Koppenhágai metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koppenhágai metró
Danishmetrotrain.jpg
A Koppenhágai metró egyik kocsija a vonalon
A hálózat térképe
Copenhagen Metro with City Circle Line map.svg
Adatok
Átadás 2002. október 19.[1]
Hálózat hossza 21[1]
Vonalak száma 2[1]
Állomások száma 22[2]
Nyomtáv 1 435 mm
Napi forgalom 148 000[3]
Üzemeltető
A Koppenhágai metró weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhágai metró témájú médiaállományokat.

A koppenhágai metró a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. A 2002 októberében átadott rendszernek ma két vonala és 22 állomása van; a koppenhágai repülőteret bekötő szakaszt 2007 szeptemberében adták át.[2]

A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több, mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.[4]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002 októberében adták át. 2003 májusában készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, októbertől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni. Ugyanabban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.[2]

1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metró konzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.[4]

Vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metróvonal Vonal Nyitás Hossz Állomások
M1 VanløseVestamager 2002 14,3 km 15
M2 VanløseLufthavnen 2002, 2007 19,2 km 16

A koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[1] Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Lufthavnen – van a metrónak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása.[2]

Tervezett vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koppenhága és Frederiksberg község, valamint a dán kormány megállapodott a metró negyedik szakaszának – egy gyűrűirányú vonalnak – a megépítéséről. A vonal mintegy 15 km hosszú lesz, és 17 állomást terveznek rá. Az új vonal a belváros, Østerbro, Nørrebro, Frederiksberg és Vesterbro olyan részeit is feltárja majd, amelyeket jelenleg nem kötnek össze metró- vagy S-tog-vonalak.[5][6]

A végleges nyomvonalról még nem született döntés. Ha a nyitott kérdéseket sikerül lezárni, a vonal építése 2018-ra készülhet el. A kész vonalon egy teljes körutazás 23-25 percet vesz majd igénybe.[5][6]

Állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozgólépcsők az egyik metróállomáson

A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották. A föld alatti szakaszokon kilenc állomás működik, de a felszíni állomásokat is hasonló szellemben és formatervezéssel alakították ki.[7]

Szerelvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metró szerelvény belülről

A két metróvonalat összesen 34 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények hosszában teljesen átjárhatók.[8] Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken.[9] A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található.[8] A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.[9]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d About the Metro (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  2. ^ a b c d Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  3. Passagertal Siden 2002 har Metroen oplevet en konstant stigning i passagertallet. Se udviklingen her.
  4. ^ a b Bertil Hylen: Funding a Metro through land development, Copenhagen, Denmark (angol nyelven). ELTIS, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
  5. ^ a b Metro (angol nyelven). City of Copenhagen. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  6. ^ a b Construction (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  7. Metro Stations (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  8. ^ a b Metro trains (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  9. ^ a b Metro (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhágai metró témájú médiaállományokat.