Near Field Communication

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

NFC (Near field communication), rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény okostelefonok és hasonló (általában mobil) eszközök között, egymáshoz érintéssel vagy egymáshoz nagyon közel helyezéssel (maximum pár centiméter) létrejövő rádiós kommunikációra. Alkalmazási területe a kommunikációs kapcsolatok létrehozásához szükséges adatcsere (például bonyolultabb, magasabb szintű kapcsolatok, WiFi, Bluetooth, beállítási adatai) gyorsítása, valamint az eszközök közötti azonosítási folyamat (pl. mobiltelefon - headset) gyorsítása, elvégzése.

NFC kapcsolódás lehetséges egyszerűbb, passzív, energiatáplálást nem igénylő eszközel is, az úgynevezett az NFC „tag”-gel. Ez esetben az NFC tag-en tárolt információkat (pl. URL cím, vCard, szöveg) aktív eszköz segítségével lehet leolvasni.

Felhasználási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC egy olyan RFID rendszer, ami kétirányú kommunikációt tesz lehetővé a végpontok között, ellentétben az olyan korai rendszerekkel, mint például az érintésmentes okos kártyák, melyek csak egyirányú kommunikációra (olvasás) alkalmasak.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC eszközök kiválóan használhatóak érintésmentes fizetési eszközként, elektronikus jegyként valamint helyettesítik vagy kiegészítik a mobil fizetési megoldásokat. Utóbbira jó példa a Google Wallet szolgáltatása, ahol a felhasználó bankkártyájának adatait egy virtuális pénztárcában tárolják és NFC kompatibilis eszközzel használva érintésmentes fizetésre használható a MasterCard PayPass termináljain.

Bluetooth és WiFi kapcsolatok segítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NFC nagyon alacsony sebességű adatátvitelt tesz lehetővé, de a kapcsolat extrém gyorsan jön létre két NFC kompatibilis eszköz között, ezért az NFC kiválóan alkalmas WiFi és Bluetooth eszközök gyors összekapcsolására, párosítására, kiváltva a lassú, nehézkes azonosítási folyamatot. Ebben az esetben az NFC kapcsolat csak a kapcsolat létrehozásában tölt be szerepet, a későbbiekben a kommunikáció, adatcsere már a gyorsabb adatátvitelt biztosító kapcsolaton (WiFi, Bluetooth) történik.

Személyes használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC-t gyakran használják olyan szolgáltatásokban, alkalmazásokban ahol személyes adatokat, fotókat egyéb fájlokat lehet cserélni más felhasználókkal. Egyre gyakoribb felhasználási terület a mobiltelefonos multiplayer játékok kapcsolódási funkciójaként használt NFC azonosítás.

Személyazonosítási megoldások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC Forum ajánlása szerint az NFC kompatibilis eszközök képesek lehetnek személyazonossági okmányok, belépőkártyák helyettesítésére. Mivel az NFC rövid távolságú, titkosítási lehetőséget biztosító szabvány, fejlettebb megoldásokra ad lehetőséget, mint a korábbi RFID lehetőségek.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC fejlődése a rádió-frekvenciás azonosításig illetve az RFID szabványig vezethető vissza. Az RFID lehetőséget biztosít arra, hogy egy aktív eszközzel egy távoli, passzív, energiát nem használó RFID tag leolvasható legyen anélkül, hogy fizikai kapcsolatra vagy mozgatásra legyen szükség.

  • 1983 Az első, az RFID-val összefüggésbe hozható szabadalom, amelyet Charles Walton adott be és kapott meg.
  • 2004 A Nokia, Philips és a Sony alapításával létrejön a Near Field Communication (NFC) Forum.
  • 2006 Létrejön az NFC tagek induló specifikációja.
  • 2006 Megszületik az SmartPoster specifikációja.
  • 2006 A Nokia létrehozza a világ első NFC-s mobiltelefonját, a „Nokia 6131 NFC Edition”-t.
  • 2009 Az NFC Forum januárban standardizálja a Peer-to-Peer kapcsolatot ami a kontaktok, URL-ek küldését, Bluetooth kapcsolat inicializálását, stb. írja le.
  • 2010 A Samsung Nexus S, az első Android operációs rendszerű NFC kompatibilis telefon megjelenése.
  • 2011 Google I/O "How to NFC" címmel demonstrálják az NFC lehetőségeit.
  • 2011 A HTC bejelenti az első NFC-vel szerelt telefonját, a HTC Stunning-ot, ami a HTC Incredible S kínai verziója. Az Incredible S a későbbiek során NFC-vel szerelt verzióban is elérhetővé válik.
  • 2011 Az NFC támogatás a Symbian mobil operációs rendszer részéve válik az Anna update-tel.
  • 2011 A BlackBerry készülékek gyártója, a RIM lett az első, a MasterCard Worldwide által ajánlott cég a PayPass szolgáltatásában.
  • 2011 december A Microsoft bejelentette, hogy a Microsoft Tag platform részéve vált az NFC tag szabvány
  • 2012 áprilisában Nokia bejelentette az első NFC kompatibilis Windows Phone 7.5 platformmal szállított mobiltelefont, a Nokia Lumia 610 NFC-t
  • 2012 májusában Geoffrey MacGillivray a RIM menedzsere bejelentette, hogy a jövőben minden BlackBerry mobilkészülék NFC kompatibilis lesz

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az NFC lényege, hogy csak pár centiméterről működik, ez a limitált fizikai elérés önmagában nem jelent teljes biztonságot. 2006-ban Ernst Haselsteiner és Klemens Breitfuß többféle támadási lehetőséget vázolt fel az NFC-vel szemben és részletesen bemutatták, hogyan lehetséges Man-in-the-middle támadás (a kommunikáció során megváltoztatni az adatfolyam tartalmát). Sajnálatos módon önmagában az NFC szabvány nem nyújt védelmet a lehallgatás ellen és az adatok módosításának felismerésére. Ezért az NFC használata során mind a szolgáltatóknak, gyártóknak, mind a végfelhasználóknak fokozottan kell figyelnie a biztonságos használatra és a biztonságos adattárolásra.

Lehallgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC kommunikáció során használt rádió frekvencia lehallgatható megfelelő antennával, de a lehallgatás maximum pár méteres távolságról valósítható meg.

Adathordozó módosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legkönnyebb kivitelezhető támadás a passzív eszközök módosítása. Az NFC tag-ek leggyakoribb formája a matrica. Az NFC matricák fizikálisan és szoftveresen is támadhatóak. A fizikai támadás legegyszerűbb formája a felül matricázás, külsejében teljesen megegyező, de más adatot hordozó NFC matricával.


A szoftveres támadás lehet adat egyszerű adatmegsemmisítés illetve amennyiben az NFC tag nem megfelelően került felprogramozásra, adatmódosítás is kivitelezhető egyszerű újraprogramozással.

Az NFC tagek felül matricázás vagy matrica cseréjéhez fizikai hozzáférés szükséges. A tagek adattartalmának módosítása megfelelő céleszközzel méteres távolságból végrehajtható.

Adatfolyam módosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bonyolult támadási forma, amiben a lehallgatáshoz használt technika mellett az adatfolyam is módosításra, „kicserélésre” kerül. Így a támadó a saját adatait jutatja el a kommunikációban résztvevő eszközöknek.

Elvesztett eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC-re a legnagyobb veszélyt az elvesztett eszközök jelenthetik. Ha az elvesztett eszközök nincsenek megfelelő védelemmel ellátva, például PIN kód, a támadó teljes hozzáférést kaphat az NFC eszköz által már korábban engedélyezet rendszerekhez. Az NFC eszközök esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a fizikai hozzáférések korlátozására.

NFC kompatibilis készülékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apple[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Android[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Google Nexus S
  • Nexus 7
  • Nexus 4
  • Nexus 5
  • Galaxy Nexus
  • Huawei Ascend G510
  • HTC Amaze 4G
  • HTC Desire C
  • HTC ONE
  • HTC One X
  • HTC One XL
  • HTC One X+
  • HTC Incredible S NFC
  • HTC Windows Phone 8X
  • Intel AZ210
  • LG G2 / G2 Pro 2
  • LG Optimus G / G Pro
  • LG Optimus 3D Max / 4X HD / Optimus: Elite / L5 / L5 II / L7 / L7 II / L9 / LTE / Net / Vu / Vu2 / F6 / F7
  • LG Viper
  • LG Prada
  • Motorola Droid
  • Motorola Droid Razr i
  • Turkcell T20
  • Samsung Galaxy Ace 2 (nem minden verzió)
  • Samsung Galaxy Ace 3
  • Samsung Galaxy Fame
  • Samsung Galaxy Mini 2
  • Samsung Galaxy Note (nem minden verzió)
  • Samsung Galaxy Note II
  • Samsung Galaxy Note III
  • Samsung Galaxy Note Plus
  • Samsung Galaxy S Advance / Blaze 4g
  • Samsung Galaxy S II (nem minden verzió)
  • Samsung Galaxy S III / S III mini VE
  • Samsung Galaxy S IV / IV mini
  • Samsung Galaxy S5 / S5 mini
  • Samsung Galaxy Ace 3
  • Samsung Galaxy Young
  • Sony Xperia Acro S / P / S / Sola / Ion
  • Sony Xperia L ( C2105 )
  • Sony Xperia M ( C1905 )
  • Sony Xperia S
  • Sony Xperia SP
  • Sony Xperia SOLA
  • Sony Xperia V
  • Sony Xperia T
  • Sony Xperia Tipo/Tipo duo
  • Sony Xperia Z1
  • Sony Xperia Z2
  • ZTE Blade II
  • Zte Kis
  • Vodafone Smart 3

Ovi store/S40 & J2ME[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nokia 6212
  • Nokia 6131 NFC Edition
  • Nokia 6216 Classic
  • Nokia 3220 + NFC Shell
  • Nokia 5140(i) + RFID Shell (csak RFID HF-et támogatott)

Ovi store/S60 & J2ME[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nokia 603
  • Nokia 700
  • Nokia 701
  • Nokia C7-00
  • Nokia 808 PureView

J2ME[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Samsung S5230 Tocco Lite/Star/Player One/Avila
  • Samsung SGH-X700 NFC
  • Samsung D500E

Bada[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Samsung Wave 578

MeeGo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nokia N9

BlackBerry[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blackberry Bold 9790 (Codename Bellagio)
  • BlackBerry Bold 9900/9930 (Codename Dakota/Montana)
  • BlackBerry Torch 9810/9860
  • Blackberry Curve 9350/9360/9370/9380
  • BlackBerry Curve 9380
  • BlackBerry Z10/Z30/Q5/Q10

Windows Phone 7.5[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nokia Lumia 610 NFC[25]

Windows Phone 8[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Windows Phone 8X by HTC
  • Huawei Ascend W1
  • Nokia Lumia 620
  • Nokia Lumia 920
  • Nokia Lumia 820
  • Nokia Lumia 620
  • Nokia Lumia 720
  • Samsung Ativ S
  • Samsung Ativ Odyssey

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • SAGEM my700X Contactless
  • LG 600V contactless
  • Motorola L7 (SLVR)
  • Sagem Cosyphone
  • Sonim XP1301 CORE NFC
  • Wii U Controller
  • BlackBerry Music Gateway
  • Nokia MD-50 Play 360°
  • Nokia MD-310 Wireless Music Receiver

Alternatív NFC megoldások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NFC-vel szerelt mobiltelefonok lassú terjedése életre hívott több alternatív megoldást. Ezek közül a megoldások közül a SIM kártyára telepített és a microsd kártyára telepített NFC megoldás terjedt el számottevően. Az NFC-vel szerelt SIM kártyák száma 2011-ben elérte a tizenhatmilliós darabszámot.

Magyarországi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon már több NFC kompatibilis készülék elérhető. A MasterCard PayPass szolgáltatása elérhető a magyar felhasználók számára is. A Sziget Fesztivál keretein belül tesztelésre került a mobiltelefonos NFC fizetés, szélesebb körű bevezetésre 2012-ben került sor.

2012. augusztus tizenhatodikán a Telenor Magyarország Zrt. közleményt adott ki, amiben bejelentette az NFC fizetési módszerek tesztelését. A tesztelés során partnere az Állami Nyomda Zrt. lesz.

Mobil Tárca Egyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 júniusában megalakult a Mobil Tárca Egyesület. Az egyesület célja az NFC technológia hazai elterjedésének ill. az ezen alapuló fizetési rendszerek fejlesztésének elősegítése, valamint az ehhez kapcsolódó szakmai tevékenység koordinálása.

2012 júniusában a Mobiltárca Egyesület bejelentette, hogy 2013 első negyedévében tervezi elindítani az NFC alapú mobilfizetési szolgáltatását.

Alapítói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

T-City[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Telekom Magyarország T-City programjának jóvoltából Szolnokon tesztelik az új NFC alapú tömegközlekedésben használatos jegy és bérletrendszert. A Jászkun Volán Zrt. helyi járatain a tesztben használatos mobiltelefonokkal vagy T-City Szolnok városkártyával az NFC jóvoltából kényelmesen, csak egy érintéssel érvényesíthetjük jegyünket, bérletünket, amelyeknek meglétét és érvényességét a jegyellenőrök okostelefonokkal ellenőrizhetik.[1]

Mobiltárca program[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolnok lehet az első kísérleti alanya a fentebb olvasható NFC alapú mobiltárca programnak. Ez a program országos szinten, tesztüzemben 2013 júliusában indult el.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]