Ttok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ttok
Korean.food-teok-01.jpg
karettok, ami döngöléssel készül
Típus desszert, édesség
Nemzet, ország Korea
Alapanyagok ragacsos rizsliszt

A ttok (hangul: 떡) a koreai rizssütemények megnevezése, melyek ragacsos vagy hagyományos rizsből készülnek. Több mint 250 fajtája ismert, készülhet döngöléssel, gőzöléssel, sütéssel és főzhetik is.[1] Az édes változatok mellett a nem édes jellegű ttokok is gyakoriak.[2] Ízesítésnek vagy töltelék gyanánt gyakran használnak azuki babból készült pépet, gabonaféléket, magvakat, mogyoróféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet vagy éppen ehető virágszirmokat.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Döngölik a ttokot
Siru (lyukas edények legelöl), amit ttok gőzön főzésére használtak

A ttok fontos étel volt Koreában, az ősök tiszteletére tartott megemlékezések, valamint az imádságok alkalmával alapételnek számított. A Joseon-korban a rizssütemény elengedhetetlen étele volt a születésnapi ünnepségeknek, a tiszteleti rituáléknak, az esküvőknek és a halotti toroknak, de a vendégeket is ezzel illett megkínálni és ajándékba is ttokféleségeket vittek.[1]

Eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos ttokkészítés folyamán az alábbi eszközöket használták:[3]

  • khi: gabonarosta
  • inambak (이남박): a rizs mosásához használt edény
  • pagadzsi: lopótökből faragott merőedény[m 1]
  • ongbegi[m 2] és csabegi[m 3]: nagyméretű, kerek agyagtálak
  • cshe és cshettari: szita és az Y-alakú lábazat, amin áll[m 4]
  • mettol: őrlőkő[m 5]
  • csolgu és csolgutkongi: mozsár és mozsártörő
  • anban (안반) és ttongme: döngöléshez használt deszka és döngölő(kalapács)[m 6]
  • siru (시루): gőzölőedény és sirumit (시루밑): az edény aljára helyezett kendő/vászondarab[m 7]
  • szot: koreai stílusú üst[m 8]
  • konggure: gőzölőrács
  • poncshol: vastag falú serpenyő[m 9]
  • csheban: fűzfavesszőből font tálca
  • ttokszal: fából faragott mintanyomó[m 10]

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ttok négy nagy típusba sorolható, elkészítési mód szerint. A gőzön főtt ttok (찌는 떡, ccsinun ttok vagy 시루떡 siruttok) speciális gőzölőedényben (시루, siru) készül, ezt tartják a legősibb ttoknak. a döngölt ttokot (치는 떡, cshinun ttok) gőzön főzés után döngölődeszkán vagy nagy, mozsár alakú tekenőben fakalapáccsal döngölik. A sült ttok (지지는 떡, csidzsinun ttok) készítésekor a gyúrt tésztát valamilyen alakúra formálják (például kisebb palacsintaformára), majd serpenyőben olajon kisütik. A főtt ttok (삶는 떡, szamnun ttok) esetében a tésztát golyó alakúra formálják vagy másmilyen alakúra szaggatják és forrásban lévő vízben megfőzik, aztán azukibab-őrleményben megforgatják.[4]

Gőzön főtt ttok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pekszolgi

A rizst (맵쌀 mepsszal) vagy ragacsos rizst (찹쌀 cshapsszal) vízben áztatják, megőrlik, majd agyagedényben gőzön megfőzik. A legegyszerűbb gőzön főtt rizssütemény a szolgittok vagy más néven murittok, ekkor a gőzölő edényben egyetlen nagy adagban készítik a ttokot. A khjottok esetében a ttokot rétegezik azukibab-pasztával.[4]

A rizst néha egyéb gabonafélével vagy babfélével keverik, például azukibabbal, mungóbabbal, szezámmaggal, búzával vagy keményítővel. Ízesítés gyanánt használnak gyümölcsöket, mogyorót, diót, fenyőmagot, Angelica grosseserrata[m 11] levelét, daikonretket, ürömöt, paprikát és bort is. Cukorral és mézzel édesítik.[4]

  • pekszolgi: a handzsa írésjegyek szó szerinti jelentése „hófehér rizssütemény”, különleges alkalmakkor szolgálták fel, például egy gyermek születésétől eltelt 100. napon, hogy a gyermeknek hosszú életet biztosítsanak.[5]
  • khongttok: különféle babfajtákból készül
  • csungphjon: a tésztát rizsborral gyúrják össze[6]
  • mudzsige ttok: „szivárványszínű” ttok, természetes színezékkel[7]
  • szongphjon: félhold alakú, azukibab-pasztával, szezámmal és egyéb töltelékkel töltött, fenyőlevelekkel együtt gőzölt ttok[8]
  • kkul ttok (꿀떡): „mézes ttok[9]
  • sszamttok: a gőzön főtt ttokot kinyújtják, majd kocka alakúra szeletelik, töltelékkel megtöltik és összehajtják, akár a sszamot.[10]

Döngölt ttok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gőzön főzött ttokot nagy mozsárban vagy fadeszkán (anban) egy nagy fakalpáccsal (ttongme) döngölik. Az egyik legjellegzetesebb döngölt ttok az indzsolmi, mely ragacsos rizslisztből készül.[4][11] Az indzsolmi aszerint, milyen őrleményben forgatják meg, kétféle lehet: phatindzsolmi, azukibab-őrleménybe forgatva, illetve {{koreai|kkaeinjeolmi|kkeindzsolmi (깨인절미), szezámmagba hempergetve. Az indzsolmit ízesíteni is lehet, például Artemisia princeps vagy Synurus deltoides leveleivel.[4] A hagyományos rizsből készített, nem édes karettok hosszú, henger alakú, többek között a ttokkuk és a ttokpokki alapanyaga.[12][13]

  • kephittok: azukibab-péppel töltött, félhold alakú ttok[14]
  • tandzsa: ragacsos rizsből készül és azukibabpasztába forgatják[4]

Sült ttok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

hvadzson

A rizslisztből tésztát gyúrnak, különféle alakúra, majd olajban kisütik.[4]

  • csonbjong (전병): koreai stílusú palacsinta[15]
  • hvadzson (화전): virgászirmokkal díszített, ragacsos rizslisztből készülő, kerek sütemény[4]
  • pukkumi (부꾸미): a lisztből gyúrt tésztát kisütik, majd töltelékkel megtöltik és félbehajtják. Készülhet ragacsos rizsből, tarka cirokból (Sorghum bicolor) vagy mungóbabból.[4]
  • csuak (주악): szárított datolyaszilva, reszelt citromhéj és szezámmag keverékével töltött, ragacsos rizslisztből készülő sütemény[4]

Főtt ttok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ragacsos rizsből gyúrt tésztát lobogó vízben kifőzik.[4]

  • kjongdan (경단): a labda formájú, főtt ttokot különféle őrleményekben hempergetik meg, például azukibab-őrleményben, fekete szezámmag-őrleményben stb.[16]
  • csapkvabjong (잡과병): gyümölcsökkel töltött tteok[4]

Ételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ttokkuk (떡국): döngöléssel készített karettok-rudat vékony szeletkre vágják, csirke- vagy marhahúslevesbe (egyes régiókban szardellalevesbe) betétként helyezik, valamint tojással és újhagymával tálalják.[17]
  • ttokpokki (떡볶이): a rizssüteményt kocshudzsanggal ízesített szószban megfőzik omukkal (어묵, sült vagy főzött halvagdalékból készült lapok[18]) és tojással.[19]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Jun Szoszok. Tteok: Rice cake, Festive Occasions: The Customs in Korea (angol nyelven). Ewha Womans University Press, 115-117. o (2008). ISBN 9788973007813. Hozzáférés ideje: 2013. április 22. 
  2. The Tteok (Rice Cake) Museum. Visit Seoul. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  3. 떡조리기구 (koreai nyelven). Sujeong Food. [2005. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. ^ a b c d e f g h i j k l Ttuk, Hangwa : Kinds of Rice Cakes. Korea Agro-Fisheries Trade Corporation. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  5. Baekseolgi (백설기). KBS World. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  6. Jeungpyeon. Koreataste.org. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  7. Mijugae ddeok recipe. Maangchi. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  8. Songpyeon. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  9. 꿀떡 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  10. 쌈떡 (koreai nyelven). Menupan. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  11. Tteok Museum. Visit Korea. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  12. 가래떡 Garaetteok Cylinder-shaped Rice Cake. Encyclopedia of Korean Seasonal Customs. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  13. Garaetteok, 2007. augusztus 23. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  14. Ssuk - Basic yet Versatile Herb. Koreana. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  15. Buckwheat bucks tradition, sparking taste trend. Korea JoongAng Daily, 2010. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  16. Gyeongdan. Korea Taste. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  17. Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 81. o (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 
  18. Daerim keeps eomuk brand alive. Korea JoongAng Daily, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  19. Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 172. o (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]