Koppenhágai metró
| Koppenhágai metró | |
 |
|
| Ørestad állomás: háttérben a metró, előtérben az S-tog | |
| Adatok | |
| Alapítás éve | 2002[1] |
| Hálózat hossza | 21[1] |
| Vonalak száma | 2[1] |
| Állomások száma | 22[2] |
| Napi forgalom | 130 000[3] |
A Koppenhágai metró a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. A 2002 októberében átadott rendszernek ma két vonala és 22 állomása van; a Koppenhágai repülőteret bekötő szakaszt 2007 szeptemberében adták át.[2]
A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több, mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.[4]
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002 októberében adták át. 2003 májusában készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, októbertől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni. Ugyanabban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.[2]
1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metró konzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.[4]
Vonalak [szerkesztés]
| Metróvonal | Vonal | Nyitás | Hossz | Állomások |
|---|---|---|---|---|
| M1 | Vanløse ↔ Vestamager | 2002 | 14,3 km | 15 |
| M2 | Vanløse ↔ Lufthavnen | 2002, 2007 | 19,2 km | 16 |
A koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[1] Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Lufthavnen – van a metrónak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása.[2]
Tervezett vonalak [szerkesztés]
Koppenhága és Frederiksberg község, valamint a dán kormány megállapodott a metró negyedik szakaszának – egy gyűrűirányú vonalnak – a megépítéséről. A vonal mintegy 15 km hosszú lesz, és 17 állomást terveznek rá. Az új vonal a belváros, Østerbro, Nørrebro, Frederiksberg és Vesterbro olyan részeit is feltárja majd, amelyeket jelenleg nem kötnek össze metró- vagy S-tog-vonalak.[3][5]
A végleges nyomvonalról még nem született döntés. Ha a nyitott kérdéseket sikerül lezárni, a vonal építése 2018-ra készülhet el. A kész vonalon egy teljes körutazás 23-25 percet vesz majd igénybe.[3][5]
Állomások [szerkesztés]
A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották. A föld alatti szakaszokon kilenc állomás működik, de a felszíni állomásokat is hasonló szellemben és formatervezéssel alakították ki.[6]
Szerelvények [szerkesztés]
A két metróvonalat összesen 34 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények hosszában teljesen átjárhatók.[7] Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken.[8] A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található.[7] A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.[8]
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d About the Metro (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ^ a b c d Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ^ a b c Metro (angol nyelven). City of Copenhagen. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ^ a b Bertil Hylen: Funding a Metro through land development, Copenhagen, Denmark (angol nyelven). ELTIS, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
- ^ a b Construction (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ Metro Stations (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ^ a b Metro trains (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ^ a b Metro (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos honlap (dán, angol)
- Metro, Koppenhága község (angol)
|
|||||||||||
