Delhi metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Delhi metró
Metrószerelvény
Metrószerelvény
Adatok
Ország India
HelyszínDelhi
Típusmetró
Átadás2002. december 24.
Hálózat hossza391,38 km km
Vonalak száma12
Állomások/megállók száma285
Járművek száma310
Nyomtávolság1 435 mm normál nyomtáv
1 676 széles nyomtáv
Áramellátás25 kV 50 Hz AC felsővezeték
Napi forgalom4,7 millió
Éves forgalom
  • 1 001 650 000 (2016. április 1. – 2017. március 29.)[1]
  • 926 100 000 (üzleti év, 2018)[2]
Üzemeltető
ÜzemeltetőDelhi Metro Rail Corporation Ltd (DMRC)
Elhelyezkedése
Delhi metró (India)
Delhi metró
Delhi metró
Pozíció India térképén
é. sz. 28° 36′ 53″, k. h. 77° 12′ 43″Koordináták: é. sz. 28° 36′ 53″, k. h. 77° 12′ 43″
A Delhi metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Delhi metró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Delhi metróhálózata
Metrószerelvény
Rajouri Garden állomás

A Delhi metró Delhi város metrórendszere. 2019-ben a hosszúsága elérte a 391,38 km-t.

Története[szerkesztés]

A Delhi metró építésének gondolata már 1960-ban megfogalmazódott, a jogi kereteket 1978-ban teremtették meg. Első lépésként 1995. március 5-én megalapították a Delhi Metró Vasúti Társaságot (DMRC), a tényleges kivitelezési munkálatok viszont csak 1998. október 1-én kezdődtek el. Fennakadást csupán az okozott, hogy 2000-ben a Vasútügyi Minisztérium az eredeti elképzelésekkel ellentétben, a hagyományos (1435 mm) nyomtáv helyett, a széles (1676 mm) nyomtáv használatára kötelezte a társaságot.

Az első vonalat 2002. december 24-én nyitották meg a nagyközönség előtt, a teljes beruházás első fázisa pedig három évvel a kitűzött határidő előtt, 2005 decemberére készült el. Ez az első fázis összesen 65,11 kilométer hosszú, mely 13,01 kilométer föld alatti, és 52,10 kilométer földfelszíni, megemelt szakaszból áll. A második szakasszal 128 kilométerre bővül a vonalak hossza, összesen 79 megállóval.

Ezeknek egy részét 2008 júniusában már átadták, a teljes befejezésre 2010 végéig várni kell. Két további szakasz is tervbe van véve, melyek újabb 112 és 108,5 kilométerrel toldanák meg a jelenlegi hálózatot, ezeknek elkészülte 2015 és 2020 körül várható. Ezekkel együtt a teljes hálózat hossza 413 kilométer lesz, mely a város növekedésével párhuzamosan tovább bővíthető.

Vonalak[szerkesztés]

Az 1-es vonal[szerkesztés]

Az első vonalat 2002. december 24-én nyitották meg a nagyközönség előtt, a teljes beruházás első fázisa pedig három évvel a kitűzött határidő előtt, 2005 decemberére készült el. Ez az első fázis összesen 65,11 kilométer hosszú, mely 13,01 kilométer föld alatti, és 52,10 kilométer földfelszíni, megemelt szakaszból áll. A második szakasszal 128 kilométerre bővül a vonalak hossza, összesen 79 megállóval. Ezeknek egy részét 2008 júniusában már átadták, a teljes befejezés 2010 végéig volt tervbe véve. Két további szakaszt terveznek, melyek újabb 112 és 108,5 kilométerrel toldanák meg a jelenlegi hálózatot, ezeknek elkészülte 2015 és 2020 körül várható. Ezekkel együtt a teljes hálózat hossza 413 kilométer, ami a város növekedésével párhuzamosan tovább bővíthető.

Járművek[szerkesztés]

Minden szerelvény négy vagonból áll, szerelvényenként 240 ülő- és 400 állóhellyel. A járatok reggel 6 és este 11 óra között 3–4,5 perces időközönként követik egymást. Az állomások és a szerelvények légkondicionáltak és 20–22 °C közé vannak temperálva. A szerelvények átlagsebessége 80 km/h körüli, az állomásokon hozzávetőlegesen 20 másodpercet tartózkodnak. Az állomások és szerelvények folyamatos megfigyelését 1200 kamera zártláncú hálózatával végzik. Az utasok biztonságát képzett biztonsági őrök garantálják az állomásokon, illetve minden szerelvényen civil ruhás metróőr teljesít szolgálatot. Étel-, italfogyasztás, rágógumizás és dohányzás a metró teljes területén tilos. Az automata bemondó hindi és angol nyelven mondja a szövegeket.

Műszaki jellemzői[szerkesztés]

Az energiaellátás 25 kV-os váltakozó árammal, felsővezetéken történik. Az üzemelést a következő jelzőrendszerek biztosítják: központosított automatikus vonatirányítás (CATC), automatikus vonatüzemeltetés (ATO), automatikus vonatvédelem (ATP) és automatikus vonatjelzőrendszer (ATS). A vonal legtöbb állomásán – környezetvédelmi megfontolásból – esővízgyűjtő rendszert alakítottak ki. Minden állomásnak egyedi a látványvilága, melyet a helyi művészeti iskola tanulói terveztek.

Menetjegyek[szerkesztés]

A viteldíj kiegyenlítésére RFID-rendszert alkalmaznak. Az egyéves érvényességű SmartCard 10 százalék kedvezményt nyújt minden utazásra. Az egy útra feljogosító RFID Token a vásárlás napján érvényes, ára a megtett megállók számával arányos. Ezeken kívül létezik még egy-, illetve háromnapos turistakártya, ezek az adott érvényességi időn belül korlátlan utazást tesznek lehetővé.

Rekordok, érdekességek[szerkesztés]

  • 2010 április 22-én az egy nap alatt szállított utasok száma 1 092 780 fővel rekordot döntött.[3]
  • Az építkezés egyik irányítója a magyar Klados Gusztáv volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Delhi_metró&oldid=24773684”