Szentpétervári metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentpétervári metró
Metro SPB Line1 Avtovo.jpg
Az Avtovo állomás
A hálózat térképe
Saint Petersburg metro map ENG.png
Adatok
Alapítva 1955
Hálózat hossza 113 km
Vonalak száma 5
Állomások száma 67
Nyomtáv 1 520 mm
Napi forgalom 2,15 millió fő
Üzemeltető
Üzemeltető Petyerburgszkij Metropolityen
A Szentpétervári metró weboldala

A szentpétervári metró (oroszul Петербургское метро [petyerburgszkoje metro]) Szentpétervár metróhálózata. 1955. október 15-én nyitották meg. A moszkvai után ez volt a Szovjetunió második metrója. Jelenleg öt vonala van.

Vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Név Megnyitás
éve
Hosszúság
(km)
Állomások
száma
1 Kirovszko-Viborgszkaja (Кировско-Выборгская) 1955 29,6 19
2 Moszkovszko-Petrogradszkaja (Московско-Петроградская) 1961 30,1 18
3 Nyevszko-Vasziljeosztrovszkaja (Невско-Василеостровская) 1967 22,5 10
4 Pravoberezsnaja (Правобережная) 1985 11,2 8
5 Frunzenszko-Primorszkaja (Фрунзенско-Приморская) 2008 20,1 12
Összesen 113,5 67

Állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. vonal 2. vonal 3. vonal 4. vonal 5. vonal
Kirovszko-Viborgszkaja Moszkovszko-Petrogradszkaja Nyevszko-Vasziljeosztrovszkaja Pravoberezsnaja Frunzenszko-Primorszkaja

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karen Ohlrogge: «Stalins letzte Kathedralen.» Die Petersburger Metro als Erinnerungsraum. In: Neue Zürcher Zeitung, Nr. 224, 27./28. September 2003. S. 55.
  • Karen Ohlrogge: «Stalins letzte Kathedralen.» Die älteste Metrotrasse als Erinnerungsraum. In: Karl Schlögel, Frithjof Benjamin Schenk, Markus Ackeret (Hg.): Sankt Petersburg. Schauplätze einer Stadtgeschichte. Frankfurt/New York: Campus Verlag, 2007. S. 229-242.
  • A. M. Sokolow: Stanzii Leningradskogo Metro. Leningrad 1957.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpétervári metró témájú médiaállományokat.