalma és az akaratgyenge férjére tett erős befolyása okán, bérgyilkosokkal meggyilkoltatták éjszaka, álmában törve rá 1895. október 8-án. Férje és fia pedig az orosz követségre menekült ekkor, és majdnem egy évig ott is tartózkodtak.
1898. szeptemberében a japánoknak tulajdonított "Kávémérgezési összeesküvést" sikerült élve megúsznia mind neki, mind pedig az apjának, de a trónörökös maradandó károsodásokat szenvedett, és ennek következtében impotenssé vált, ami a dinasztiára nagy csapást jelentett, hiszen csak törvényes utódok örökölhették a trónt, a császár házasságon kívül született gyermekei ki voltak zárva a trónöröklésből.
Kodzsong császár 1907-ben az akkor ülésező második hágai békekonferencián titkos küldöttei útján megpróbált segítséget kérni a nyugati hatalmaktól az egyre erősödő japán befolyás megakadályozására, ám az ügy kitudódott, ezért 1907. július 20-án lemondatták a trónról az agg császárt fia, Szundzsong javára. 1910. augusztus 29-én végül a japánok őt is elmozdították a trónról, és protektorátust vezettek be Koreában, és a japán császárok felvették a Korea császára címet. A koreai császári család tagjait, japánosították, japán szokások folytatására kötelezték őket, és sokukat Japánba internáltak, ahol japán nemesség tagjaival házasították össze. Ezzel megkezdődött Korea 1945-ig artó japán gyarmatosítása.
1910-től hivatalosan ő maradt a császári ház feje. 1926. április 24-én halt meg Szöulban. Ekkor ifjabb öccse, az 1907-től trónörökös Ji Un (1897–1970) herceg követte a császári ház fejeként, akit Nasimoto Maszako japán hercegnővel házasítottak össze 1920. április 28-án, és két fiuk született.
Szundzsong első felesége Min trónörökösné (1872–1904) volt, Min Tae-ho gróf lánya, akivel 1882. november 20-án keltek egybe, de a trónörökösné még férje uralodása előtt, 1904-ben meghalt, ezért 1907-ben, özvegye trónra lépésekor posztumusz császárnéi címet kapott. Második feleségével, Jun császárnéval (1894–1966), aki Jun Tak-jung őrgróf, udvarmester és főkamarás lánya volt, 1907. január 24-én házasodtak össze. Ő pár hónappal később, 1907. július 20-án, császárrá kiáltásakor valóban elnyerte a császárnéi rangot. Állítólagos impotenciája miatt, melyet 24 évesen a Kávémérgezési összeesküvés következtében szerzett, egyik házasságából és házasságon kívüli kapcsolatból sem születtek gyermekei.
A trónörökös magyar szemmel [szerkesztés]
Vay Péter misszionárius 1906-ban a következő visszaemlékezést tette a koreai császárral, Kodzsonggal való találkozásakor, amikor az akkor még trónörökös Szundzsongot is láthatta apja mellett (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):[3] „Közvetlenül a császár mellett állt a trónörökös, aki alig több harminc évesnél.[4] Túlmagas és nehézkes férfi, egykedvű és lethargikus minden mozdulata. Nagyon csekély érdeklődést mutat minden iránt, ami az udvari élet légkörén kívül esik, és aligha van hajlama új eszmék befogadására. Nős, de családja nincsen. Van azonban egy öccse, aki mindenben merő ellentéte. Arca derült, ő maga ügyes, mozgékony és a palota nyomasztó légköre helyett inkább a távol országok friss levegőjét keresi. Jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik,[5] szorgalmasan dolgozik, tanul, tudást, tapasztalatokat gyűjt, elsajátítja a kormányzás művészetét, ami, úgy lehet, és ő is ezt reméli, egykor még hasznára lehet neki és hazájának. A császár és a trónörökös között egy óriás sötét alakja áll és komor fekete árnyékot vet reájuk. Arca durva; de mindenre figyel, és szemével követi mindazt, ami körülötte történik. Ő a palota fő eunuch-ja, előkelő személyiség és nagy befolyással biró ember. A kamarások és hercegek kísérik el hordszékeinket, amikor távozom. Bucsuzáskor megállapodunk, hogy holnap megmutatják nekem az ősök csarnokát és nehány nyilvános épületet. Meg kell említenem, hogy valamennyien nagyon udvariasak és hogy szivesen állanak szolgálatomra mindenben, amiről azt hiszik, hogy hasznát vehetem.”[6] (Szöul, 1902. november)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A dél-koreaiak használják még a kínai írásjegyeket a kínai eredetű szavak leírására, de az észak-koreaiak mára már mellőzték.
- ↑ A dinasztia kínai írásjegye a 李, mely koreai olvasatban Ji, kínai olvasatban Li, japán olvasatban pedig Ri lesz. Ezért fordul elő különböző alakokban az uralkodóház neve. A japán gyarmatosítás idején (1910–1945) a Ri változat volt az általános az uralkodóházak leszármazását jegyző Gothai Almanachban is. Másik elnevezése a Csoszon-dinasztia, mivel 1897-ig ez volt az államnév már nem létezett.
- ↑ Gróf Vay Péter (1864-1948) misszionárius, címzetes püspök, író. Rómában végzett tanulmányai után 1898-ban szentelték pappá. Rövid idő múlva elnyerte a szentmártoni javadalmas apátságot, majd apostoli protonotárius lett. 1917-ben az üszkübi püspöki címet kapta. Mint miszszionárius bejárta a világ minden részét.
- ↑ Szundzsong ekkor, 1902-ben 28 éves volt.
- ↑ A trónörökös legidősebb öccse Ji Kang (1877–1955) herceg volt, aki házasságon kívül született, de törvényesítették. Az USA-ban az evangélikus Roanoke Főiskolán, mely a Virginia állambeli Salem városában található, valamint az Ohio állambeli Wesleyánus Egyetemen tanult, mely pedig Delaware városában van. Az ő egyik unokája, Ji Von (1962–) 2005-től a koreai császári ház feje.
- ↑ Lásd Vay (1906).
Irodalom [szerkesztés]
- Vay Péter: Kelet császárai és császárságai, Budapest, Franklin-Társulat, 1906. URL: Lásd Külső hivatkozások
További információk [szerkesztés]
- Christopher Buyers: The Royal Ark/Korea/The Yi Dynasty – 2010. június 19.
- Vay Péter: Korea. Egy misszionárius feljegyzései a századfordulóról (Birtalan Ágnes szerk. Terebess Ázsia E-Tár) – 2010. június 19.
| Előző Kodzsong |
Korea császára  1907 – 1910 |
Következő Meidzsi (japán gyarmatosítás) |
| Előző önmaga mint császár |
A Koreai Császári Ház feje 1910 – 1926 |
Következő Ji Un |
