AREX

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AREX (인천국제공항철도)
Szöuli metróhálózat
AREX EMU2000.jpg
코레일공항철도(AREX) 공항철도노선도.png

Üzemeltetés kezdete 2007. március 23.
Üzemeltető Korail Airport Railroad
Állomások 11
Vonal hossza 58[1] km

Nyomtáv 1435 mm
Sebesség 100-110[2] km/h
Szöuli metróhálózat
Szöuli metróvonalak
  1-es vonal
  2-es vonal
  3-as vonal
  4-es vonal
  5-ös vonal
  6-os vonal
  7-es vonal
  8-as vonal
  9-es vonal
  AREX
  Csungang vonal
  Kjongi vonal
  Kjongcshun vonal
  Pundang vonal
  Szuin vonal
  Sinbundang vonal
  Incshon  1
  EverLine
  U vonal

Az AREX (hangul: 인천국제공항철도Incshon Kukcse Konghangcsholdonyugaton Incheon Gukje Gonghangcheoldo?) a szöuli metró vonala, melyet a Korail Airport Railroad üzemeltet. A vonal Szöul belső negyedeit köti össze az incshoni és a kimphoi repülőtérrel. Az AREX hagyományos, minden állomáson megálló járatai mellett expresszvonatokat is üzemeltet, utóbbiak az incshoni repülőtértől indulva csak a végállomáson, a Szöul állomáson állnak meg. Ezt az utat a vonat 43 perc alatt teszi meg.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. fázis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal építési tervét 1998 júliusában jelentették be, akkor még IREX néven.[3] Ez volt Dél-Korea első BOT finanszírozási modellben[* 1] készülő projektje.[3] A koncessziót egy 11 koreai cégből állú konzorcium nyerte meg 2001-ben, melynek neve Incheon International Airport Railroad Company (Iiarco) volt.[3] A fő részvényesei a Hyundai (27%), a POSCO (11,9%), a Daelim (10%), a Dongbu (10%) és a Korail (9,9%) voltak.[3]

Az építkezés végül 2001-ben kezdődött meg,[5] az incshoni repülőtér megnyitását követően. A vonal mintegy 60% föld alatt fut, majd a Jongdzsong híd – mely egy kombinált közúti-vasúti híd – alsó részén éri el a Jongdzsong szigetet, ahol a repülőtér található.[3] Az Iiarco mintegy 400 millió euró értékben kötött szerződést az Incheon Korean French Consortiummal (IKFC) a projekt vezetésére és a vonatok szállítására. A cég tagjai közé tartozott az Alstom és koreai leányvállalata, az Eukorail, valamint a vonatok gyártásával foglalkozó Hyundai Rotem.[3]

2006 júniusában a vonalat és az üzemeltető társaságot AREX névre nevezték át. Az első, 37,6 km hosszú, az incshoni és a kimphói repülőtér közötti szakaszt 2007. március 23-án adták át.[6]

2009 márciusában a Korail megszerezte a cég 88,8%-át,[7] majd novemberben Korail Airport Railroadra változtatta a vállalat nevét.

2. fázis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második fázisban épült meg a kimphói repülőtértől Szöul állomásig tartó szakasz, mely 58 kilométerre növelte a vonal hosszát.[8] A depóval együtt a vonal teljes hossza 61,7 km.[9] A föld alatti vonal a Han folyónál a felszínen folytatódik, ahol is a Magok vasúti hídon keresztül szeli át a folyót. A második szakaszt 2010. december 29-én adták át,[10] Kondok állomás kivételével, amit eredetileg 2011 elején terveztek megnyitni,[11] végül azonban novemberben került átadásra.

Állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állomás
száma
Neve
átírva
Hangul
Handzsa
Vonattípus
Átszállás
Távolság
(km)
Teljes
távolság
Hely
Szem.
일반
Exp.
직통
A01 Szöul 서울 서울 1-es vonal
4-es vonal
Kjongi
KTX
- 0,0 Jongszan-ku Szöul
A02 Kongdok 공덕 孔德 5-ös vonal
6-os vonal
Kjongi
3,3 3,3 Mapho-ku
A03 Hongik
Egyetem
홍대입구 弘大入口 2-es vonal
Kjongi
2,8 6,1
A04 Digital
Media City
디지털
미디어시티
디지털
미디어시티
6-os vonal
Kjongi
3,4 9,5 Unphjong-ku
Magongnaru
(építés alatt)
마곡나루 麻谷나루 9-es vonal
(építés alatt)
Kangszo-ku
A05 Kimphoi
repülőtér
김포공항 金浦空港 5-ös vonal
9-es vonal
10,9 20,4
A06 Kjejang 계양 桂陽 Incshon  1 6,6 27,0 Kjejang-ku Incshon
A07 Komam 검암 黔岩 Incshon  2
(2016)

KTX
5,5 32,5 Szo-ku
A071 Cheongna
International
City
청라국제도시 靑蘿國際都市 4,8 37,3
A072 Jongdzsong
(2014 december)
영종 永宗 Csung-ku
A08 Unszo 운서 雲西 13,8 51,1
A09 Incshoni
repülőtér
teherterminál
공항화물청사 空港貨物廳舍 4,3 55,4
A10 Incshoni
repülőtér
인천국제공항 仁川國際空港 KTX
incshoni
maglev

(2014)
2,6 58,0
Jongju 용유 龍遊 3,7 61,7

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BOT: build–operate–transfer, melynek keretében a magántársaság az állam igényeinek megfelelően megépíti és működteti a metróvonalat, majd a futamidő végén átadja a tulajdonjogot az államnak.[4]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az AREX című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Introduction. Korail Airport Railroad. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  2. Rolling Stock. Korail Airport Railroad. (Hozzáférés: 2014. augusztus 21.)
  3. ^ a b c d e f Knutton, Mike (2004. május). „Korea's first airport railway to open in 2007”. International Railway Journal. Hozzáférés ideje: 2010. december 30.  
  4. (2006. április) „A PPP konstrukció általános bemutatása” (pdf). Európai Uniós Hílevél, Kiadó: MKB Bank. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 22.  
  5. Chris Jackson: Seoul's airport rail link takes off. Railway Gazette International, 2007. május 1
  6. Incheon-Gimpo Airports Train to Open Friday. The Chosun Ilbo, 2007. március 21. (Hozzáférés: 2014. augusztus 23.)
  7. 수천억 적자 공항철도, 코레일서 인수 : 경제일반 : 경제 : 뉴스 : 한겨레 (koreai nyelven). Hani.co.kr, 2009. március 30. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  8. South Korea to open airport railway next month”, The Independent, 2010. november 8. (Hozzáférés ideje: 2010. december 30.) 
  9. 인천국제공항철도 건설 (koreai nyelven). Korea Rail Network Authority. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  10. To the airport in just 43 minutes. The Dong-a Ilbo, 2010. december 30. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  11. Railway Linking Seoul Station and Incheon Airport Opens. The Chosun Ilbo, 2010. december 29. (Hozzáférés: 2010. december 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz AREX témájú médiaállományokat.