Keszong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keszong
개성
Kaesong.jpg
Becenév: Szongdo (송도/松都), „A fenyők városa”[1]
Közigazgatás
Ország  Észak-Korea
Régió Hvanghe (Keszong iparvidék)
Tartomány Észak-Hvanghe
Kerületei 24 tong, 3 li
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 192 578 fő (2009)[2] +/-
Földrajzi adatok
Terület 1309 km²
Világörökség-azonosító 1278
Elhelyezkedése
Keszong개성 (Észak-Korea)
Keszong개성
Keszong
개성
Pozíció Észak-Korea térképén
é. sz. 37° 58′ 00″, k. h. 126° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 37° 58′ 00″, k. h. 126° 33′ 00″
Átírási segédlet
Keszong thukkupsi
Koreai átírás
Hangul 개성특급시
Handzsa 開城特級市
McCune–Reischauer Kaesŏng-T'ŭkkŭpsi
Átdolgozott Gaeseong-Teukgeupsi

Keszong (hangul: 개성nyugaton Kaesong?) város Észak-Koreában, amely Észak-Hvanghe tartományban, a Keszong iparvidéken található. Egykoron Korjo fővárosa volt Kegjong (개경 / 開京) néven,[3] kőfallal körülvéve, négy kapuval. Közel található a dél-koreai határhoz, Szöultól mintegy 70 kilométerre északnyugatra.[1] Már az ókorban is fontos ginzengtermelő központ volt, Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba szállítottak.[1]

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korjo-tong (고려동/高麗洞)
  • Heun-tong (해운동/海雲洞)
  • Csanam-tong (자남동/子男洞)
  • Jokcson-tong (역전동/驛前洞)
  • Kvanhun-tong (관훈동/冠訓洞)
  • Manvol-tong (만월동/滿月洞)
  • Neszong-tong (내성동/內城洞)
  • Naman-tong (남안동/南安洞)
  • Nammun-tong (남문동/南門洞)
  • Namszan-tong (남산동/南山洞)
  • Pangdzsik-tong (방직동/紡織洞)
  • Poszon-tong (보선동/保善洞)
  • Pugan-tong (북안동/北安洞)
  • Puszan-tong (부산동/扶山洞)
  • Rjonghung-tong (룡흥동/龍興洞)
  • Rjongszan-tong (룡산동/龍山洞)
  • Szongak-tong (송악동/松嶽洞)
  • Szongnam-tong (성남동/城南洞)
  • Szondzsuk-tong (선죽동/善竹洞)
  • Szungdzson-tong (승전동/勝戰洞)
  • Tonghung-tong (동흥동/東興洞)
  • Tonghjon-tong (동현동/銅峴洞)
  • Undok-tong (은덕동/恩德洞)
  • Unhak-tong (운학동/雲鶴洞)
  • Pakjon-ri (박연리/朴淵里)
  • Szamgo-ri (삼거리/三巨里)
  • Togam-ri (덕암리/德岩里)

Híres keszongiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Kaesong. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  2. City population by sex, city and city type. Egyesült Nemzetek Szervezete, 2009. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  3. Chun-gil Kim. The History of Korea. Greenwood Publishing Group, 53. o (2005). ISBN 9780313332968 
  4. Osváth Gábor: Hvang Dzsini sidzso versei (eredeti szövegek, nyers- és műfordítások) (pdf). Konfuciusz Intézet. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  5. 최충헌 (koreai nyelven). Naver. (Hozzáférés: 2013. december 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]