Szöuli metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szöuli metró
South Korea subway logo.svg
Adatok
Alapítás éve 1974
Hálózat hossza 755
Vonalak száma 10
Állomások száma 291
Nyomtáv 1435 mm
Napi forgalom 5,6 millió
Üzemeltető
Honlap www.seoulmetro.co.kr/eng

A szöuli metró (수도권 전철, Szudokvon csoncshol) a világ egyik legnagyobb földalatti hálózata. A 10 vonalból álló rendszer napi utasforgalma meghaladja a 8 millió főt, így a moszkvai, tokiói, és New York-i metrórendszerek után a legforgalmasabbnak számít. A hálózat Szöulon kívül érinti Kjonggi tartomány egy részét, és eléri Dél-Cshungcshong tartomány északi területeit is. Az egyes vonal átnyúlik Incshonba, Dél-Korea harmadik legnagyobb városába, keresztezve az önálló incshoni metrót. A szöuli metró kapcsolatot teremt az incshoni, és a kimphoi repülőtérrel, valamint átszállási lehetőségeket biztosít a KTX-re, az ország nagysebességű vasútvonalára is.

Tartalomjegyzék

Hálózat [szerkesztés]

A szöuli (és incshoni) metróhálózat

A szöuli metróhálózat első vonalának építése 1971-ben kezdődött, japán gazdasági és technikai segítséggel. Ázsiában Japán és Kína után Dél-Korea lett a harmadik ország, amelyik metróépítésbe fogott. A tokiói metróhoz való hasonlóság megjelenik a szöuli metróhálózaton is, már az első vonal a vasút-metró kapcsolatra épült: az elővárosi vonatok befutnak a metróalagútba. Az első vonalat 1974-ben nyitották meg, majd a 80-as, és a 90-es években egyre intenzívebbé vált a metróépítés. A ma 10 vonalból álló hálózat hossza 287 km, az állomások száma 266, mindkét mutató alapján a hatodik legnagyobb metróhálózatnak számít a szöuli metró a világon. Figyelembe véve a városi vasúti vonalakat is, a hálózat teljes hossza 470 km, az állomások száma 396.

A metróhálózat Szöulon túl a szöuli agglomerációba tartozó számos települést szolgál ki, köszönhetően részben a vasút-metró kapcsolatnak. A fejlesztések ma is tovább folynak, több építkezés zajlik egyszerre továbbra is közvetlenül a hálózaton, de előfordulnak a metró által indukált más kötöttpályás fejlesztések is az agglomerációban.

A vonalakat színnel és számmal egyaránt megkülönböztetik egymástól, a városi forgalomban résztvevő, a nemzeti vasúttársaság, a Korail üzemeltetésében levő vonalak az 1-es kivételével nevet viselnek.

1-es vonal [szerkesztés]

A dél-koreai főváros első metróvonala ma a leghosszabbnak számít a Dél-Koreában, és az egyik leghosszabbnak a világon. A vonal teljes hossza 143,6 km, melyet a metróvonal vasúthoz való kapcsolódási pontjainak köszönhet. Az eredetileg vörös, ma sötétkék színnel jelzett vonal központi eleme egy, 1974. augusztus 15-én átadott, 7,8 km hosszú alagútszakasz, melyen keresztül a Korail szerelvényei átmérős viszonylatkialakítással tudnak áthaladni a belváros alatt.

A vonal három fő ágból áll, feltárva a Szöult övező agglomeráció jó részét. Az északi ágon a vonatok Szojoszanig (소요산), a déli Cshonanig (천안), a nyugati ág pedig Incshonig (인천) közlekedik, keresztezve a jelenleg egy vonalból álló incshoni metrót. A vonal déli irányban rendelkezik egy további rövid, egy megállós oldalággal Kvangmjongba (광명).

A viszonylat túlnyomó hányadát a Korail üzemelteti, ennek megfelelően a szerelvények bal oldalon közlekednek. A belváros alatti alagút a Seoul Metro társaság kezelésében van. A vonalon személy, és gyorsított, nem mindenhol megálló vonatok egyaránt közlekednek.

2-es vonal [szerkesztés]

Szöul második metróvonalát 1978-ban kezdték építeni, az első szakasz átadására 1980 októberében került sor.

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöuli metró témájú médiaállományokat.