Kelet-ázsiai életkorszámítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tol, az egyéves gyermekek hagyományos születésnapi ünnepsége Koreában

A kelet-ázsiai életkorszámítás egy Kínából származó hagyomány, mely elterjedt Kelet-Ázsia más országaiban is. A szokás szerint, a nyugati életkorszámítással ellentétben Kelet-Ázsiában a gyermekek születésükkor már egy évesnek számítanak, és nem a születésük napján, hanem holdújévkor töltik be a következő életévüket.[1][2]

A rendszert hagyományosan Koreában is alkalmazzák, bár hivatalos dokumentumokban és a napilapokban a nyugati életkorszámítást használják.

Kína[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az életkort kínaiul a 岁 (szuj) szóval fejezik ki. A sajtóban általában jelölik, hogy a személy életkorát a hagyományos (虚岁, hszüszuj) vagy modern (周岁, csouszuj vagy 实岁, siszuj) számítás szerint jelölték-e.[3] Amikor egy gyermek eléri élete első hónapját (a holdnaptár szerint 29 napot), úgynevezett 滿月 (manjüe) ünnepséget tartanak, amikor a vendégeknek a termékenység szimbólumaként pirosra festett kacsa- vagy tyúktojást adnak ajándékba.[4]

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánban a szai (歳 vagy 才) szóval fejezik ki az életkort. A hagyományos életkorszámítás elnevezése kazoedosi (数え年) és 1902-ben törvényileg elavultnak minősítették, ekkor vezették be a nyugati életkorszámítást.[5][6][7] A modern életkorszámítás elnevezése man nenrei (満年齢). 1950-ben újabb törvényi rendelkezésben erősítették meg a használatát.[8][9]

Korea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koreában az életkorra használt kifejezés a szal (살), a koreai gyermekek születésük évében egy évesnek számítanak, a tizedik naptári évben pedig tizediknek.[10] A korábban a csecsemőhalandóságra utaló 100. nap után pegil (백일)-ünnepséget tartanak, a szó jelentése szó szerint „száz nap”. Az első születésnap elnevezése tol (돌). A koreaiak megünneplik a születésnapjukat, annak ellenére, hogy minden holdújévkor újabb egy évvel számítanak idősebbnek.[11][12] Mivel a születés pillanatában a gyerek már egy évesnek számít, a naptári év utolsó napjaiban született gyerekek holdújévkor már két évesnek számítanak, annak ellenére, hogy a nyugati életkorszámítás szerint csak pár naposak.[13]

A modern (vagy nyugati) életkorszámítás elnevezése koreaiul man nai (만나이), aminek jelentése „teljes életkor”.[14][12] A hagyomány szerint számított életkor a hanguk nai (한국나이), azaz a „koreai életkor”.[15] A holdnaptár szerint ünnepelt születésnap neve umnjok szengil (음력 생일), a Gergely-naptár szerintié jangnjok szengil (양력 생일).[16]

A hivatalos iratokban és eljárások során a nyugati életkorszámítást veszik figyelembe, ide tartozik például a beleegyezési korhatár, az alkohol fogyasztásának és a jogosítvány megszerzésének korhatára is.[15][17]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az East Asian age reckoning című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Shi Liwei: Why Chinese People Have a Nominal Age. ChinaCulture.org, 2009. április 30. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  2. 98, 90 or 93? Expert sheds light on tycoon’s age”, The Star, 2007. október 25. (Hozzáférés ideje: 2009. február 26.) 
  3. 中国人为何还有一个虚岁 (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  4. Newman, Jacqueline M.: Food Culture in China pp. 172. Greenwood Publishing Group, 2004
  5. レファレンス事例詳細: 相-090002 (japán nyelven). Collaborative Reference Database. (Hozzáférés: 2009. november 11.) „"なお、年齢が数えか満年齢かについては、現行法規である「年齢計算ニ関スル法律」が明治35年12月2日法律第50号として存在するが、その前に「明治六年第三十六号布告」で満年齢について規定された。”
  6. 年齢計算ニ関スル法律 Act on Calculation of Ages' (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan, 1902
  7. Act on Calculation of Ages. Ministry of Justice, Japan, 1902
  8. 年齢のとなえ方に関する法律Act on Counting of Ages' (japán nyelven). Ministry of Internal Affairs and Communications Japan, 1950
  9. Act on Counting of Ages. Ministry of Justice, Japan, 1949
  10. Song, Jae Jung. The Korean language: structure, use and context. Routledge, 81–82. o (2005). ISBN 0415328020 
  11. DuBois, Jill. Korea. Marshall Cavendish, 72–73. o (2004). ISBN 0761417869 
  12. ^ a b Park, Hyunjoo; Pan, Yuling: Cognitive Interviewing with Asian Populations: Findings from Chinese and Korean Interviews. RTI International, 2007. május 19. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  13. Sones, Bill, Sones, Rich. „What are the special birthdays?”, Deseret News, 2006. december 28. 
  14. 만7(滿) (koreai nyelven). Nate Korean Dictionary. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  15. ^ a b Hilts, J. D., Kim, Minkyoung. Korean phrasebook. Lonely Planet (2002). ISBN 1740591666 
  16. Kim Tae-yeop (김태엽). „'8월 18일은 이승엽 DAY!'...요미우리, 축하 이벤트 마련”, Sports Chosun, 2006. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2009. november 11.) (koreai nyelvű) 
  17. 성년 成年, full age”, Nate / Britannica (Hozzáférés ideje: 2009. november 11.) (koreai nyelvű)