Római metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Római metró
(Metropolitana di Roma)
RomemetroEmanuele.JPG
Egy római metrószerelvény
A hálózat térképe
Roma mappa metropolitana 2012-06-13 (geografica).svg
Adatok
Átadás 1955
Hálózat hossza 41,5 km
Vonalak száma 2
Állomások száma 54
Napi forgalom 906 850
Üzemeltető
Üzemeltető Metropolitana di Roma S.p.A.
A Római metró
(Metropolitana di Roma) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró témájú médiaállományokat.

A római metró (Metropolitana di Roma) Róma városának metrórendszere. Olaszország fővárosa az európai ősi városok egyike, 3 millió lakossal. A jelenleg működésben lévő metróvonalak X alakban szelik át a várost és a Termini állomásnál (Központi pályaudvar) keresztezik egymást. 2012-ben újabb B1 jelű vonallal bővült a hálózat.

A római metró hálózata 2015-ben (terv)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

B vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal kiépítését az 1930-as években kezdeményezték, majdan az 1940-es években a háború késleltette a kivitelezés megkezdését. Elsőként a B vonal déli része épült meg a Laurentina és a Termini állomás között az 1955. február 9-én adták át, az az évi világkiállítás idején. Az üzemeltetést a Società Tramvie e Ferrovie Elettriche die Roma vasúttársaság végezte. Ez kötötte össze Rómát az új EUR városrésszel. Roma Termini és a déli végállomás Laurentina közötti szakasz képviseli a jelenlegi vonal a B déli részét, amely 11 km hosszú és ebből 6 km-t alagútban fut. 1990-ben a B-vonalat meghosszabbították északra Rebibbia állomásig. Az északi pálya megnyitása 8 km-el növelte a pályát, ebből 7 km a földalatt fut. Az építése részben beépített nyílt vágattal és részben alagútfúrással történt. 2003-ban megnyitották a Quintiliani állomást. Ma az útvonal 23,1 km hosszú, 25 állomás tartozik hozzá és mintegy 350.000 utast szállít naponta.

A Piramide és EUR Magliana szakaszok között a metró és a Piramide-C. Colombo közötti - tengerpartra menő - hév közös felszíni szakaszon fut, de a hév csak minden második állomáson áll meg.

A vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal terveit 1959-ben hagyták jóvá. Munkálatok a vonalon 1964-ben kezdődött el a Tuscolana területen, de egy sor késedelmet okozott a rossz szervezés. Mindenekelőtt, az eredetileg tervezett fejtéses alagútépítés mód komoly problémákat okozott a közúti közlekedésben a Róma délkeleti városrészeiben. Miután felfüggesztették a munkákat csak 5 évvel később folytatták a kivitelezést. Az üres alagutak és rendezetlen felszín problémákat okoztak a közlekedésben, de kárt okoztak a munkagépek a rezgések miatt is. A munkát is gyakran szakította félbe régészeti ásatás, különösen a közeli Piazza della Repubblica-n.

Az A vonal elsőként átadott szakasza Ottaviano és Cinecitta állomások között van. Ugyan ebben az évben (1980) adták át a déli Anagnina állomást is. 1999. május 29-én nyugat irányába 4,5 km-el hosszabbították meg egy új állomással, melynek neve Valle Aurelia. 2000. január 1-jén pedig újabb három állomást adtak át a Battistini végállomásig. A Tevere folyót felszínre törve hídon átkelve keresztezi, majd földalatti vezetéssel halad tovább. A földalatti szakaszok a belvárosban pajzs technikával fúrással, külső részeken részben felszínről visszatemetéssel készült. A vonal jelenleg 18,4 km hosszú, összesen 27 állomás és mintegy 500.000 utast szállít naponta.

B1 vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012. június 13-án átadták B1 metróvonal első szakaszát Conca d’oro állomásig. A B1 vonal a B vonal Bologna állomásáról ágazik ki észak felé. Előkészítést követően az alagútfúrást végző fúrópajzs 2008. május 21-én állt munkába. A három megálló Annabaliano, Libia/Gondar és az ideiglenes végállomás: Conca d’oro. A mostani végállomás egyben a D vonal átszállóhelye is lesz annak átadása esetén. Várhatóan 2013-ban készül el a folytatása Jonio állomásig. A tervek szerint további 3 állomás csatlakozik majd a Porta di Roma/Bufalotta végállomásig.[1]

Ezzel együtt a római metróvonalak összesen 41,2 km-t tesznek ki.

Jelenlegi és átadásra váró vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonal Szín Szakasz Megnyitás Hossza Állomások
A Narancs Anagnina ↔ Battistini 1980 18,4 km 27
B Kék Laurentina ↔ Rebibbia 1955 23,1 km 25
B1 Kék Bologna ↔ Conca d’oro 2012.06.13. 3,4 km 3
C Zöld Vitterbo ↔ Lodi Várhatóan 2014.08. 34,5 km 36
D - Piazzale dell'Agricoltura ↔ Ojetti - 20,4km 22

Épülő vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a régészeti feltárásokkal kezdődött a vonal építése. A C vonal első szakaszának átadása a Parco di Centocelle – Monte Compatri-Pantano állomások között már több éve csúszik. Ennek a szakasznak a része lesz a Parco di Centocelle – Lodi, majd 2015-ben a San Giovanni állomás, 2020-ban a San Giovanni – Colosseum. Színe zöld. Ha a vonal elkészül 36 állomásból fog állni és 34,5 km hosszú lesz. A San Giovanni (Vatikán), Colosseo és Ottaviano állomásoknál keresztezi majd a jelenlegi metróvonalakat. A vonal magába foglalja a Roma Termini és Giardinett között korábban működő helyi érdekű vasút jelentős részét. A vonal teljesen automatikus üzemű lesz.

1. szakasz: 21 megállóval: Montecompatri - Pantano - Lodi: 2014. augusztus

2. szakasz: Lodi bis San Giovanni: 2015. évvége

3. szakasz: 2 megállóval: San Giovanni - Fori Imperiali/Colosseo: 2020.

Tervezett vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. júniusában kezdődött az előkészítése a D vonal megépítésének. A vonalat teljesen automatikus üzemre tervezik kiépíteni. 22 állomással és 20,4 km hosszan. A vonal a B vonallal párhuzamosan, attól nyugatra fog haladni.

Az építkezés első szakasza Fermi, Trastevere és Prati Fiscali állomások között kezdődik, 11 km hosszon és 12 állomással, becsült költség 2,9 Mrd. Euró. A vonalat a következő években majd egy keleti Ugo Ojetti állomásig 5 km hosszan - 6 állomással, valamint egy déli Piazzale dell'Agricoltura (EUR városrész) 4 km 4 állomással tervezik majd bővíteni. A pénzügyi finanszírozás tisztázásának hiányában az építkezések kezdete nem ismeretes.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (2012. április 10.) [1]. Római metró hivatalos oldala B1 vonal. Hozzáférés ideje: 2012. április 12.  

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropolitana di Roma című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rome Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.